A Nyíregyházi Települési Értéktár Bizottság Értékes Esték című programsorozatának júliusi állomásán, 2016. július 16-án 16 órakor a Nyíregyházi Állatparkot tekinthették meg az érdeklődők Gajdos László igazgató úr rendhagyó vezetésével.

képek

további információk:  www.nyiregyhaza.hu/ertektar

Túrát szerveztek a város legrégebbi kincsében

Egy különleges túra keretében, szakemberek vezetésével mutatták be a sóstói erdőt az érdeklődőknek kedd délután. A Nyíregyházi Értéktár Bizottság az Értékes Esték programsorozat keretei között szervezte meg az ismeretterjesztő gyalogos kirándulást. A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a sóstói erdő a város legrégebbi kincse.

http://www.nyiregyhaza.hu/turat-szerveztek-a-varos-legregebbi-kincseben-2016-08-17

Betekintés Nyíregyháza és Szatmárnémeti testvérvárosok értékeibe

Értékes Esték  Nyíregyháza – Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. – Közös élményeink..

A Nyíregyházi Települési Értéktár Bizottság Értékes Esték című programsorozatának szeptemberi állomásán, 2016. szeptember 16-án 16 órakor a Sóstógyógyfürdőt mint gyógyhelyet egy séta keretében ismerhették meg az érdeklődők.
Köszönet előadónknak Pék Jánosnak a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgató-helyettesének

Képek:

Értékes Esték Sóstón 2016.09.16.

Közös élményeink

Értékes Esték – Nyíregyháza legrégebbi iratai

Nyíregyháza legrégebbi iratai elnevezésű nemzeti értékünket egy előadás keretében mutattuk be az érdeklődőknek a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában 2016. október 16-án 16 órakor.
Köszönet előadónknak Kujbusné Dr. Mecsei Évának a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára igazgatójának, valamint a levéltár munkatársainak a rendezvény létrejöttét.
A fotókat a levéltár dolgozói készítették.

Értékes Esték a Cantemusszal

A Cantemus Gyermekkar 1975-ben alakult a nyíregyházi 4-es számú Általános Iskola felső tagozatos kórusaként. A Kodály útmutatásai szerint működő zenetagozatos iskolában a gyermekeknek lehetősége van az átlagosnál nagyobb óraszámban találkozni a zenével énekórákon és kóruspróbákon. Bár a gyermekkar tagsága a természetes öregedéssel évről évre cserélődött, a színvonal folyamatos növekedése rövidesen nemzetközi elismertséget hozott a kórusnak. A 4-es iskola így vált Kodály szellemének egyik legjelentősebb végvárává, és tette egyértelművé a névválasztást. Az időközben a gyerekkórusból kiöregedett tanulók éneklési vágya sorra hozta létre a különböző formációjú együtteseket. Az első a Pro Musica Leánykar volt, és megalakulásának évében, 1986-ban a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyen rögtön elnyerte a verseny nagydíját.

http://www.nyiregyhaza.hu/ertekes-estek-a-cantemusszal-2016-11-17

Értékes Esték Nyíregyházán – Szikora Tamás

A Munkácsy Mihály-díjas festőművész, Érdemes Művész, a magyar neokonstruktivizmus kiemelkedő mestere Nyíregyházán született 1943-ban. 1994-ben talált rá művészetének fő motívumára, a dobozra, innentől számítja a képzőművész saját kiteljesedését. Az alkotásain a tér és a sík bonyolult játékot űz a szemlélővel. Hiszi, amit lát, vagy látja, amit hisz? Örök, megfejthetetlen rejtélye ez Szikora Tamás festőművészetének. 2016.12.16.

