Aminek a borítója megtetszett
Szabados Ágnes könyves kihívása júniusban: Olvass el egy könyvet, amely a borítója alapján tetszett meg! Kovács Alexa ajánlja saját olvasmányélményeiből a következő regényeket
Kleinheincz Csilla: Ólomerdő (Ólomerdő 1.)
Már egy ideje szemezgetek ezzel a könyvvel, főleg a gyönyörű borítója miatt. Határozottan jók a megérzéseim… annak kapcsán is, hogy nemcsak a külső de a belső is meseszép. Nem tévedtem. Ez a történet valóban csodálatos, imádtam olvasni. Az első oldalakon belecsöppenünk már az események sűrűjébe, hiszen a tinédzser Emesét elhagyja az édesanyja, visszatér az övéihez.
Emesét egy titokzatos fekete lovag elviszi a tündérek birodalmába, Héterdőbe. Ahogy belép a fák közé, lehull a lepel, különleges lények veszik körül, miközben küzd, harcol, menekül, próbálja kibogozni a dolgok túlságosan kuszává vált vonalait. És ugyan az írónő könyve mindenhol fantasyként van számon tartva, úgy éreztem, több van a történetben a meséből. Azokból az igazi, magyar mesékből, a mi meséinkből.
Ahogy egyre beljebb kalandozunk ebben a különleges világban, egyre több szereplőt ismerünk meg. A sok kérdéssel, kalanddal, izgalmas perccel megrakott vonat megállíthatatlanul robog a végkifejlet felé, és már érezhető: bizony ez nem a megszokott mese lesz. Nem lesz boldogan-élnek-míg-meg-nem-halnak. Mert fizetni mindig kell; a megszegett ígéretekért, a rossz döntésekért, az elrontott varázslatokért. Mindenkinek.
Ez egy csodálatos mese a felnőtteknek, hogy újra gyerekek lehessenek. Mese a felnőtté válásról, a kimondott szó erejéről, a felelősségről, a döntésekről. Egy történet, amely példát állít, egyszerre varázsol el, és döbbent meg, miközben magához húz, mint egy anyai kar, hogy újból megtanítson hinni a mesékben és a csodákban.
Bővebben: http://irasaimtarhaza.blogspot.com/2015/05/kleinheincz-csilla-olomerdo.html
Nalini Singh: Feloldozás (Egy világ – Két faj – Állandó küzdelem 4.)
Az öt magyarul megjelent kötet közül ennek a borítója tetszett a legjobban. Tudom, nem ítélünk a borítóról, de most mondjátok azt, hogy nem megkapó?
Ezúttal nem egy mentált kaptunk egyik főszereplőnek. Bizony jól gondoljatok, Talin ember, aki egy gyerekkori trauma miatt hagyta el a leopárdot. Ám most húsz évvel később rá kell döbbennie, hogy a gyermeki szeretet átalakult valami összetettebbé és mélyebbé, vonzalommá.
Az írónő hiába szakított a mentál-alakváltó hagyománnyal, ez a megközelités, s a gyerekkel behozott krimi-szál is rettentően tetszett. Arról nem is beszélve, hogy igazi felüdülés volt olvasni arról is, ahogy már meglévő érzelmek mélyültek el illetve változtak meg Tally es Clay között.
Mindig szeretek ebben a különleges világban elmerülni, és kíváncsian várom, legközelebb kiről hullik le a lepel.
Bővebben: http://irasaimtarhaza.blogspot.com/2016/01/nalini-singh-feloldozas-egy-vilag-ket.html
Toler, B. N.: Lélekvesztők
Egy csoda ez a borító! Amikor megláttam, tudtam, hogy nekem ez kell! Van olyan, hogy az ember egyszerűen már az elején tudja, hogy ez most átkozottul az ő könyve, jókor olvassa, szinte neki írták.
Toler az idősebb korosztály Meg Cabot-ja.
Főszereplőnk Charlotte, akinek az a képessége, hogy látja a halottakat. Csakhogy ez nem valami kellemes, és egy idő után betelik nála a pohár. Amikor pedig rászánja magát, hogy véget vet ennek az egésznek, egy exkatona megmenti. Egy exkatona, aki már nem él. Alkut kötnek, de akkor még egyikük sem gondolja, hogy több lesz a helyzet, mint lezárni egy ügyet a lelki nyugalomért.
Ez a regény katarzist okoz.
Reményt ad; aztán kitépi a szívedet, jól megtapossa, összemorzsolja; végül pedig újra ad egy kis jót, de annak már képtelen vagy őszinte mosollyal örülni, mert ott van benned az ürességérzet.
Rengeteg érzelmet ébresztett bennem: örömet, reményt, szomorúságot, hiányt.
Csak bámultam a mennyezetet, miután befejeztem, és hálás voltam a második esélyemért, amit kaptam.
Hálás voltam az életért.
Bővebben: http://irasaimtarhaza.blogspot.com/2016/10/b-n-toler-lelekvesztok.html
Kovács Alexa
