Kedves Olvasóink!
Ezúton is értesítjük Önöket, hamarosan teljes egészében megújul honlapunk. Az Olvasópont már ebben az új formában készül.
2017. július hónaptól itt érhető el a tartalom: http://www.mzsk.hu/ujoldal/olvasopont/
Továbbra is várjuk látogatásaikat!
Második alkalommal került megrendezésre a Kvíz parti a könyvtárban című vetélkedősorozat középiskolások részére. Az volt a célunk, hogy minél több diákot vonzzunk be könyvtárunkba, játékosan tanulva, szórakozva aktív könyvtárhasználókká váljanak.
10 öt fős csapat vett részt a játékban Nyíregyháza középiskoláiból: a Krúdy Gyula Gimnáziumból, a Zrínyi Ilona Gimnáziumból, az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumból, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, a Széchenyi István Szakközépiskolából és a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskolából.
A nyolc hónapon át tartó versenyben a diákok próbára tehették tudásukat, új ismereteket szerezhettek, mindezt jó hangulatban, játékos formában. A különböző témák, feladattípusok próbára tették az általános műveltségüket, napi szintű ismereteiket a világról, logikai készségüket, asszociációs képességüket.
A kérdéseket témakörökbe csoportosítottuk. Igyekeztünk minden hónapban valami aktuális, ünnepekhez kapcsolódó témakört beilleszteni. Decemberben például teljes egészében a karácsonyról és mikulásról szólt a kvíz: Szent Miklós püspökkel, Jézus születésével, a napkeleti bölcsekkel, az adventi koszorúval kapcsolatos kérdések mellett karácsonyi zenével, filmekkel, irodalmi művekkel is foglalkoztunk, sorra vettük különböző nemzetek hagyományos ünnepi ételeit, és a Télapó nevét különböző nyelveken.
Februárban nemcsak kérdésekkel, hanem álarcok, jelmezek segítségével is megidéztük a farsangot.
A márciusi kvíz partin megemlékeztünk az 1848/49-es szabadságharc nagy alakjairól:
Áprilisban a húsvéthoz kapcsolódó kérdések között húsvéti témájú vers, festmény mellett szimbólumra utaló kérdés is akadt:
Szívesen fogadták a diákok a Hol járunk? kérdéseket is, ahol egy-egy magyarországi megyét kellett kitalálni a megyében található nevezetességek alapján.
Nagy sikere volt az irodalmi művekből készült képrejtvényeknek is.
Az egyik legkedvesebb feladattípus lett a Kapcsolati kör, amelyben kilenc megfejtés között kell megtalálni a kapcsolatot. Próbára teszi a játékosok asszociációs képességét, hogy a látszólag össze nem illő válaszok között megtalálják a kapcsolatot.
Kezdeményezésünknek több támogatót is sikerült megnyerni. A könyvkiadók és könyvterjesztők (Könyvmolyképző, Libri, Líra) ajándékai mellett a Nyíregyházi Állatpark, a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. és a Sóstói Múzeumfalu belépőjegyeit használhattuk fel a legjobbak díjazására.
Az eredményhirdetésre az Ünnepi Könyvhét keretében került sor.
I. helyezett: Turbó Rudi csapat (Krúdy Gyula Gimnázium) jutalma 30 ezer Ft értékű könyvcsomag + belépőjegyek (Állatpark, Élményfürdő, Sóstói Múzeumfalu)
II. helyezett: ZIG team (Zrínyi Ilona Gimnázium) jutalma 20 e Ft értékű könyvcsomag + belépőjegyek
III. helyezett: 2 in 1 csapat (Zrínyi Ilona Gimnázium) 10 e Ft értékű könyvcsomag + belépőjegyek
A többi résztvevő csapat apróbb ajándékokat (tollakat, jegyzettömböket stb.), valamint oklevelet kapott. Az eredményhirdetés után a Gyöngyössy Cukrászda által felajánlott tortát együtt fogyasztottuk el.
A következő tanévben is szeretnénk folytatni a kvízt, várjuk a játékos kedvű csapatok jelentkezését.