Értékes Esték – Hősök temetője

Páratlan érték

Az első világháború óriási emberáldozatokat követelő harcai során a frontról visszatérő vasúti szerelvények ezrével hozták az országban a sebesülteket. Ellátásukra a határhoz közeli nagyobb városokban szükségkórházakat rendeztek be. Nyíregyházán 1914 novemberében egy 50 épületből álló barakk-kórház építésébe kezdtek, a mai temető elődjét mellette alakították ki. 1916-tól hivatalosan is Hősök temetőjének hívják. Az emlékhely nem véletlenül került be a Települési Értéktárba. A hősök tettei ugyanis páratlan értéket képviselnek. 2017.01.16.
képek:

document.currentScript.parentNode.insertBefore(s, document.currentScript);

A Magyar szablyavívás, a Borsody-vívórendszer

A magyar szablya és a klasszikus magyar vívótechnika évszázadokon keresztül része volt a polgári katonai életnek. A vívóiskola elsődleges célja ennek a nemzeti értéknek és szellemiségnek a megőrzése, ezen keresztül pedig egy közösség létrehozása, mely megtartja, ápolja és továbbadja ezt a hagyományt. A Borsody módszer egyik legjellemzőbb eleme a tananyag tökéletesen illeszkedő módszertani felépítettsége. A mozdulatok katonai logikával történő tökéletes összefűzése semmilyen más külföldi vívórendszerben nem található meg.2017.02.16.

Képek:

https://www.facebook.com/nyiregyhazamagyarszablyasimonyi/?ref=page_internal

Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Könyvtárának régi kézirat és nyomtatványgyűjteménye

A hazai gyűjtemények közül jelenleg a főiskola könyvtára rendelkezik a legnagyobb görögkatolikus vonatkozású régi szlávkönyvállománnyal. A könyvtár 16-18. századi szláv kézirat és nyomtatványgyűjteményével, valamint az egyedülálló 17-18. századi ukrán régi nyomtatványgyűjteményével hazánk egyik leggazdagabb keleti egyház gyűjteménye. Jelentős a 19. századi periodika állománya is.

Az 1481-ben Nürnbergben nyomtatott kiadvány a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola könyvtárának legrégibb darabja. Duns Scotus, egy skót szerzetes és filozófus latin nyelven írt művét tartalmazza. Egyedülálló muzeális érték. Azonban nem ez a könyvtár egyetlen féltve őrzött kincse. Az intézmény antikva gyűjteményében több mint 1500 darab 1851 előtti anyag található és van 36 kéziratuk is.

A könyvtár régi nyomtatvány- és kéziratgyűjteményével dr. Kührner Éva főkönyvtáros ismertette meg az érdeklődőket az Értékes Esték programsorozat keretében csütörtök este a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán. A főkönyvtáros elmondta, a latin, német, héber nyelven íródott művek között különleges helyet foglal el a cirill betűs szláv különgyűjtemény, amely nemzetközi szinten is egyedülálló. Ez egy igazi érdekességgel is rendelkezik, mégpedig az első teljes szláv nyelvű Bibliával, az Osztrogi Bibliával, ami 1581-ben született Osztrogban. A leghíresebb orosz nyomdász, Ivan Fjodorov nyomtatta. Ebből két példánnyal is rendelkezik a könyvtár, egy csonkával és egy teljessel. Az országban csak pár darab van belőle, ebből kettő itt, Nyíregyházán. 2017.03.16.

Képek:

A Nyírség Táncegyüttes munkássága

A Nyírség Táncegyüttes sokszoros KIVÁLÓAN MINŐSÜLT EGYÜTTES, Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díjas, Megyei és Országos PRIMA DÍJAS, háromszoros KI MIT TUD? –győztes társulat, rendszeres résztvevője hazai és külföldi szakmai fesztiváloknak. Legutóbb 2013 októberében nyerték el a Kállai Kettős Néptáncfesztivál legmagasabb Nívódíját, a FESZTIVÁLDÍJAT! A társulat fontosnak tartja a magyar valamint a kárpát-medencei néptánc- és népzenei kincs népszerűsítését itthon és a nagyvilágban, s szeretettel gyűjti és dolgozza fel szűkebb hazája – Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye – páratlan gazdagságú táncanyagát is!
Fontos az együttes és az általa képviselt értékek megismertetése a helyi és az országos közönséggel is, ezért jelentkeztek a Fölszállott a páva televíziós folklórvetélkedőbe is!
A néptánc az együttes életének meghatározó eleme, összetartó anyaga! A hiteles forrásokból gyűjtött, megtanult és újraalkotott táncok a próbateremben nyerik el végső formájukat s színpadi produkciókban teljesednek ki; legfontosabb mégis az általuk közvetített közösségi hagyomány továbbéltetése, a tánc léleknemesítő és testet edző funkciója s az ezekből kialakuló színpadi koreográfiák és műsorok művészi értéke!
Az együttes tagjai városi fiatalok, egy részük vidéki háttérrel is rendelkezik! Középiskolai tanulók, főiskolai és egyetemi hallgatók, néptáncpedagógusok és néhány „civil” foglalkozású fiatal gyűlik össze esténként azért, hogy meglehetősen kevés szabadidejük nagy részét az individuális magyar néptáncok csoportba szerveződött tanulási formájának szentelhessék a Nyírség Táncegyüttesben!

