Fanni olvasmányai 1935-1937

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplójában rendre beszámol olvasmányairól is.
Olvas klasszikusokat és sok kortárs magyar és világirodalmat, főleg franciákat, németeket, nemegyszer eredeti nyelven.

Időrendben kigyűjtöttem az olvasmányokra utaló naplóbejegyzéseket.
Először lássuk az 1935-1937-es évek olvasmányait:

1935

Makkai Sándor: Sárga vihar
„kicsit jókais és naív írás, de elolvastam”

Wells, H. G.: Önéletrajz
„Közben Wells önéletrajza – nem túl szimpatikusnak ígérkezik”

Kassák Lajos
„ a Gondolat és Kassák vannak szőnyegen. Kassákot oly jó olvasni, megnyugtató és mindig érdekes”

Aragon: Bázeli harangok
„Ideges és hisztérikus vagyok, talán azért is, mert a Bázeli harangokat olvasom, és a főszereplő hatása alatt kicsit”

Kästner: Május 35.
„Mik felolvassa Kästner Május 35-ét. Mulatunk és gyerekeskedünk”
Radnóti általában meséket olvas fel neki, amikor beteg.

Sárközi György: Viola
„Én beletemetkezem egy könyvbe, a Sárközi Violába, amit Mik kapott a Szocializmustól kritikára. Elég jó.”

Giradoux: Harc az angyallal
„Jó úszás délben. G. furcsa könyve. Egész új és szokatlan. Kicsit bosszantó”

Niszinszkijné Pulszky Romola: Nizsinszkij
„Nagy könyv és olyan jó az egész, mint régi, gyerekkori délig olvasások az ágyban. Úgy élveztem, olyan felelőtlen volt…”

1936

Fejtő Ferenc: Érzelmes utazás
„Meglepően szép és letehetetlenül érdekes”

Wassermann, Jakob: A lángész (németül olvassa)
„olvasom most, megkésve, és már kicsit komikus is ez a „nagy német regény”, a régi fegyvertár eszközeivel írva, de szép és nagyon magával ragad, hogy foglalkoztatnak az alakjai akkor is, ha nem olvasom”

1937

Fenyő Miksa Hitler-könyvét olvastam el

Gide, André: Utazásom Szovjetúnióban
Ma átvergődtem a Gide-könyvön. Hát bizony súlyos dolgok vannak benne, nem nekünk való ez az élet sem.

Feleki Géza: Könyvek, képek, évek c. esztétikai cikkgyűjteményéből a Klimtről szóló írás
„akit Bécsben láttunk, és szörnyülködtünk az iszonyú monumentális giccs láttára”

József Attila: Nagyon fáj
„azok a versek olyan észversek és olyan gabalyodott nagy részük, mint Attila „csevegése”. Egyszerűen: élvezhetetlenek egy pár kivétellel.”
A későbbiekben egészen más véleményeket ír J A-ról is és a verseiről is.

Thomas Mann: Varázshegy
Végre olvasom a Varázshegyet Manntól. Varázsló ez az ember is […] Micsoda tökéletessége az írásnak, a freudi lélektannak, milyen nagyszerű.”

Tolsztoj: Háború és béke
„A Háború és békét olvasom végre, és hiába régi könyv, régi írás, olyan lüktetése van, úgy visz magával.”

Herczeg Ferenc: Pogányok
„A H. F. Pogányokja jut eszembe, mikor megrészegülten olvastam gyerekkoromban”
(A Louvre-ban)

Rousseau: Vallomások (franciául olvassa)
„R. Confessions-ját olvasom. Érdekes, nem nehéz és valami szelid pátosszal van írva, amit csak franciában lehet ma már elviselni”

Márai Sándor: Féltékenyek
„A Márai Féltékenyek roppant csalódás. Túlvetetteˇa sulykot, ezt már nem lehet csinálni […] folyton elképesztésre utazni, nem lehet. Erkölcstelen dolog így az írás…”

Illyés Gyula: Rend a romokban
ˇ… már a címe is agyalt és nem tetszik nekem, azután a versek sem. Túlagyaltak, túl epikusak, színtelenek, kegyetlenek, indulat nélküli ridegek. […] a lírai vénája nagyon megfonnyadtˇ”

Huxley: Vak Sámson
„Nagyszerű könyv, metszően okos és szép, és ragyogó írástudással megépített. Nagy élvezet kis kivétellel majdnem egész terjedelmében.”

Malroux, André: A remény (franciául olvassa)
„egy nagyon nehéz Malroux-novella van benne a spanyolországi légiháborúról”