Csele Endréné
könyvtáros
Az Ünnepi Könyvhét rendezvényét városunkban Zalán Tibor író nyitja meg.
Kérdésünk:
Mely klasszikus regényünk társszerzőjévé szegődik az író a Nemzeti Színház 2018-as bemutatói között?
A válaszokat június végéig várjuk a szabone.szasz.aniko[kukac]mzsk.hu email-címre, illetve az olvasóteremben és a kölcsönzőtérben elhelyezett JÁTÉKos dobozokba.
Májusi feladványunk megoldása:
Koncz Zsuzsa legújabb, Vadvilág c. lemezén a Bródy János által megzenésített Történelmi lecke fiúknak című Ady Endre verset hallhatjuk.
Nyertesünk: Szabó Tünde
Gratulálunk! Nyereményéről e-mailben értesítjük.
Szabóné Szász Anikó
könyvtáros
Az Ünnepi Könyvhét néhány programjáról
Már többedik éve van kialakulóban, s állandósulni látszik a nyíregyházi ünnepi könyvhét programsorozata a Móricz Zsigmond Könyvtár szervezésében. A főtér egyik sarkában felállított sátor alatt történik a megnyitó, s zajlanak a további, színpadot kívánó programok: író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, felolvasások, zenei előadások, s a tér egyéb pontjain körben a könyvesboltok és helyi kiadók könyvsátrai, dedikáló asztalok, könyvtáros pult ingyenes beiratkozással, „Vegyél egyet, tegyél egyet” könyvespolc, könyvturkáló, a könyvtár mindig népszerű fajátékai, lehetőség egyéb kreatív játékokra, Legó-kitelepülés, s bokrokon fákon lengedező idézetkártyák.
A tér mindennapi élete közben zajlik, a kávéházak teraszain üldögélő beszélgető vendégek, jövő-menő, sétáló, bicikliző városlakók, akik meg-megállnak, böngészgetnek, belehallgatnak, s le is ülnek, sokan viszont célzatosan keresik már a rendezvényt, mert jó nyári művészeti fesztiválhangulat van. A megnyitón a könyvtár igazgatónője kifejezetten ezt az oldalt erősítette, szeretné, ha fesztivállá nőné ki magát a rendezvény. A rendezvény nyitónapját Tarczy Gyula moderálta, fényesen bizonyítva újra tudását és rátermettségét a feladatra, amit könyvbe is foglalt az idén.
Idei díszvendégünk Zalán Tibor volt. Megnyitójában hangsúlyozta: az olvasók nem vesznek tudomást a Gutenberg galaxis válságáról, legalábbis az ilyen alkalmakkor megjelenő népes közönség bizalmat kelt az írókban, hogy érdemes írniuk. A megnyitót követően Kürti László költő beszélgetett vele. Munkáin kívül sok szó esett mestereiről, példaképeiről (Ady Endre, Pilinszky János, Nagy László, Juhász Ferenc), akik hatottak rá, barátairól, író- és költőtársairól, az ő hatásukról (Baka István, Géczi János, Sziveri János, Fodor Ákos). Elmondta, hogy nagyra becsüli a slam poetryt, amely a fiatalokhoz is képes eljuttatni a költészetet. S végül bemutatkozott egy fiatal költőtársa, a „testverselő” Viola Szandra.
Szintén az első napon (jún. 8. csütörtök) ismerkedhetett meg a közönség a nyíregyházi származású Kalapos Éva Veronikával, a D.A.C. és a Massza c. ifjúsági regények írójával, akinek – mint mondta – fiatalkora sok elhallgatással telt, s ez is vezetett ahhoz, hogy szókimondó író lett, a kibeszélés híve, s olyan témákról ír a fiataloknak, (s időseknek is), amikről nehéz beszélni, mert ott van valami fontos, pl. internetes zaklatás, iskolai bántalmazás. Végül Mátó c. novelláját olvasta, a főszereplő „mátós” apjáról, s kapcsolatukról.
A napot a nyíregyházi Artézis zenekar koncertje zárta, csodaszép népdalok szép előadásával.
