SINGLE template: Bodnár István: Az utolsó konflishajtó

[DEV: POST TYPE: ai1ec_event]

Mikor:
2014.03.20.  16:30
Helyszín:
Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár
4400 Nyíregyháza
Szabadság tér 2
Magyarország
Költség:
A program mindenki előtt nyitott és ingyenes!
Kategóriák:
Bodnár István: Az utolsó konflishajtó @ Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár | Nyíregyháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg | Magyarország

A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár minden irodalom szeretőt vár könyvtárunk III. emeleti kamaratermébe, ahol Bodnár István legújabb kötetét mutatja be – Az utolsó konflishajtó címmel.

A könyvet bemutatja:
Dr. Karádi Zsolt főiskolai tanár

Közreműködnek:
Gyuris Tibor színművész
Bereznai Boglárka
Ware Lala és Tündik Tünde zeneiskolai tanár

Időpont: 2014. március 20. 16.30

 

Bodnár István publicistaként sokat tapasztalt, sok hírességgel találkozott. Látta a magasságot és a mélységet, beszélgetett sztárokkal és piaci árusokkal,színészekkel és zenészekkel, festőkkel és szobrászokkal. Utazott a világban és a lélek mélyén. Bármerre vetette a sors, a szülőföld mindig visszahúzta. Nem menekült. De nem is akart menekülni. Mindenütt otthon volt,de itthon leginkább szeretett szülővárosában, Kisvárdán, illetve Nyíregyházán érezte magát.

Bodnár István csaknem harminc éve újságíró; e három évtizedből húsz esztendőt töltött a Kelet-Magyarország szerkesztőségében. Később írt a Nyíregyházi Naplónak, a Hármashatárnak, illetve saját szerkesztésű kiadványokban jelenttette meg cikkeit (Műsorkalauz, Kaleidoszkóp, Ajándékkosár stb.). Kulturális területen tevékenykedett elsősorban. Széleskörű érdeklődése,riporteri kíváncsisága, nyughatatlan természete mindig újabb és újabb, izgalmasabbnál izgalmasabb témákhoz vezette. Rabul ejtette Nyíregyháza múltja, ugyanakkor éles szemmel figyelte a város jelenét és izgatta jövője is. Lelkesen utazott Szabolcs-Szatmár-Bereg legendás tájain: Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Ratkó József és Kölcsey Ferenc műveinek ihletése elkísérte Sóstóra, Vásárosnaményba, Gergelyiugornyára, Csarodára, Tákosra,Nagyarba, Tiszacsécsére, Szatmárcsekére.

A költőként is jelentkező Bodnár István természetesen lelkesen vizsgálta a Tokaji Írótáborok vagy az évente esedékes könyvheti rendezvények eseményeit. Kedvelte az interjúkat, a híres személyiségekkel, művészekkel folytatott beszélgetéseket: nemcsak szűkebb pátriánk színészeit,irodalmárait szólaltatta meg, hanem meginterjúvolta az ország ide látogató híres

művészeit Bodnár István kedvenc műfaja (a portré mellett) a „barangolás”: ebben a kalandozó írásformában riporteri és lírai vénáját egyaránt kamatoztatta.

Eme szövegek egy úton lévő, ám soha meg nem érkező, örökké kíváncsiskodó embert mutatnak, akitől nem idegen a tárca, az anekdota, a kroki sem. Opuszaiban arra törekszik, hogy a vizsgált kulturális jelenségben,eseményben, művészi alkotásban a lényeget, s ne az esetleges, időhöz kötött aktualitást mutassa meg. Könyvének fejezeteiből rekonstruálhatók a megye utóbbi évtizedeinek kulturális történései. Némely írásában azonban a múltba kalauzol, felfedve a hajdani idők iránti vonzalmának eredőit is…

 A szerzőnek egyébként ez a harmincötödik kötete….

^ Tetejére