Az én könyvtáram

Gondolatok Az én könyvtáram program Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakmai napja kapcsán

Ez év szeptember 24-én, hétfőn szakmai nap keretében megrendezett konferenciára gyűltek össze a megye könyvtárosai. Izgatottan várták a program kezdetét, hiszen nagyon aktuális téma került terítékre a nap során.

A „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” projekt keretében zajló, „Az én könyvtáram” programban megvalósult és tervezett kutatásokat, valamint a köznevelést támogató könyvtári szolgáltatásokat érintő fejlesztések ismertetésére készültek az előadók.

Minden könyvtár, könyvtáros számára fontos témát érint ez a projekt. Arra próbál választ adni, megoldást keresni, hogyan lehetne a könyvtárba járó emberek és főleg a tizenévesek számát növelni, milyen új szolgáltatásokkal, programokkal lehet becsalogatni őket a könyvtárakba.

Készültek felmérések, elemzések, valamint mintaprogramok, és megtörténtek, megtörténnek a „jó gyakorlatok” összegyűjtése.

 

Bajnay Kornél Nyíregyháza megyei jogú város önkormányzati képviselőjének, és Tomasovszki Anita megyei könyvtár igazgatójának köszöntője – melyben kihangsúlyozta, hogy a könyvtáraknak teljesen meg kell újulniuk mai generációk igényeinek megfelelően – után elkezdődött az érdemi munka.

 

Tóth Judit, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár EFOP Projektirodájának csoportvezetője röviden ismertette a projekt eredményeit és fejlesztéseit. Elmondta, hogy a projekt kezdeményezője az EMMI. Külön van egy múzeumi programja, melynek a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum a vezetője. A könyvtári programot pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár vezeti és fogja össze. Természetesen a szakmai napunkon a könyvtári projekt került bemutatásra.

Az előadó többek között elmondta, hogy a projekt célja az olvasás, a szövegértés és digitális szövegértés, a könyvtár- és információhasználat a fejlesztése.

Célcsoportok a könyvtárosok, pedagógusok, szülők valamint a 3-18 éves korosztály. A megvalósításhoz egy 40 fős szaktanácsadói hálózatot hoztak létre – minden megyéből 2 fő – , 90 mintaprogram készült, és 80 szakmai rendezvény került eddig megrendezésre.

A Könyvtári Szaktanácsadói Hálózat feladata 2017 augusztusától: a könyvtári, közművelődési, oktatási és közgyűjtemények közötti együttműködés elősegítése.

Szakmai műhelyek alakultak, kutatásokat végeznek Tóth Máté kutatási szakértő segítségével a 3-18 éves korosztály körében, többek között, hogyan látnak bennünket, felnőtteket.

További témák: – demográfiai változások – olvasási, internetezési szokások

• a mese a mesélés szerepe
• gyerekek könyvtárba járása – kikkel járnak család, osztály, óvoda?

Az előbbiekben említett mintaprogramok fejlesztésére is sor kerül:

• beérkezett jó gyakorlatok tipizálása
• szerződés kötése mintaprogram-fejlesztőkkel
• egységes szempontú fejlesztés
• mintaprogramok helyszíni megtekintése

2019 elején indul a könyvtár- és olvasásnépszerűsítő kampány, melynek honlapja:
www.azenkonyvtaram.hu

 

A következő előadó Péterfi Rita az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója volt, aki a 2017-ben készült országos olvasásvizsgálat könyvtárak mindennapjaira gyakorolt lehetséges hatásait taglalta.

Ilyen országos reprezentatív vizsgálat utoljára 2005-ben volt.

 

A mostani felmérésből érdekes adatokat tudtunk meg:

Már egy 3 éves gyereknek is van viszonyulása az olvasási kultúrához – itt nagy a szülő felelőssége – igen fontos a mindennapi mesélés, meseolvasás. Kimutatható, hogy a csemetéjének naponta mesét olvasó szülők gyerekeinek 72,88%-a válik rendszeres olvasóvá.

A felnőttek olvasási szokásai is hatással vannak a gyerekekre, már 6 éves korára olyan hátrányt tud összeszedni egy gyerek, ami behozhatatlan.