A pénteki program délelőtt Finy Petra író gyerekeknek szóló előadásával kezdődött, az írónő a versek, az irodalom, és saját művei világába vonta be a lelkes gyerekcsapatot.
A kora délután rendhagyó programja volt a Simonyi Óbester Magyar Szablyavívó Iskola bemutatkozása Párbajok a 19-20. századi Magyarországon címmel. Sipos Lászlótól, a Zrínyi I. Gimnázium tanárától érdekes művelődéstörténeti bemutatást hallhattunk főleg – a könyvhét kapcsán – írókra kihegyezve, szó esett pl. Krúdy Gyula, Gárdonyi Géza párbajvívási szokásairól, történeteiről. A hallottakat látvánnyal erősítették, egy szintén nyíregyházi, bánkis diák segítségével. Az érdekes témába Erdei Nagy Mariann moderátor kíváncsi kérdései alapján még alaposabban betekintést nyerhettünk a párbajvívás művelődéstörténete iránt elkötelezett vívó pedagógustól.
A pénteki nap fő vendége Schein Gábor író volt, akivel Karády Zsolt beszélgetett. Főleg két művéről esett szó, a frissen megjelent Üzenet a kontinens belsejéből c. verseskötetéről, s a két évvel ezelőtti Svéd c. regényéről. A verseskötet – mely részben az író betegségét és gyógyulását is dokumentálja – nagyon megrendítette a beszélgetőtárs Karády Zsoltot, s az általa felolvasott Kavics c. vers ugyanezt tette a közönséggel. Az író pokoljárását „szép”-nek mondta, a betegség, ha elfogadja az ember a halált, nagy magasságokba, nagy békébe tud emelni. A fájdalom és a boldogság ugyanolyan nagy ajándéka az életnek. S az élet, egy kavics, mindennél többet ér, mint amiről a betegség kapcsán beszámolhatna. A tartalmas beszélgetésben sok mindent elmondott magáról, gondolatairól az író. A varjúmotívumról műveiben, amik az átlépés szimbólumai, a madarak csicsergéséről, ami katasztrófáinkon inneni és túli jelenség, mindentől függetlenül állandó, Auschwitzban ugyanúgy csicseregtek a madarak, mint bármikor. Aki még nem ismeri, valószínűleg kézbe veszi Svéd c. regényét is, amelyről szintén hosszasan beszélt, arról a korosztályról, amelynek ifjúkorát sírba temette a történelem, csak a dilemmáik maradtak meg a felejtés tömegsírja felett.
Nagy Zsuka nyíregyházi költőnek második nagyobb verseskötete jelent meg Küllők, sávok címmel. A fiatal tanárnő, költőnő sokat biciklizik, eközben szemlélődik, s különösen rokonszenvvel figyeli azokat az embereket, akik elesettek, perifériára szorultak, öregek, kitaszítottak vagy kitaszítódtak, félrecsúsztak, s nekik szeretne hangot adni verseiben, akik önmaguk nem szólalhatnak meg. Egykori tanára, Gerliczki András beszélgetett a költőnővel.
A pénteki nap zenés műsorai között hallhattuk a fülbemászó dallamokat hamisítatlan kedvvel éneklő nyíregyházi hölgykoszorút, akik talán kivétel nélkül képesek mindenkit jókedvre hangolni
Elhangzott többször a beszélgetések folyamán Borbély Szilárd neve, Nagy Zsuka is, Schein Gábor is felolvasta egy-egy, az ő emlékének szentelt versét. S mindannyiunk tudatában végig ott volt Eszterházy Péter is, aki a tavalyi könyvhetet még megnyitotta. Akiknek hiánya most még nagyon fájó, de szép lassan beépülnek irodalmi hagyományunkba, értékeinkbe, közös kánonunkba.