Képek:

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1418821641494573&id=144243055619111

Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház

http://www.nyiregyhaza.plebania.net/

Samassa József egri érsek – 1902-ben tartott aranymiséje emlékére – egy monumentális templommal ajándékozta meg Szabolcs megye székvárosát, Nyíregyházát. A Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom, mely 1993 óta a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társszékesegyháza, kettős tornyával, arányaival, szerkezeti tökéletességével és tiszta stílusával a hazai egyházi építészet kiemelkedő alkotása, műemlék.
Maga Samassa érsek szentelte fel – Párvy Sándor szepesi püspök segédkezésével 1904. augusztus 20-án. A templomot Nagy Virgil és Kommer József budapesti építészmérnökök tervezték neoromán stílusban, melynek dekoratív és ornamentális motívumai nemcsak az épület architektúrájában, de még a legkisebb felszerelési tárgyakban is nyomon követhetők. Kivitelezője Godnautz Károly budapesti építész, a műszaki ellenőr Pisszer János volt. A két évig tartó építés szervező-irányítója Szmrecsányi Lajos irodaigazgató, a későbbi egri érsek volt.
A 3 hajóval, egy kereszthajóval, a szentély körül a sekrestyét és szertárt magába foglaló körfolyosóval, s a homlokzaton két hatalmas toronnyal a bazilika, az építésszerkezeti gazdagság tekintetében felülmúlja az összes hazai neoromán stílusban épült templomunkat.
A templom alaprajza római keresztalakot mutat, melynek keleti szára félköríves, északi és déli szárnya apszisban végződik. – Méretei: egész hossza 50.30 méter, szélessége 20 méter (a kereszthajónál 29.50 m). A főhajó magassága 13.76 méter (a szentélynél 12.40 m; a legnagyobb magasság a keresztezési négyszögben 14.30 m).

Képek:

Szabolcs Néptáncegyüttes

A Szabolcs Néptáncegyüttest 1957-ben alapította Dalanincs György Nyíregyházán, a város leghosszabb múltjával rendelkező amatőr néptáncegyüttese. Az eltelt idő alatt az együttes rangos magyarországi és külföldi fesztiválokon aratott sikereket, mindezek mellé többször járult a „Kiváló Együttes cím is.

Az Együttes volt az első, amely ebből a régióból Nyugat-Európába utazhatott. Már az első ilyen fesztiválról a spanyolországi Oviedo-ból hazahozta az első helyezést. A csoport elnyerte még többek között a belgiumi és az olasz fesztiválok első díjait, és az egyik legrangosabb és legnépesebb nemzetközi táncfesztivál – a dijoni fesztivál – különdíját is. Európát beutazva megfordult már Lengyelországban, Ausztriában, Svédországban, Hollandiában, a németországi Iserlohn-ban, a törökországi Afyon-ba, Moszkvában és Bakuban is.

A Táncegyüttes táncaiban őrzi a Kárpát-medence folklórjának hagyományait. Célja, a hagyományos tánckultúra megőrzésén túl olyan koreográfiák készítése, melyek túlnyúlnak a hagyományos paraszti stílusokon és formákon, valamint olyan művek felújítása, melyek valamikor meghatározó alapművei voltak a hazai néptáncművészetnek. Szívesen vállalunk szerepet más művészeti ágakkal közösen létrehozott előadásokban. Rendszeres résztvevője vagyunk tánctáboroknak, jelentős hazai és nemzetközi fesztiváloknak.

