Tadeusz Slobodzianek: A mi osztályunk Pozsony : Kalligram, 2012

a mi osztalyunk

Ismeretes az 1941. július 10-ei jedwabnei történet, amikor is a lengyel település  lakói kiirtották, megölték, elégették a lakók másik, nagyobbik felét, zsidó szomszédaikat. (Jan T.- Gros: Szomszédok : A jedwabnei zsidók kiirtása. – Bp. UMK, 2004.) A kortárs lengyel drámaíró, Slobodzianek ezt a döbbenetes tömeggyilkosságot fogalmazta drámába. Kiemel az események résztvevői, elszenvedői, áldozatai, elkövetői közül tíz jellemző – elképzelt, de tipikus – személyt, fiatalembert és nőt, akik diákkorukban osztálytársak voltak. Három lány és hét fiú, öt zsidó és öt lengyel. Az ő életüket végigkövetve az egész 20. századi lengyel történelem minden drámáját megeleveníti.

Dóra, a zsidó kereskedő lánya filmszínésznő szeretne lenni. Minden fiúosztálytársa udvarol neki. A zsidó Menachemhez megy férjhez, kisfia születik. A férje iszik, nőzik; boldogtalan. A pogrom napján volt lengyel osztálytársai megerőszakolják, a téren a többi zsidóval együtt kínozzák, s a pajtába kergetik, amelyet aztán rágyújtanak az odaterelt zsidókra.

Zocha lengyel cseléd lánya, varrónő szeretne lenni. Egy idős lengyel paraszthoz adják férjhez. A németek bejövetele után hozzámenekül a zsidó Menachem, a padláson bújtatja, s bemegy megnézni, mi van a városban. Ott látja Dorát a téren a többiekkel, de még vizet sem mer neki adni, nemhogy a zsidó kisfiút magához venni. Miután a férje meghal, Menachemmel él, de nem találja a helyét Lengyelországban. Amerikába emigrál, ott Abram, 1937-ben kivándorolt osztálytársuk segíti. Előbb egy zsidó családnál szolgál, majd hozzámegy valakihez, akiről utóbb kiderül, hogy zsidó, akinek a családja Treblinkában elpusztult. A férje nem bírja elviselni Zochát, akiről kiderül, hogy zsidót mentett, gyerekei elhidegülnek, befizeti magát egy idősotthonba, de titkolja, hogy ő „Világ igaza”.

Rachelka a zsidó molnár lánya orvos szeretne lenni, nyelveket tanul. A pogrom napján családja az összes városbéli zsidóval együtt elpusztul, de őt a lengyel parasztfiú, Wladek elrejti. Aztán – a pogromban résztvevő osztálytársak segítségével – feleségül veszi. Rachelkából Marianna és parasztasszony lesz. Amikor a megmaradt a zsidókat a kerületből gettóba gyűjtik, érte is eljön osztálytársa, Rysiek, hogy elvigye. Wladek, hogy megmentse, lelövi Rysieket. Amíg bujkálnak, gyereket szül, majd elveszíti. A háború után tovább éli szerelem nélküli parasztéletét, nem hagyja ott a számára nem partner Wladeket, mert az megmentette az életét. A hazalátogató Zochának azt mondja: ha tudtam volna, hogy ilyen lesz ez az élet, bementem volna a pajtába. Öreg korukra idősotthonba költöznek, s ott a tévécsatornák boldog rabja lesz, felfedezi, hogy még mindig érti a nyelveket, szabadnak érzi magát.

a mi osztalyunk 2

Abramot, a zsidó fiút családja 1937-ben Amerikába küldi tanulni, ott rabbi lesz belőle, terebélyes boldog családdal. A pogrom alatt egész jedwabnei rokonságát megölik. A hatvanéves évfordulóra hazajön, s rabbiként csodálatos beszédet mond az elpusztítottakról. Az emigráló Zochát segíti, Ráchelkát is hívja, hogy látogassa meg, amikor már ágyhoz kötött beteg.

Jacob Kac, a zsidó kereskedő fia tanárnak készült. 1939-ben, amikor bejöttek a szovjetek, tetszett neki az új rendszer: „Élni kell és élni hagyni”. „De aztán kezdett elviselhetetlen lenni az egész. Folyton letartóztattak és elhurcoltak valakit”. Miután a németek bejöttek, lengyel osztálytársai este a főtéren agyonverték, megkövezték.