Trifonovné Karajz Borbála
könyvtáros
Greenwald, Glen: A Snowden-ügy : Korunk legnagyobb nemzetbiztonsági botránya. – Bp. : HVG, 2014
Ez a könyv nem összeesküvés-elmélet, hanem a valóság, az utóbbi évek talán legnagyobb nemzetbiztonsági botránya lett. Nem tagadom, rabul ejtett, vagy inkább csak kíváncsivá tett. Amikor elkezdtem olvasni, szinte alig tudtam letenni a könyvet. Arról szól, hogy egy 29 éves informatikus az NSA CIA DIA fedett ügynökeként váratlanul kitálalta, hogy az amerikai titkosszolgálatok széles körben figyelik az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét világszerte. Az általa nyilvánosság elé tárt dokumentum a közelmúlt egyik legnagyobb port felkavaró híre volt, ami igen heves vitákat váltott ki a nemzetbiztonság és az információs önrendelkezés kérdéseiről. Greenwald most először illeszti egymás mellé az összes mozaikdarabkát, felidézi Hongkongban töltött eseménydús tíz napját, megvizsgálja a The Guardianban közölt tudósításaiban már körbejárt megfigyelési tevékenység szélesebb összefüggéseit és következményeit. Senki sem lehet biztonságban, nem léteznek már intimitások, magántitkok, személyiségi jogok. Ki vagyunk szolgáltatva a kormányzati szervek szolgálatainak. A maszlag, hogy a terrorizmus miatt teszik, az alamizsna, a demokrácia ködös ámítása. Félelmetes és szégyenletes egyszerre, amit megtudunk a könyvből. Engem elborzaszt a gátlástalan és minden erkölcsi normát sárba tipró közöny, amivel vájkálnak az emberek magánéletében. Manipulálnak és etetnek, megfigyelnek és irányítanak, híreket manipulálnak, és választási csalásokat támogatnak. Szinte mindent tudnak rólunk, a szokásainkat, a kapcsolatainkat, vagy éppen hol vagyunk, és mit csinálunk. Lehet, hogy holnap otthon hagyom a telefonomat.
Szabó László István
Áprilisi feladványunk megoldása: A csehországi Karlsbad mai közismert neve Karlovy Vary. A város évente rangos nemzetközi filmfesztiválnak ad otthont, melynek legutóbbi nyertese a Hajdú Szabolcs-rendezte Ernelláék Farkaséknál c. magyar film volt.
Nyertesünk: Kepics Mihály.
Gratulálunk! Nyereményéről e-mailben értesítjük.
Újabb kérdésünk: Koncz Zsuzsa legújabb, Vadvilág c. lemezén elénekli egy klasszikus költőnk ismert versét is. Mely költő mely verséről van szó?
A válaszokat május végéig várjuk a szabone.szasz.aniko[kukac]mzsk.hu email-címre, illetve az olvasóteremben és a kölcsönzőtérben elhelyezett JÁTÉKos dobozokba.
Szabóné Szász Anikó
könyvtáros
Április 10-én a Könyvtárosok világnapján a ”Szabolcs-Szatmár-Bereg megye könyvtári kultúrájáért” díjat adományozta a Dr. Szerafinné Dr. Szabolcsi Ágnesnek, a Nyíregyházi Egyetem oktatójának a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megyei szervezete.
Közreadjuk a laudációt, munkájának méltatását.
Dr. Szerafinné Dr. Szabolcsi Ágnes 1982-től könyvtáros munkakörökben dolgozott Nyíregyházán, főleg a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban. 2017-ben így már 35. éve, hogy szakmáját gyakorolja. Jelenleg főiskolai tanári beosztásban dolgozik oktatóként a Nyíregyházi Egyetem Matematika és Informatika Intézetében.
Dr. Szerafinné Dr. Szabolcsi Ágnes 2017-ben 28. éve, 1989. február 1-jén, kezdte meg oktató munkáját a Nyíregyházi Egyetem jogelődjeként működött Bessenyei György Tanárképző Főiskola Könyvtár Tanszékén. A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán 1989-1997-ig tanársegéd, 1997-1998-ig adjunktus, 1998-2011-ig főiskolai docens minőségben dolgozott, 2011-től főiskolai tanári kinevezést kapott. 20 éve, 1997-től tanszékvezetőként szervezte a könyvtáros képzést a Könyvtár és Alkalmazott Informatika Tanszék élén, majd 2000-től a főiskola jogutódjaként működő Nyíregyházi Főiskola, Matematika és Informatika Intézet Könyvtár és Alkalmazott Informatika Csoport vezetőjeként és az informatikus könyvtáros szak szakfelelőseként tevékenykedett.