Vitathatatlan érdeme a csoportnak, hogy a mára nagymama, nagypapa korba lépett alapítók gyermekei is táncosok lettek, unokáik, dédunokáink pedig táncosok lesznek.

http://www.szabolcsneptanc.hu/index.php

Képek:

Kéry Péter rendező-operatőr Nyíregyháza és környéke történelméről, természeti értékeiről, néprajzáról szóló filmalkotása

2014-ben indult útjára az Értékes Esték. A programsorozat célja, hogy a Nyíregyházi Települési Értéktárban szereplő nevezetességeket a lakosság is megismerje. Legtöbbször interaktív előadások keretében mutatják be a helyi kulturális, szellemi örökségeket, nevezetességeket vagy éppen impozáns épületeket. A hét elején pedig Kéry Péter munkásságával ismerkedhettek meg az érdeklődők. Babka Miklósné is ott volt az előadáson, az Értékes Esték több rendezvényén is járt már. Legutóbb a római katolikus templom bemutatásán vett részt a hölgy. Elmondta: Kéry Pétert a televízióból ismeri, érdekli, hogy miket alkotott a rendező-operatőr.

https://www.nyiregyhaza.hu/ertekes-estek-kery-peter-2017-07-18

Képek:

https://www.nyiregyhaza.hu/ertekes-estek-kery-peter-filmrendezo-vetitessel-egybekotott-eloadasa-2017-07-17

 A Móricz Zsigmond Megyei és Városi könyvtár Helyismereti gyűjteménye

A helyismereti részlegben gyűjtjük és archiváljuk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, a történelmi Bereg, Szatmár, Ugocsa és Ung vár­megyékre, „híres” személyeire és településeire vonatkozó, illetőleg itt megjelent irodalmat. Gyűjtőkörünkbe tartoznak még az itt született, élt szép- és szakírók, a róluk és műveikről szóló információk.

Dokumentumtípusok szerint rendkívül sokszínű a gyűjtemény. A több mint 11 ezer könyv között, melyek 77%-a szak-, 22%-a szépirodalom – az önállóan megjelent művek és a gyűjteményes kötetek egyaránt megtalálhatók. A Szabolcsi Gyűjte­ményben helyeztük el a megyében született, élt szépírók köteteit: Móricz Zsigmondtól 150, Krúdy Gyulától 200 első kiadású művet.

http://www.mzsk.hu/reszlegeink/helyismereti-gyujtemeny/

https://www.nyiregyhaza.hu/keszul-nyiregyhaza-legnagyobb-digitalis-helyismereti-gyujtemenye-2016-05-09

Képek:

“Hagyományok, becsület, elkötelezettség” – a Nyíregyházi Tűzoltóság tevékenységén keresztül

Megyénkben 4 kirendeltség (Fehérgyarmat, Kisvárda, Mátészalka, Nyíregyháza) és 4 Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság (Nyírbátor, Kisvárda, Mátészalka, Nyíregyháza) működik.
Feladatunk a katasztrófák elleni védekezésre történő felkészülés, a lakosság védelme, a veszélyhelyzetek megelőzése és a károk felszámolásában való közreműködés.

A hazai katasztrófavédelem rendszerében dolgozó több ezer ember – hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állomány, valamint önkéntesek sokasága – olyan közösség, amely azért dolgozik, hogy a valós problémák megoldásával a baj órájában segíteni tudjon.

Vállalt feladataink szerteágazóak és sokrétűek: a katasztrófák, valamint a veszélyes anyagok által okozott súlyos balesetek elleni megelőzéstől és felkészüléstől, az anyagi javakat fenyegető hatások elleni védekezésen és beavatkozáson át egészen a helyreállítási feladatokban vállalt feladatokig terjednek. A szervezet ellátja a hazai tűzvédelmi rendszer felügyeletét is.