Menachem a zsidó hentes fia kocsisnak készült. A szovjet megszállás alatt a mozi vezetője lesz, feleségül veszi Dórát, de alig van otthon a városban, iszik, nőzik. A német bevonulás alatt Zocha padlásán kap menedéket. A háború után a lengyel ÁVH-hoz kerül, s mint tiszt vizsgálja ki, válogatott kínzásokkal,  amit tud: ki ölte meg Jacob Kacot. A sztálinizmus múltával osztálytársai jelentik fel, mint vérszomjas UB-st. Az ivás és züllés mindvégig kíséri az életét. Izraelbe költözik, ott családot alapít, szeretett, okos fia 10 évesen terrorizmus áldozata lesz. Ekkor autóba ül, és a szakadékba hajt.

Wladek a lengyel földműves fia, kocsis szeretne lenni. Tulajdonképpen tetszik neki a szovjet rendszer, ahol mindenki egyenlő. Jacob Kac megölésénél ő is ott van. A pogromban nem vesz részt, elbújtatja és megmenti Rachelkát, akit aztán – pogromban részt vevő osztálytársai jóváhagyásával és segítségével feleségül vesz. Aztán még egyszer megmenti, amikor Rysiek a gettóba vinné, s ezúttal ölni is kénytelen. Békétlen, veszekedős házasságban élnek. Ahogy Rachelka mondja: tipikus lengyel volt. Egyetlen gyönyörű gesztus, aztán évtizedes megaláztatások. Öregkorában azonban még egyszer tanúságot tesz az igazság mellett, ő lesz a koronatanú a pogrom kivizsgálásánál.

Rysiek a lengyel kőműves fia pilóta szeretne lenni. A szovjet bevonulás után rögtön ellenállást szervez. Zygmunt, a besúgó őt adja fel a szovjeteknek, mert őt tartja a legerősebbnek, aki majd kibírja, ami következik. Kacról azt hiszi, hogy ő adta fel, ő vezeti ellene a támadást, a kővel végül ő üti agyon. Az erőszak és a pogrom egyik vezetője, s mikor a megmaradt zsidókat gettóba kell vinni, ő megy el Rachelkáért. Wladek lővi le ekkor.

Heniek, a lengyel földműves fia tűzoltó szeretne lenni. Gyengébb és gyávább a többieknél, Dórát nem erőszakolja meg, csak a „lábát tartja”,  de Kac megölésében és a pogromban is részt vesz. A háború után pap lesz. A lelkiismerete néha megszólal, de Zygmunt sakkban tartja. A hatvanadik évfordulón nem megy el az emlékmű leleplezésére, nem vesz részt a „szégyenletes látványosságban”. Halálos ágyán azonban ébren álmodja újra a szörnyűségeket, de „nem volt hová menekülni. Nem volt Isten!”

Zygmunt a lengyel kőműves fia katonának készült. Mivel az apja lengyel zászlóval fogadta a szovjet bevonulást, rögtön elvitték. Ő úgy dönt, nem fog rejtőzködni, besúgónak jelentkezik. Amikor muszáj feladnia valakit, Rysieket, a legerősebb osztálytársát választja. Minden erőszakban a legdurvábban benne van. A németeknek is felajánlja szolgálatait, Menachemet nekik adná fel. A háború után az UB-s Menachem válogatott kínzásokkal próbálja vallomásra bírni Kac meggyilkolásáról. Később Zygmunt jelenti fel szadizmusáért Menachemet. Belép a pártba, családot alapít, a hatvanas évek „csodálatos időszak” a számára. Szépreményű fia azonban baleset áldozata lesz, s azontúl megváltozik. Nyugdíjba megy és csak néz maga elé. „Elszartuk az egész életünket. Hol volt az Isten?” Agyvérzésben hal meg.

A Katona József Színházban 2011-ben Máté Gábor megrázó előadást rendezett a darabból.

Trifonovné Karajz Borbála névjegye

állománygyarapító és katalógusszerkesztő könyvtáros
A bejegyzés kategóriája: Könyvajánló
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>