Kormányzati döntés értelmében a Nyíregyházi Főiskolán az informatikus könyvtáros szak utolsó oktatási tanéve a 2014/15 évi volt, ami sajnálatos módon egybeesett a főiskolán indított szak 40 éves évfordulójával. Ezt követően szüneteltetik a könyvtár szakot az intézményben. Néhány hallgató záróvizsgájának lebonyolításával lassan végleg elbúcsúzik a csoport az informatikus könyvtáros szak képzésétől.
Életútja, munkássága:
Dr. Szerafinné Dr. Szabolcsi Ágnes a sárospataki Rákóczi Gimnázium angol speciális tantervű osztályában érettségizett 1977-ben. Értelmiségi családi hátteréből ered a művelődés, az oktatás, a könyves kultúra iránti vonzalma. (Édesapja jogász volt, édesanyja számos nyíregyházi kulturális-oktatási intézmény (köztük a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 1980-as új épülete) beruházójaként dolgozott. Szerafinné Szabolcsi Ágnes 1982-ben a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán magyar szakos általános iskolai tanár és könyvtáros végzettséget szerzett. Szakmai pályafutását 1982-ben a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi könyvtárban tájékoztató, majd módszertanos könyvtárosként kezdte. A könyvtáros munkát 1989-ig elhivatottan, magas szakmai felkészültséggel látta el. Ebben az évben középfokú állami nyelvvizsgát tett angol nyelvből. 1989-ben megkezdte az ELTE levelező képzését, ahol okleveles könyvtárosként 1992-ben kiváló minősítéssel diplomázott. Ezt követően újabb végzettséggel gyarapította tudását a Trieszti Politikatudományi Egyetem és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola közös képzésén, ahol 1994-ben Nemzetközi és diplomáciai szakértői szakokleveles egyetemi végzettséget szerzett jeles minősítéssel. 1997-2000 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, Történelemtudományi Intézete, Multidiszciplináris bölcsészettudományok Doktori Iskola Történelem programja keretén belül PhD képzést folytatott. 2004 novemberében summa cum laude doktori szigorlatot tett, majd 2005-ben summa cum laude PhD doktori védésére került sor. Az értekezés címe: „A kultúrpolitika hatása Nyíregyháza középfokú iskolai könyvtáraira a két világháború között”. 2011-ben kulturális szakértő kurzuson vett részt, ahol könyvtári szakterületen Kulturális szakértő végzettséget szerzett.
Tudományos munkát végez a Kultúrdiplomáciai és civilizációs kutatások kutatócsoporton belül, annak megalakulása óta. Kutatási témája művelődéstörténeti, könyvtártörténeti, kultúrdiplomáciai és oktatáspolitikai, információszerzési területekre koncentrálódik.
Kutatási témájával 1999-ben elnyerte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Közalapítvány kutatási ösztöndíját.
1999-ben „Az intézmény kiváló oktatója” elismerést kapott a Nyíregyházi Főiskola Hallgatói Önkormányzat Testületétől.
2011-ben állami elismerést kapott, a Bibliotéka Emlékérem-díjban részesült.
Az informatikus könyvtáros képzésben számos szakmai alapozó és választható tárgyat oktatott. (Információforrások a különböző tudományterületeken, Olvasás-szociológia, EU információ, Online információkeresés, Tudománymetria, Információs rendszerek, Helyismereti munka, Gyermekkönyvtári munka, Könyvtári menedzsment, Kompetenciák fejlesztése.) Bekapcsolódott más karok és szakok képzésébe is, pl. a Programtervező informatikus, a Nemzetközi tanulmányok alapszak, az Andragógia mesterszak valamint a Kommunikáció és média alapszak óratartásába. Munkássága alatt több, informatikus könyvtáros tanterv összeállítását koordinálta.