Célunk annak az igénynek megfelelni, hogy a különböző szintű állami szervek tevékenységében, a védekezés irányításában, ipari vagy természeti katasztrófák bekövetkezése esetén hatékony katasztrófaelhárító rendszer működjön hazánkban.

Képek:

https://www.nyiregyhaza.hu/ertekes-estek-tuzoltosag-foto-szarka-lajos-2017-09-19

Szent Miklós-székesegyház

A Szent Miklós-székesegyházat mutatták be az érdeklődőknek az Értékes Esték programsorozat keretében. Hétfő este Szocska A. Ábel kormányzó kalauzolta végig a templomban a vendégeket és a Szent Damján énekkar színesítette az apostoli kormányzó előadását. A székesegyház idén 120 éves lett és bekerült a Nyíregyházi Települési Értéktárba is.

Ószlávul énekelték a miatyánkot a Szent Damján kórus tagjai, hétfő este a Szent Miklós-székesegyházban. Az idén 120 éves templom a közelmúltban nemzeti értékké vált és bekerült a Nyíregyházi Települési Értéktárba. Ebből az alkalomból Szocska A. Ábel előadást tartott a székesegyház és nyíregyházi görögkatolikusok történetéről.

https://nyiregyhaza.nyirgorkat.hu/2017/10/feltarultak-a-szekesegyhaz-titkai/

Képek:

 A Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság kultúraközvetítő tevékenysége

A Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legrégebbi kulturális egyesülete. 1898-ban alapították Nyíregyházán, Bessenyei Kör néven. Térségünk múltjának és életének fontos művelődési fórumát a polgárok igénye hívta életre és működteti ma is. A Társaságból nőtt ki a 2. világháborút követő kényszerszünetben több, ma is működő civil szervezet és intézmény pl. Zeneiskola. Az 1987-ben újjá alakult Bessenyei Társaság elődje hagyományait folytatja. Színvonalas közművelődési programokkal, a helyi írók patronálásával, Bessenyei emlékének ápolásával, helytörténeti tevékenységével, kiadványaival ma is hozzájárul megyénk múltjának és jelenének feltárásához, megismertetéséhez. Tagjai közül számosan aktív kutatómunkát végeznek és eredményeiket közreadják kiadványaikban, gazdagítva ezzel a hely- és irodalomtörténetet. Bessenyei emlékének ápolásán túl a Társaság ösztönzőleg hat az újabb Bessenyei-kutatásokra is. Évente megjelenteti a Bessenyei Almanach című kiadványt és a Nemesi és Polgári Füzeteket.

Képek:

Kósa Ferenc filmrendező munkássága

Kósa Ferenc nyíregyházi születésű és ide erőteljesen mind a mai napig kötődő Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, 1989-től érdemes művész. 1997-ben Magyar Örökség díjjal jutalmazták valamint japán császári kitüntetést kapott. 8 nagyjáték filmje és néhány dokumentum és rövid filmje mind az emberi helytállásról az igazság kereséséről szólnak. 1956-ban érettségizett a Széchenyi István Közgazdasági Technikumban, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult. 1963-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezője, az Objektív Stúdió egyik alapítója. Első filmje cannesi rendezői nagydíjas, ezzel az ország és Nyíregyháza hírneve a világban értékké vált. Filmjei számos hazai és nemzetközi elismerésben részesültek, alkotásait több mint ötven országban vetítették. 2017. január 22-én Kósa Ferenc vehette át a Kölcsey-emlékplakettet a magyar kultúra napján tartott ünnepségen, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén.

Képen:

„Hagyományok, becsület, elkötelezettség”- a Nyíregyházi Tűzoltóság tevékenységén keresztül

1881-ben határozott úgy a városi tanács Nyíregyházán, hogy szervezett tűzoltóságot létesít, melynek megalakulását 1883. szeptember 23-án jelentette be Krasznay Gábor polgármester. Az 1884. március 9-én tartott alakuló közgyűlésen mondták ki ténylegesen a Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egylet működését 126 alapító, 16 pártoló és 66 működő taggal. A főparancsnok Sztárek Ferencz lett. 2014-ben, a 130 éves évfordulón emléktáblát avattak az első nyíregyházi tűzoltósági laktanya helyén. 1911 és 1958 között az első tűzoltósági laktanya Nyíregyházán, a Bethlen Gábor utca 16. szám alatt működött, a mai Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium helyén. 2016 szeptemberében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltómúzeuma Dr. Konthy Gyula nevét vette fel.

