Könyvheti pillanatok

Kerek évfordulóját ünnepelte idén Könyvhét: 1929-ben – Supka Géza javaslatára – rendezték meg az első ünnepséget.

Könyvtárunk – városunkban a rendezvény életbentartója – különös gonddal készült idén az ünnepre. Megújítottuk dekorációinkat, a könyvheti sátor színpadjának hátterébe csiriptanyás munkatársaink (Komár Ágnes, Farkas Éva) ízléses, mutatós molinókat készítettek, kötészeinkkel együtt (Ignáczné Tóth Ilona, Fekete Andrásné) sok-sok könyves kulcstartó került ki a kezük közül, a látogatóknak szánt apró szóróajándékként. Fellépő vendégeinknek nevükre szóló – kötészetünk által készített – jegyzetfüzetekkel köszöntük meg a közreműködést. A dekoráció hagyományos kedvelt elemeit is megtartottuk: kivittük a gondnokunk (Jónás István) által készített könyvkaput, s feldíszítettük a környező fákat, bokrokat katalóguscédulákra írt versidézetekkel. Ezek egy részét szerző nélkül hagytuk, emlékezetfrissítő feladványnak szánva, a megfejtők kortárs magyar szerzők kötetei közül választhattak jutalomajándékot.

Magunkat, saját szolgáltatásainkat is reklámoztuk, illetve kísérőprogramként kínáltuk a közönségnek:

 

 

 

• a helyszínen ingyenes beiratkozást biztosítottunk
• „Tegyél egyet, vegyél egyet!” – könyvcsereberére adtunk lehetőséget
• kitelepedett kötészetünk, bemutatva műveiket: az újrakötött régi könyveket, névre szóló illetve régi könyvborítókba kötött jegyzetfüzeteket, díszmappákat, születésnapi újságokat
• játéktárunk kreatív alkotásra adott lehetőséget a helyszínen
• gyermekkönyvtárosaink papírszínházas meséket olvastak az érdeklődő gyerekeknek
• s kivittük kedvelt fajátékainkat is

Könyvheti és más  könyveket árult a Líra és a Libri Könyvesbolt, elhozta kiadványait a levéltár, a múzeum és városvédő egyesület.
Szinesítette a programot jelenlétével a LEGO

 

A rendezvény a Váci Mihály Művelődési Központ előtti téren zajlott június 13-14-15-én. Az eddigi legmelegebb kánikulai napokban a betonplacc a sátor ellenére – fák hiányában – nagyon forró volt, mégis sokan ellátogattak a programokra, többen mindent meghallgattak, mások válogatva, megint mások arrajártukban ottragadva.

A program már csütörtök délelőtt megkezdődött, az utolsó iskolai napjukat töltő kisiskolások Balázs Ágnes színésznő/íróval és Gévai Csilla meseíró/illusztrátorral találkozhattak.

A délutáni megnyitón a városvezetést Dr. Ulrich Attila alpolgármester képviselte. Tomasovszki Anita könyvtárigazgató a könyvhét idei szlogenjét hangsúlyozta „Olvasó vagyok”, ebben közösséget feltételezve valamennyi érdeklődő jelenlévő között.   A megnyitóbeszédet Vári Fábián László, kárpátaljai író tartotta a Kányádi Sándortól származó Vannak vidékek-gondolat jegyében. Felidézte saját nyíri emlékeit, gyermekkorától kezdve, a nyíri zsiványtól Geszten Jóskáig, a nyíri betyárig, megidézve a Nyírség íróit Krúdytól Váczin, Ratkón át a maiakig, s a Partium felé tartó Vörös postakocsiig.

Az első program a vele való beszélgetés volt. Karádi Zsolt kérdezte őt a most megjelenő A kakukknővér c. ukrán és ruszin népballadákat tartalmazó könyvheti kötetéről, s a tavalyi megjelenésű Vásártér c. önéletrajzi regényéről, melyben gyermekkorát írja le, korábbi Tábori posta c. regényének előzményeként. A könyv borzasztó mélységekbe hatol, katartikus jelenetekkel, drámai pillanatokkal ajándékozza meg az olvasót. Végezetül egy versét olvasta fel az író „ e ribanc időről”.

A programban könyvbemutatók, beszélgetések és felolvasások váltották egymást.

Bemutatásra került

• Gyuris Tibor Árnyéklovag c. regénye
• Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre c. könyve
• a Jósa András Múzeum új kiadványai: a Bőségszaru, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészete és az Útszéli kincsek ezek c. Kiss Lajos hírlapi cikkeiből válogató gyűjtemény
• Sipos László Perszepolisz – az időtlenség oszlopai c. fotóalbuma
• Nagy Zsuka tornacipők a stégen c. legújabb verseskötete, amelyről egyik látogatónk a volt könyvtáros, pedagógus Abonyiné Ani ezt kommentelte: „Zsuka ma végre felszabadultan, magabiztosan nyilatkozott. Remélem, elhiszi végre magáról, milyen tehetséges! Mi a szívünkbe zártuk Harangod óta. Gratulálunk Zsukának a személyes hangú írásokért, [Babosi] Lacinak a remek kérdésekért, jofónak [Fekete József] az egyedi megoldásokért.”
• Karádi Zsolt Franciák és magyarok c. tanulmánykötete, erről szintén A. A. kommentjét idézzük: „Remek program volt. Gerliczki András – mint mindig – felkészült, alapos, ragyogó hozzáértő kérdező, Karádi Zsolt sziporkázó alkotó. Gratulálunk és köszönjük!”