1994-1997-ig számos külföldi szakmai továbbképzésen vett részt: a Royal School of Librarianship, Koppenhága; a Robert Gordon University, Aberdeen; a De Monfort University, Leicester; a német FHB, Stuttgart neves könyvtáros-képző intézményeiben. Ezeken a továbbképzéseken mélyítette tovább szaktudását, ekkor sajátította el az elektronikus információhordozók könyvtári használatát, az online információ-visszakeresés módszereit és szerzett korszerű menedzsment ismereteket. Tanszéki koordinátorként a LISTEN-TEMPUS JEP (1993-1997) során projektmenedzsment ismereteket és gyakorlatot szerzett.
2008-2011 között vendégoktatóként három képzés oktatásában vett részt a Debreceni Egyetem Informatika Karán: Könyvtárpedagógia-tanár mesterképzésen; Az informatikus könyvtáros mesterképzésen; Az informatikus könyvtáros alapképzésen egy-egy tárgyat tanított.
Oktató munkája mellett rendszeresen részt vesz a szakma nemzetközi, országos és helyi tudományos rendezvényein. Számos megyei szintű továbbképzést szervezett, ahol előadásokat tartott iskolai, szak- és közművelődési könyvtárosoknak. Folyamatosan jelentek meg cikkei hazai és nemzetközi szakmai lektorált folyóiratokban, valamint a megye könyvtárosait továbbképző helyi szakmai orgánumokban. A Magyar Tudományos Művek Tárában 65 közleményét tartják számon.
Tagja többek között az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testületének, a Kovács Máté Alapítvány Kuratóriumának és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szervezetének és a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesületnek.
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területi Szervezete továbbképzéseinek, szakmai napjainak rendszeres előadója, aktív résztvevője.
A felterjesztés apropóját nem csak a megszűnő szak motiválja, hanem Dr. Szerafinné Dr. Szabolcsi Ágnes fáradságot nem ismerő, lelkiismeretes, a könyvtári szakma iránt elkötelezett hivatástudata is adja. Oktató munkája során nagyban hozzájárult a tágabb régió könyvtárosainak magas szintű szakmai oktatásához, továbbképzéséhez.
A fentiek figyelembe vételével Dr. Szerafinné Dr. Szabolcsi Ágnest javasoljuk e díj elnyerésére.
Nyíregyháza, 2017. március 17.
MKE Sz.Sz.B. Megyei Területi Szervezete
Dr. Kührner Éva elnök
Dr. Kállay Rudolf Orvostudományi Szakkönyvtár és Közművelődési Gyűjtemény
Bedéné Szabó Gyöngyvér vezető
Móricz Zsigmond és Közművelődési Kulturális Egyesület Gyűjtemény
Dr. Bihari Albertné alapító titkár
Április 10-én a Könyvtárosok Világnapján a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megyei szervezete a Csendes János életmű-díjjal tüntette ki Dr. Gál Józsefné nyugdíjas könyvtárost.
Közreadjuk a laudációt, az életmű méltatását.
Dr. Gál Józsefné a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár nyugdíjas osztályvezetője.
Szakmai pályafutását több mint negyven évvel ezelőtt kezdte.
Eredetileg a tanári hivatás vonzotta, de családi indíttatásra mégis a könyvtárosi pályát választotta. A Debreceni Tanítóképző Intézet népművelés–könyvtár szakán végzett, majd kiegészítő államvizsgát tett a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán.
A képzést, az önképzést mindig fontosnak tartotta. Az Országos Széchenyi Könyvtár kurzusain szaktudását folyamatosan bővítette. Többek között zenei szakkönyvtárosi képesítést, minőségmenedzsment, majd minőségirányítási belső auditor tanúsítványokat szerzett.
Az első tíz évben az intézmény feldolgozó osztályán az új könyvek, kották, hangfelvételek bibliográfiai leírását végezte, tárgyszavazott, és betűrendes katalógust épített. Munkáját 1987-ben Miniszteri Dícsérettel ismerték el.
1990-ben a könyvtár olvasószolgálatához került, ahol egyrészről a zenei gyűjtemény vezetését, másfelől pedig az osztály műszakvezetői teendőinek ellátását bízták rá. 1995-től a kölcsönzési és dokumentumszolgáltatási osztály szakmai felügyeletét és irányítását is ellátta.
