EVENTS: Események

[DEV: POST TYPE: page]

feb
4
ked
Bibliai Szabadegyetem – Árvai Tamás: Ábrahám - Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár
feb 4  17:00
Bibliai Szabadegyetem – Árvai Tamás: Ábrahám @ Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár

Ábrahám: jelentése: sokak apja/vezére; próféta volt, akit a judaizmus mellett a keresztény, az iszlám és a Bahá’í vallás is ősatyaként tisztel. Ábrahám nem volt zsidó, hiszen akkoriban még nem léteztek zsidók. Viszont Sém és Héber leszármazottjaként Ábrahám sémita és héber volt.Történetét a Teremtés könyve írja le, amely szerint Ábrahám az izraeliták, az ismaeliták, a midianiták és az edomiták ősatyja.

feb
11
ked
Bibliai Szabadegyetem – Szabó János: Jákob - Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár
feb 11  17:00
Bibliai Szabadegyetem - Szabó János: Jákob @ Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár | Nyíregyháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg | Magyarország

A Biblia szerint Jákob a fiatalabbik volt Izsák és Rebeka ikerfiai közül, bátyja Ézsau. Mikor felnőtt, anyja segítségével csalással megszerezte a közben megvakult idős Izsáktól az atyai áldást, ami a bátyjának járt volna: először rávette a munkából éhesen hazatérő Ézsaut, hogy egy tál lencséért cserébe mondjon le elsőszülöttségi jogáról, majd később Ézsau ruháiba öltözve ment be apjához, aki megáldotta. Jákob ezután elmenekült otthonról, mert félt, hogy Ézsau megöli.

Jákob anyai nagybátyjához, Lábánhoz menekült, akinél pásztorként dolgozott. Beleszeretett Lábán kisebbik lányába, Ráhelbe, és megegyeztek Lábánnal, hogy hét évig szolgálja őt, cserébe Ráhelért. Lábán azonban becsapta, és a hét év leteltével Ráhel helyett Leát, az idősebbik lányt adta hozzá. Jákob újabb hét évig szolgálta, és így Ráhelt is feleségül vehette. Ezután egy ügyes trükkel elérte, hogy Lábán sok birkáját nekiadja, és elköltözött Lábántól. Később kibékült Ézsauval.

Jákobnak tizenkét fia született Leától, Ráheltől, valamint azok két szolgálójától, Bilhától és Zilpától: Rúben, Lévi, Simeon, Isszakár, Júda, Zebulon, Gád, Áser, Naftali, Dán, József és Benjámin. Ők a zsidó törzsek ősei.

feb
12
sze
Dr. Reisinger János: A Biblia a magyar képzőművészetben II. rész
feb 12  16:30
Dr. Reisinger János: A Biblia a magyar képzőművészetben II. rész

Zichy Mihály bibliai szénrajzai és olajfestményei

Dr. Reisinger János irodalomtörténész 1954-ben született Mosonmagyaróvárott. Az ELTE magyar-francia szakán végzett, majd az MTA Irodalomtudományi Intézetben dolgozott 1978-1989 között. Kandidátusi értekezését 1999-ben védte meg a Magyar Tudományos Akadémián. 1983-ban kezdte meg itthon és külföldön bibliai tárgyú előadásait, melynek nyomán 25 könyve, több mint 200 tanulmánya és cikke jelent meg. 1993-tól a Sola Scriptura Főiskola tanszékvezetője. 2000-2003 között Látók, szóljatok! címmel tartott televíziós előadás sorozatot a bibliáról.

feb
18
ked
Bibliai Szabadegyetem – Szabó János: József - Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Konferenciaterem
feb 18  17:00
Bibliai Szabadegyetem - Szabó János: József @ Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Konferenciaterem | Nyíregyháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg | Magyarország

József: Az ószövetségi történet szerint mivel ő volt apja kedvenc fia, féltestvérei irigységből eladták rabszolgának. József álmokat látott, amikben a testvérei leborultak előtte. Egyiptomba került, ahol Potifár szolgája lett. Jó viszonyba került gazdájával. Gazdájának felesége megpróbálta elcsábítani, majd mikor József ellenállt neki, a feleség megvádolta, hogy József megpróbálta megerőszakolni. Potifár a börtönbe vetette Józsefet. Ez a motívum egy, a korabeli világban rendkívül elterjedt mítosz, az Asertu és Baál (hettita Aszerdusz és a Viharisten, ugariti Atirat és Baál, föníciai Asera és Baál). Az istennő neve összevethető József feleségének nevével, Aszenáthhal.

feb
25
ked
Bibliai Szabadegyetem – Hegyes-Horváth Géza: Mózes - Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár
feb 25  17:00

Mózes bibliai próféta, egyben a zsidóság, a kereszténység, az iszlám és több kisebb vallás nagy prófétája. Történelmi személyiség,  kinek tevékenységét az Ószövetség több könyvben örökíti meg és akit Jézus is többször említ. A róla szóló leírások későbbi eredetűek, hiszen leírják halálát is. A valódi Mózes személye, és életének részletesebb történései tudományosan nem minden tekintetben tisztázottak. A régészeti kutatások alátámasztják az izraeliek egyiptomi tartózkodását, fogvatartását, és kivonulásukat Egyiptomból. A Merenptah-sztélé (Izrael-sztélé vagy Merenptah győzelmi sztéléje) megemlíti Izraelt, melynek ez a legkorábbi ismert említése, egyben az egyetlen olyan forrás, ami ókori egyiptomi dokumentumon fordul elő.

^ Tetejére