Még néhány érdekes adat a felmérésből:

• 2005-ben a lakosság 60%-a, míg 2017-ben 50%-a egyáltalán nem olvasott – javuló tendencia
• 2005-ben a lakosság 16%-a legalább egy könyvet elolvasott havonta, 2017-ben már csak 7%-a – romló tendencia
• 10%-kal több a nem olvasó férfiak száma, mint a nem olvasó nőké
• Csak 6 éves korig azonos a könyvtárba járó fiúk és lányok száma – később a lányok aránya sokkal nagyobb – nem elhanyagolható tény, hogy sokkal több lányoknak, nőknek készült mű kerül kiadásra
• Könyvtárba beiratkozott olvasók száma 2017-ben a lakosság 10%-a – országos átlag
• 2017-es adat: a felnőtt lakosság 40%-a soha nem volt könyvtári tag még az iskolában sem
• Azoknak, akiknek nincs otthon könyvük, 68%-a egyáltalán nem volt még könyvtárban
• Minél több saját könyvvel rendelkezik valaki, annál gyakrabban jár könyvtárba – 2000-nél több kötet tulajdonosainak 27%-a hetente ellátogat a könyvtárba

Az előadó hangsúlyozta még, a hátrányos helyzetű, valamint fogyatékkal élők fokozott segítésére van szükség, valamint a könyvtárak gondolkodásmódját kell, szükséges megváltoztatni – élményt kell adni a gyerekeknek!

 

A délelőtti előadásokat Eszenyiné dr. Borbély Mária a DE tanára, kutatási szakértő beszámolója zárta, aki a könyvtárosok digitális kompetenciájáról készült felmérés eredményét mutatta be.

Európai fejlesztésű keretrendszer alapján készült vizsgálat, az úgynevezett DIGCOMP Keretrendszer segítségével.

A következő kompetenciaterületeket és kompetenciákat nézték:

• Információ
  • keresés
  • értékelés
  • tárolás, visszakeresés
• Kommunikáció
  • technológia használata
  • tartalommegosztás
  • online polgár
  • együttműködés
  • etikett
  • digitális identitás
• Tartalom-előállítás
  • fejlesztés
  • újraformálás
  • szerzői jog
  • programozás
• Biztonság
  • eszközvédelem
  • adatvédelem
  • egészségvédelem
  • környezetvédelem
• Problémamegoldás
  • technikai problémák
  • technológia-választás
  • kreatív felhasználás
  • kompetenciahiány azonosítása

A kérdőívet 1800 könyvtáros töltötte ki, a válaszokból igen részletes elemzés készült, amit az előadó grafikonokon és szöveges elemzéssel is bemutatott.

Néhány érdekes, meglepő dolog a felmérésből:

• Haladó szinten legnagyobb arányban az információ értékelése kompetenciát, legkisebb arányban pedig az információ tárolása, szervezése kompetenciát birtokolják a könyvtárosok – minden ötödik könyvtáros csak az asztali számítógépére képes letölteni fájlokat, tartalmakat, és csak onnan tudja visszakeresni azokat (alap tárolási kompetencia)
• A könyvtárosok életkora nincs kifejezetten nagy hatással arra, hogy az információ kompetenciaterülethez tartozó kompetenciákat milyen szinten birtokolják
• A könyvtárosok több mint fele az online kommunikációt szolgáló eszközök széles skáláját tudja használni, mindig a céljainak leginkább megfelelőt választva a lehetőségek közül
• Az életkor befolyással van arra, hogy hivatalos és egyéb ügyeik intézésében milyen mértékben veszik igénybe az online szolgáltatásokat
• A tartalom-előállítás kompetencia az egyik legfontosabb könyvtáros digitális kompetencia, ez tanult kompetencia, ebbe nem lehet beleszületni, ellesni másoktól. Meg kell tanulni a programokat, a fejlesztő eszközöket és a jogi környezetet jelentő szerzői jogi előírásokat. Éppen ezért nagyon sajnálatos, hogy csak nagyon kis arányban állnak haladó szinten a könyvtárosok – 23%!
• Gyakorlatilag minden magyar közkönyvtárban viszonylag gyenge a tartalom-előállítási készség a könyvtárosok teljes körét tekintve
• A könyvtárosok a digitális technológia és az egészségvédelem összefüggéseivel vannak tisztában legnagyobb arányban haladó szinten
• A biztonság kompetenciaterületre egyértelműen hatással van az életkor. Az idősebb korosztály legnagyobb problématerülete az adatvédelem
• A problémamegoldás kompetenciaterületen állnak legkisebb mértékben haladó szinten a könyvtárosok
• Az életkor a technológia kreatív felhasználására és a technikai problémák megoldására hat a legerőteljesebben