Markáns szerepe volt a zenei gyűjtemény médiatárrá alakításában 2005-ben, a könyvtár teljes felújítását követően.
A zenei ismeretterjesztést fontos feladatának tartotta. Számtalan zenei rendezvényt szervezett és bonyolított. Jó kapcsolatot ápolt a zenei képzést nyujtó városi intézményekkel, szervezetekkel, így többek között a Magyar Kodály Társaság megyei tagcsoportjával. Nagy sikerű szabadegyetemi előadássorozatuk mindig egy-egy zenei aktualitáshoz kapcsolódott.
Több évtizede tagja a Magyar Kodály Társaság Megyei Tagcsoportjának, 2013-tól elnökségi tagja.
Jelentős segítséget nyújtott a diákoknak a megyei és országos műveltségi versenyekre való felkészülésben. A kiírt versenyanyag ismeretében mind a szöveges, mind a zenei anyag „összerendezésében” nagy terhet vett le a felkészítő tanárok válláról.
Óriási részt vállal Tarcai Zoltán hagyatékának feldolgozásában.
Szívügye volt a fogyatékkal élők könyvtárhasználati lehetőségének jobbítása: ezt a célt szolgálta a könyvtár információs és kommunikációs akadálymentesítése is.
Szakértői és szakfelügyelői tevékenységek végzésére jogosító engedélyt kapott előbb a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízásából, majd az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól, ezeket folyamatosan gyakorolta. Könyvtárszakmai ismereteit 1987-től gyakorlatvezetőként adta át a Nyíregyházi Főiskola könyvtár szakos hallgatóinak.
Rendszeresen publikált a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Könyvtári Kis Híradó hasábjain, illetve más szakmai kiadványokban. Egyik szerzője volt a kétkötetes Fejezetek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye könyvtártörténetéből c. könyvtártörténeti monográfia zenei gyűjteménnyel foglalkozó fejezetének.
A kecskeméti Kodály Intézet megbízásából Kodály Zoltán megyénkben tett látogatásait, népzenei gyűjtéseit dolgozta fel a korabeli sajtó alapján, melynek eredménye egy közel száztételes bibliográfia lett.
Mindig fontosnak tartotta a könyvtárosok szakmai érdekképviseletét. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Szervezetének a kezdetektől tagja, 2006-2010 között titkára, 2011-2014-ig elnökségi tagja volt. Kulturális rendezvények, hazai és nemzetközi szakmai konferenciák egyik szervezője és lebonyolítója volt. Évekig a könyvtárosi kitüntetések kuratóriumi titkára volt.
A Móricz Zsigmond Kulturális Egyesületnek alapitó tagja, melynek munkájában aktívan kiveszi a részét, melyek a könyvtáros egyesülettel és a Kodály Társasággal szervezett közös programokban, kirándulásokban is testet öltöttek ill. öltenek.
2009. január 22-én, a magyar kultúra napján Hiller István oktatási és kulturális minisztertől átvette a Bibliotéka Emlékérem díjat, mely az intézmény, a kiváló szakmai közösség munkájának is méltó elismerése.
Szakmai igényessége, segítőkészsége, kedves, közvetlen egyénisége példaértékű.
Nyugdíjas éveit is aktívitás, tettrekészség jellemzi. Civil egyesületekben teljesíti azt a kulturális missziót, ami az aktív éveiben is jellemezte.
A fent leírt indokok alapján javasoljuk Dr. Gál Józsefnét a Csendes János-életmű díjra.
Nyíregyháza, 2017. március 16.
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Sz.Sz.B. Megyei Szervezete képviseletében
Dr. Kührner Éva elnök
A Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület képviseletében
Dr. Bihari Albertné alapító titkár
A 17 éves Oslóban élő Frida élete alapjaiban rendül meg, amikor megtudja: olyan szembetegsége van, amely miatt el is veszítheti a látását. A kétségbeesett lány, édesanyja előtt eltitkolva az orvosi diagnózist, elhatározza, utazni fog, szétnéz a világban, amíg még lát.
