Fanni olvasmányai 1939-1940
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplójában rendre beszámol olvasmányairól is.
Olvas klasszikusokat és sok kortárs magyar és világirodalmat, főleg franciákat, németeket, nemegyszer eredeti nyelven.
Időrendben kigyűjtöttem az olvasmányokra utaló naplóbejegyzéseket. Lássuk most, miket olvasott 1939-40-ben!
1939
Gunther, John: Európa igazi képe
„Nem lehet letenni, felkorbácsoló, megszenvedtető könyv. Ez van körülöttünk, a mérhetetlen igazságtalanságok és aljasságok tombolása.”
Roger Martin du Garde: A Thibault család (franciául)
„Nagyon hitet adó, igaz rész benne, amint az öreg pap barát jelenlétében meggyógyul a kislány, akiről már lemondtak. Igen, mert csupa negativum vette őt körül, és az már magában gyilkoló”
Schöpflin Aladár: Vihar az akváriumban
„nagyon elszomorítóan sivárnak, semmitmondónak éreztem. […] Az a gyanú ébred bennem, hogy Ali bácsi nagy „irodalmi alak”-sága erős blöff.”
Sík Sándor: Pázmány
„Gyönyörű szép Sík könyve, a Pázmány, „Miklós fiamnak” dedikálva”
Farkas Pál: A francia forradalom
„ami nagyon kedves nekem, mert annak idején […] ebből olvastam fel Rózsinak, amikor kis gimnazista volt csak, és a Mirabeau-t mindig betű szerint ejtettem nagy gyötrődve”
(Rózsi a nővére, aki meghalt)
József Jolán: József Attila élete
„Döbbenetes kitűnő megírás, keményen egyszerű és mindig izgalmasan szűkszavú. Micsoda élet volt ez, micsoda istentelenül szegény és nyomorgós gyerekkor. Szegény, szegény kis lógó-bajszú gyerekfeje édes Attilának, mindig látom közben.”
Déry Tibor: A befejezetlen mondat
„Mik … olvassa kéziratban, azt mondja ő is, és mindenki, aki ismeri, hogy a legnagyobb magyar regény. Mikor jutok hozzá én? Sajnálom az időt a magyar prózától.”
Victor Hugo: A párizsi Notre Dame (másodszor olvassa, párizsi út után)
„Most élvezem csak igazán, milyen remek a város leírása”
1940
Suetonius: Császárok életrajza
„Nagyon beleestünk most a latinokba Mik fordításával kapcsolatban”
Kosztolányi: Erős várunk a nyelv
„nem tudom, hogy csak ámítás-e az egész nyelvtanulás. Őszintén megmutatja a most megjelent, nyelvről szóló könyve Kosztolányinak. Csak egy egész kiskörű, zárt tudásfok az, amit elérhetünk, akármilyen szeretettel és áhítozva fordul is valaki egy nyelv felé.”
Márai: Vendégjáték Bolzanóban
„lényegesen sántikálóbb munka a régieknél”
Robert Graves: Én Claudius (angolul)
„Nem mintha annyira megérné, de ha már elkezdtem, nem akarom abbahagyni, az ilyentől mindig úgy elvesztem a kevés önbizalmamat is.”
Eckhardt Sándor: A francia szellem
„valahogy erősít és reméltet”
Kosztolányi Dezső: Kortársak
„Nem lehet szabadulni tőle, milyen gyöngy próza az övé, milyen ízes, szépséges magyarság”
kigyűjtötte: Trifonovné Karajz Borbála
könyvtáros