A tűzoltó emlékhelyen számos értékes történelmi ereklyét bemutatnak, valamint a hazai és nemzetközi sporteseményeken elért sikereket is szemléltetik. A kiállított tárgyak, egyébként kalandos történeten mentek keresztül, hiszen a nemesfémből készült serlegeket a II. ukrán front érkezése előtt a tűzoltók magukkal vitték egy ládában először a Dunántúlra, majd egy Linz melletti táborba. Innen, csak egy ásatás után 1986-ban sikerült előkeríteni azokat, amelyek előbb a Jósa András Múzeumban voltak láthatók, majd 2000-ben kerültek át az ereklyék a mai Nyíregyházi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság épületébe.

Képek:

A Váci Mihály Kulturális Központ épülete

A nyíregyházi Váci Mihály Városi Művelődési Központ épületét 1981 novemberében adták át, amely a Kossuth-díjas Bán Ferenc tervei alapján épült. Az intézmény jogelődje a Megyei és Városi Művelődési Központ volt.

Az intézmény többek között kiterjedt nemzetközi és hazai kapcsolatainak, illetve gyakorlott szakembereinek köszönhetően ápolja a régi hagyományokat, mindemellett új, hagyományteremtő programokat is szervez.

A nyíregyházi Váci Mihály Kulturális Központ az „Agóra” program keretében újult meg 2014-ben. Igazi közösségi találkozó tér, ahol helyet kapnak koncertek, színházi előadások, konferenciák. Ezen kívül rendszeresek a tanfolyamok, a kiállítások és művészeti együttesek próbái. Csúcstechnikával felszerelt többfunkciós hangversenyterme minden igényt kielégít. A létesítmény földszintjén működik a „Holdudvar  kávézó” és annak szabadtéri terasza. A kulturális központ előtti tér alkalmas szabadtéri események megtartására, míg a mellette létrejött mozgáskorlátozott játszótér lehetőséget ad a gyermekek kikapcsolódására is.

Képek:

Rottaridesz István zászlós és Vágó József tiszthelyettes, Magyar Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett katonahősök végső nyughelyei az Északi temetőben 

Az Északi temető számos méltán híres magyar végső nyughelyét rejti, akiknek soraiból katonai vonatkozásban kiemelkedik két, a Nagy Háborúban aktív szerepet vállaló és tevékenységéért, helytállásáért Magyar Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett katona, Rottaridesz István zászlós és Vágó József tiszthelyettes. E két félelmet nem ismerő hős túlélte az I. világháború borzalmait, majd városunkba tértek haza. Sírjaik – Rottaridesz Istváné a régi szociális, Vágó Józsefé a IV. parcellában – katonasíroknak minősülnek, emiatt egyelőre nem élveznek különleges figyelmet, védettséget. Ezért is kell megőriznünk sírjaikat az utókor számára mementóként, hogy némaságukkal hirdethessék azt a tenni akarást és rettenthetetlenséget, ami mindig is ott élt a magyar emberben és a magyar katonában.

képek:

Hammel József Nyíregyházáról készített fotógyűjteménye

Nyíregyházának a 18. század közepétől gazdag írott forrásanyaga és tárgyi emlék együttese van. A várost ábrázoló képek azonban alig maradtak fent. A képeslapok megjelenésével már megörökítődött az utókor számára egy-egy jellegzetes középület, a centrum vagy a város néhány utcájának, tereinek részlete. A városlakókról a 19. század második felétől készültek műtermi felvételek, amelyek felkerültek a lakások falára, majd az őseik emlékét szeretettel őrző családok fényképalbumába. A vizuális források tömege a 20. század második felében főként a sajtófotózásnak köszönhetően jött létre. A nyíregyháziak hétköznapi életét, a helyi sajátosságokat, a jelentős eseményeket, a korjellemzőket, az aktuális pillanatokat megörökítő korabeli képek a Kelet-Magyarországban jelentek meg. Az újság első korrektora és sajtófotósa az 1918-ban Karcagon született Hammel József lett, akinek nyugdíjas koráig készült sok ezer fotója őrzi a város jeles pillanatait. Képeivel lépésről lépésre nyomon követhető az urbanizálódás, az életmód, az öltözködés, a szórakozás formáinak átalakulása. Nyíregyháza jelentős épületeinek történetét „fénnyel írta” meg a fundamentumtól a beköltözésig, lakótelepeinek kialakulását az első tégla letételétől a játszótér átadásáig követte nyomon fényképezőgépével. Hammel József több ezer fotóját és azok negatívjait a Jósa András Múzeumnak ajándékozta. A várostörténeti fotósorozat unikum, különleges vizuális kiegészítése az elbeszélt történelemnek és hozzájárul a város vizuális rekonstruálásához, lokálpatriotizmusunk erősítéséhez.

Képek:

A Jóba család munkássága és a Jóba Nyomda produktumai

Jóba Elek és Piringer János 1879-ben alapította meg közös cégét lapkiadás céljából. Közösen jegyzett lapjuk a Szabolcsi Hírlap szintén 1879-ben jelent meg először, 1880-ban pedig beolvadt a Nyírvidékbe. 1884-ben Jóba Elek Piringer részét megvásárolta, és önállóan, Jóba-nyomda néven került bejegyzésre a vállalkozása, innentől kezdve a Nyírvidéket is egyedül adta ki. Az olyan jelentős hetilapok, mint a már említett Nyírvidék és a Szabolcs Vármegye Hivatalos Lapja mellett ellátta a vármegyét hivatalos nyomtatványokkal, készített tudományos és szépirodalmi műveket, tankönyveket és iskolai értesítőket, kimutatásokat, jegyzőkönyveket, szabályrendeleteket és alkalmi nyomtatványokat is. Jóba Elek 1906-ban bekövetkezett halálakor özvegye és fiai, második Jóba Elek és Jóba László vette át a vállalkozás irányítását, de az özvegy halála után Jóba Elek vitte tovább a családi vállalkozást. Üzletvezetőjével, Weisz Manóval még nagyobb teljesítményű gépek beszerzésével tovább fejlesztették a nyomdát: nyomóhengeres gyorssajtót, rotációs gyorssajtót és szedőgépet vásároltak. Ez utóbbi beszerzésével válhatott a Nyírvidék végül napilappá.Második Jóba Elek 1918-ban bekövetkezett halála után a vállalkozást már nem tudták megmenteni a csődtől. 1933-ban árverezésre bocsátották a vállalatot. A Jóba nyomdászdinasztia munkássága és a Jóba nyomda produktumai olyan elsődleges forrásai a helyismereti kutatásoknak, amik megkerülhetetlenek a helytörténészek számra, és emellett felbecsülhetetlen eszmei értékkel bírnak.

Képek:

A Magyar Kodály Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tagcsoportjának munkássága

A Magyar KodályTársaságSzabolcs-Szatmár-BeregMegyei Tagcsoportja 1985-ben alakult Tarcai Zoltán karnagy úr munkájának köszönhetően. 2009. december 26-án a Társaság vezetését Dr. Joób Árpád népzenekutató, a Nyíregyházi Főiskola ny. tanszékvezető tanára 2016. évben pedig Szabó Dénes igazgató, Kossuth-díjas karnagy, a Nemzet Művésze vette át. Programjának meghirdetése után a társaság taglétszáma jelentősen megnövekedett, jelenleg már több mint 700 fő.  A több mint három évtizedes fennállás alatt sikerült az eredeti célkitűzéseket maradéktalanul megvalósítani: Kodály szellemi örökségéhez méltóan megőrizni, képviselni, továbbadni az értékes szellemi kultúrát. A különböző hivatású és foglalkozású tagok között példaértékű összetartozást jelent a kultúra iránti elkötelezettség. Szokolay SándorKossuth-díjas magyar zeneszerző szerint „A garancia : a vidék még mindig tisztább és töretlenebb lelkesedése… és Élő –Értékeitek … Szolgálatot vállaló, másokért még élni – tudó Elhivatottaké!”