Vonattal elmegy Firenzébe, ahol egy étteremben találkozik a norvég Jakobbal, aki éppen egy ifjúsági magazin számára készülő írásához gyűjt élményeket: az általa kiválasztott 34 műalkotást igyekszik élőben megnézni. (Ezek fotói a könyv közepén megtalálhatóak.) A különböző korok nagy alkotóinak munkái a keresztre feszített Krisztust ábrázolják.
A csendes, visszahúzódó fiú szinte szárnyal, amint a készülő cikke témájáról, Jézusról, az általa annyira szeretett és ismert művészekről, valamint azok műveiről beszél. Frida elbűvölten hallgatja Jakobot, csatlakozik a fiúhoz, aki szinte profi művészettörténész és idegenvezető is egy személyben.
Eljutnak együtt Velencébe és Párizsba is. Frida számára megszűnik a tér és az idő, és a benne állandóan jelenlevő magányosság is kezd csendesedni, szerelmes lesz. De Jakob viszonozza-e a lány érzéseit?
Fridának előbb-utóbb szembe kell néznie azzal, hogy ez az izgalmas utazás nem tarthat örökké és a szeme … A műtét nem halogatható sokáig. És eljön az őszinteség perce.
Bjørn Sortland regénye a művészetről, a vallásról és a szerelemről a kortárs ifjúsági irodalom egyik nagyszerű darabja, amelynek nagy érdeme, hogy valósághűen adja vissza a két fiatal életérzését, belső lelki történéseit és azt a nyitottságot, amellyel Isten, a művészet és a másik ember felé tudnak fordulni.
Felnőtteknek is ajánlom a norvég író munkáját, hiszen akárhány évesek is vagyunk, a lelkünk mélyén őrizzük az egykori fiatalabb énünket, a csendjeinket, a belső utazásainkat, a másik embert, az „őszinteség perceinket”.
Lőkös Angéla
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplójában rendre beszámol olvasmányairól is. Olvas klasszikusokat és sok kortárs magyar és világirodalmat, főleg franciákat, németeket, nemegyszer eredeti nyelven. 1943-45 között a következő könyvekről tesz említést
1943
Franz Werfel: Bernadette
„Bűbájos, és most nagyon fogékony vagyok talán ilyesmire, de úgy lenyűgöz, hogy fájdalmas abbahagynom…” „édes, bűbájos”
Cronin-t ajánlanak neki
„Megmagyarázom, hogy nem olvasok ilyeneket”
Steinbeck
„olvasom az új Steinbeck-könyvet angolul… Remek, világos, könnyű stílus, bűbájos figurák, élvezem, hogy olyan jól megy”
1944
Sík Ilma: Rabszolgák
„el kell olvasni Sík Ilmi szörnyű hosszú regényét, mert délután együtt leszünk. Nekiesem, és lóugrásokkal haladva átnézem. Csapnivalóan rossz, igazi Singer és Wolfner-kiadvány.”
Gelléri Andor Endre: Egy önérzet története (gépeli)
„Egy nyomorúságos gépelésem van, a Gelléri Andor Endrének egy életrajzszerű, hebrencs műve”
Maugham: A legsötétebb óra (angolul)
„Olvasom az új Maugham-könyvet… A háború kitörésekor kezdődik Angliában, nagyon érdekes és eleven, de közben mindig vissza-visszazökkenek a magam nyomorúságába.”
1945
Petőfi Sándor
„Petőfit olvasom, és káprázom a nagyságától, az óriási voltától, és ilyenkor még élesebb a fájdalmam, a szomorúságom, mert arra gondolok, hogy ezt az országot csak a költőibe vetett bizalommal lehet feltámasztani, ők a mi nemes valutánk, hervadó, rothadó népünkbe életet lehelők.”
Lukács György: Az írástudók felelőssége
„nagyon elgondolkoztató volt. Úgy nézem most Miklós művét is már, távlatból, messziről, döbbenetes objektivitással látom, mi volt a baj, mi volt a hiánya”