Olvassunk tárcát! – most is felolvasták legfrissebb írásaikat Ésik Sándor blogjának szerzői (őmaga, Borbély Balázs, Kecskeméti Zsuzsa, Kulcsár Attila és M. Szlávik Tünde), olvasótáboruk s a közönség nagy tetszésére.

 

Böszörményi Gyula íróval a rendezvény moderátora, Erdei-Nagy Ibolya beszélgetett, az írót az Ambrózy báró esetei kötetek rajongó olvasói várták. Megismertük rögös útját az íróvá válás terén, bukott Kucó-regényének árulását két évig a Váci utcán, itteni ismeretségeit, tapasztalatait, „bértollnok”-korát, s hogy hogyan tört át, mint gyermekkönyvíró a Gergő és az álomfogókkal és folytatásaival, majd mint felnőtteknek író az Ambrózy báró eseteivel. Megtudtuk, most az Ambrózy színpadi változatán dolgozik, amit ki tudja, talán éppen a mi színházunk mutat majd be.

 

A kótaji születésű Andrási Adél azaz Lady D’Rasi írónő Boszorkánydinasztia c. regénysorozata kapcsán elmondta, nem kell félni a másiktól – nem minden az aminek látszik – ezeket a gondolatokat sugallja a dinasztia köteteivel. Az ő legkedvesebb írója egyébként, akit „író”ként ajánlana, Faludy György.

 

 

 

 

Fábián Jankával, sokak kedvencével, történelmi romantikus regények írójával a mi Kováts Juditunk beszélgetett, Bauer Barbarával Erdei-Nagy Ibolya társalgott, s derítette fel az írónő regényeinek sokszínűségét. Az írónők könyvei könyvtárunkban folyamatosan kölcsönzésben vannak, és sok saját példányt is hoztak el dedikálni a rajongók.

 

 

 

 

Iancu Laura moldvai származású költő- és írónővel Oláh András költő beszélgetett. Az írónőt fordulatos élete sok-sok km-re vitte a gyökereitől, melyek lassan elhalnak, s távolról egyre nehezebb erőt meríteni belőlük. Beszélt édesanyjával való kapcsolatáról, aki – 11 évesen elszakadva tőle – nem lehetett sem szem- sem fültanúja az ő életének, s aki így igazából soha nem lehetett az övé, még kicsi gyerekkorában sem. „Hideg, tél, éjszaka” gyakori szavai műveiben, nem véletlenül, a megismerés egyik eszköze a szenvedés, ami mindig megtalálja őt, s a vers sem vigasztal. Hallhattunk még Szeretföld c. kisregényéről s a „szent” Petrás Incze Jánosról írt drámájáról, aki szellemileg egyedül volt, s ebbe bele lehet őrülni.

A szombati nap – hagyományosan – a helyi alkotóké, irodalmi fórumoké volt. Bemutatkozott legújabb számával a Vörös postakocsi és a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle valamint a határontúli Sugárút c. folyóirat, s nagy sikerrel mutatkoztak be a Kamasz Terasz tagjai: Magyar Boglárka, Tóth Virág, Barkóczi Eszter és Sára Zsuzsanna. A kis irodalmi kör könyvtárunk támogatásával, Nagy Zsuka költő és Béres Tamás író vezetésével városunkban tanuló diák alkotókat fog össze, segíti szárnypróbálgatásaikat, ad nekik lehetőséget, hogy megismerjék egymást, egymás alkotásait, s az alkotásban tanácsokat, segítséget kapjanak felnőtt patrónusaiktól. A fiatalok bemutatkozását diáktársaik harsány tetszésnyilvánítása kísérte, s üde frissességük a felnőtt hallgatók szívét is megmelegítette.

Minden napot látványos népszerű műsor zárt a Karmapirin és a carPEDIGnem zenekarok valamint a 4 FOR DANCE tánccsoport jóvoltából.

 

 

 

A program 17-én hétfőn délelőtt a könyvtárosok számára a könyvtárban szakmai programokkal folytatódott, a vállalkozó kedvű olvasók számára pedig a Tiszán, zenés irodalmi utazással, ahol is Bodnár István Partok közelítésében c. kötetével ismerkedhettek meg, s Kulcsár Attila felolvasását hallgathatták A felmérnök c. kötetéből.

A záró konferanszban Erdei-Nagy Ibolya sokunk érzését, tapasztalatát fogalmazta meg: mindig jól érzi magát, és sok érdekes-értékes élménnyel gazdagon búcsúzik a könyvheti rendezvényektől.

 

 

 

Trifonovné Karajz Borbála
könyvtáros
fotók: Jeneiné Petró Henrietta