Összefoglalásként elmondható, hogy a felsőfokú könyvtárosi végzettség minden területen drasztikusan befolyásolja a digitális kompetenciákat könyvtári környezetben – minden mutató náluk a legjobb.

A felmérés azt is megállapította, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye könyvtárosai a digitális írástudás legnagyobb részében az országos átlagon vannak.

Ki kell hangsúlyozni, hogy ez a felmérés csakis a digitális írástudás kompetenciáit vizsgálta.

 

A jó hangulatban elfogyasztott szendvics-ebéd után a délután folyamán még két beszámoló várt az érdeklődő könyvtárosokra.

 

Csépányi Zoltán az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár munkatársa a Dotcom gyerekek a könyvtárban – kik ők, és mit szeretnének címmel tartott előadásában 5 városban 14-18 éves gyerekek körében végzett felmérés tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.

Ez a generáció, ez a korosztály már a digitális bennszülöttek korosztálya, szüleik általában az Y generáció tagjai, a gyerekek pedig a Z vagy alfa generációhoz tartoznak. A vizsgálat témája volt: hogyan képzeli el ez a generáció a könyvtárat?

Az ideális könyvtár számukra:

• világos, elszeparált
• magas, színes polcok a könyveknek
• a terek átjárhatóak
• estébe nyúló nyitvatartás
• ingyen WiFi
• digitális eszközök széles tárháza
• közösségi platformokon való jelenlét, ezeken szívesen írnak könyvajánlókat

Az ideális könyvtáros számukra:

• „ügyeletes terapeuta”
• nyitott
• türelmes
• 0-24 órában elérhető
• könnyen megszólítható
• tudjon ajánlani+

 

Az utolsó előadó „hazai” szakember volt, Márföldi István, könyvtárunk munkatársa. Oktatástámogató digitális tartalomszolgáltatás a könyvtárban c előadása konkrét példák illusztrálásával mutatta be, hogyan lehet érdekes hellyé tenni a könyvtárat a diákok számára.

Elmondta, hogy a könyvtáraknak ki kell menniük a virtuális térbe, ahol a fiatalok tartózkodnak.

Instagramon, Facebook-on érdekes tartalmakkal kell megjelenni. Példák a mi könyvtárunk gyakorlatából:

• Szelfizz Móriczcal
• Pózolj könyvvel akciók.

A könyvtárak digitális tartalmait az oktatás segítésére kell hasznosítani. Példák:

• Petőfi Sándor versében szereplő „Megállék a kanyargó Tiszánál  – Ott, hol a kis Túr siet beléje” földrajzi hely megkeresése térképen Petőfi korában és a 21. században
• 80 nap alatt a Föld körül – a korabeli útvonal megtervezése az interneten fellelhető tartalmak, egykori térképek, stb. segítségével

Felvázolta azt is, hogy mi a baj a hazai könyvtári digitális archívumokkal:

• Aránylag nagy dokumentumszám – kevés látogatottság – nehézkes kereshetőség
• A közgyűjtemények a kulturális örökség őrzői – ehelyett első számú autentikus közvetítői kellene, hogy legyenek

Szükség van a tudatos médiahasználat oktatására a könyvtárakban – küzdelem az álhírek ellen.

Végül azt hangsúlyozta az előadó: manapság annyira behálózza a világot az információ, hogy sokkal nagyobb szükség van az információmorzsákat rendszerező könyvtárosokra, mint eddig bármikor!

 

Egy igen jó hangulatú szakmai nap van mögöttünk, ahol nagyon sok megfontolandó és hasznosítható információt hallhattunk, nem dőlhetünk hátra, rengeteg feladatunk, teendőnk van.

 

 

 

2018. október 03.

Lejegyezte: Gonda Ágnes
könyvtáros