Képek:

Dr. Szilágyi Jenő birkózó sporttevékenysége

Dr. Szilágyi Jenő 1887-ben született. Középiskoláit Nyíregyházán végezte, majd jogot hallgatott Debrecenben és Eperjesen. 1913-ban doktorált Kolozsvárott, míg ügyvédi vizsgát 1914-ben tett Marosvásárhelyen, s azután megnyitotta irodáját Nyíregyházán.Dr. Szilágyi Jenő birkózóként sokszoros bajnok volt, míg ügyvédként a szellemi birkózást űzte.Ritka testi ereje párosulva testi ügyességével a birkózás terén szerezte meg számára a babért. 1911-ben a császári és királyi 65. közös gyalogezrednél szolgált; sport eredményei is leginkább erre az időre estek. Könnyű atlétikában is kitűnt és az érmek tömegeit nyerte. Mint úszó nemcsak sporteredményeket ért el, hanem több fuldokló kimentésével is kitüntette magát. 1910-ben Debrecenben Észak-Magyarország bajnoka lett, majd Kolozsvárott aratott diadalt, mint Erdély bajnoka. 1913-ban Debrecenben az összes magyar főiskolák bajnokságát verekedte ki. 1914-ben Ungváron Észak-Magyarország bajnokságát újra megnyerte. A vidék valamennyi birkózója közül egyedül Dr. Szilágyi Jenőt fogadták el aktív bírónak, s ennek alapján mérkőzésvezetőként sok mérkőzést irányított. Sok tanítványa közül különösen kitűnt Benkő András aki olimpikon is volt, Kiss Kálmán aki sokszoros kerületi bajnok lett, Szuhács András aki katonai bajnoki címet szerzett.1924-ben Dr. Szilágyi Jenőt, mint legjobb versenybírót katonai sportérem-plakettel tüntette ki a Miskolci Vegyes Dandár Parancsnokság. A budapesti Magyar Birkózó Szövetségnek hosszú éveken át volt tanácstagja és első osztályú bírója. A Nyíregyházi Vasutas Sport Club (NYVSC) birkózó szakosztályának elnöke volt, s ugyanezen tisztet töltötte be hosszú éveken át a Nyíregyházi Torna és Vívó Egyletnél (NYTVE), illetve a Nyíregyházi Kereskedők és Iparosok Sport Egyesületénél (NYKISE-nél) is.

Dr. Szilágyi Jenő ragaszkodott Nyíregyházához és ahhoz, hogy tovább öregbíthesse a város sportéleti tevékenységét.

Képek:

Elek Emil fotóművész Nyíregyházát ábrázoló fotógyűjteménye és munkássága

Elek Emil Krúdy Gyula–díjas fotóriporter 1946. január 03-án született Nagykállóban. Nyíregyházán a szakmunkás bizonyítvány megszerzését követően hivatásos fényképészként dolgozott. 1968 nyarán a Kelet-Magyarország szerkesztőségébe hívták főállású fotóriporternek. Az itt eltöltött 38 évi munka során számos újdonságot vezetett be, képriportokat, képösszeállításokat jelentetett meg Nyíregyházáról és megyénkről, új képfeldolgozást, képarchiválás létesítését vezette be a szerkesztőségben. Élete során több díjban részesült: Magyar Televízió Nívódíja, Újságíró Szövetség Aranytolla, Krúdy Gyula-díj, Sipkay-díj. Több jelentős és országosan is jegyzett képes fotóalbumot készített Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlődéséről, műemlékeiről, szép tájairól és fontos létesítményeiről.  Elek Emil Nyíregyházáról készített fotógyűjteménye a Jósa András Múzeumban került megőrzésre.

Képek: