Babosi László összeállításában megjelent a Balázs József bibliográfia

babosi

A Ratkó bibliográfia után elkészült kollégánk, a tájékoztató könyvtáros Babosi László következő nagyszabású munkája: a Balázs József bibliográfia (Nyíregyháza : MZSMVK, 2013, 176 old.) Balázs József  író megyénk (Vitka) szülötte, akinek legjelentősebb művei az 1970-es évek második felében születtek: Koportos, Magyarok, Fábián Bálint találkozása Istennel. Az átlagolvasó (és filmnéző) leginkább ezekből ismeri őt.

Babosi László  – mondhatni – új műfajt teremt a bibliográfiában. Már Ratkó-bibliográfiáját is élvezet volt végigböngészni, s ugyanez mondható el most is. A filológus és bibliográfus aprólékosságával és maximalizmusával mutatja be az életmű minden vonatkozását, s a végeredmény mégsem egy száraz felsorolás. Nem vág a bibliográfiai tételekbe rögtön, hanem rövid életrajzzal, életműbemutatással, s az író feleségével készített interjúval kezd, majd beavat a bibliográfia szerkezetébe, céljaiba, feloldja a rövidítéseket, felsorolja felhasznált periodikákat. A felvezetőből egyedül az író arcképét hiányolhatjuk.

Ezekután következnek a bibliográfiai tételek, folyamatos sorszámozással, összesen 1580 tétel.

Az író életműve – bár jelentős -  nem nagy, önálló köteteinek száma tíz alatt van, néhány művéből film készült, írt két színdarabot, néhány hangjátékot és novellákat. Babosi László azonban mindent összegyűjtött ami életében és utána Balázs Józseftől, és róla bármilyen vonatkozásban megjelent, nyilvánosságra került. Olyannyira mindent, hogy megtalálhatók a tételek között az önálló művek és publikációk mellett az azokról napvilágot látott „hírlelések”, ismertetések, mélyebb lélegzetű elemzések, tanulmányok, minden említés; film- és hangfeldolgozások, azok irodalma, színházi előadások és azokról szóló minden híradás, kritika, vele készült és általa készített ínterjúk, szórólapok, programfüzetek, műsorfüzetek rendezvényekről, előadásokról, amelyeken szerepelt vagy szó volt róla, megjelent fényképei, róla szóló versek, utóéletét – rendezvény, emléktáblaavatás, könyvtáravatás – bemutató tételek.

A gazdag anyagot a bibliográfus logikus, jól követhető szerkezetbe rendezte, ahol szükségesnek látta, kiegészítésekkel, részletezéssel látta el a tételeket. Nem volt könnyű megtalálni a helyét az egyes tételeknek a rendszerben, de elkerülte a duplázódásokat, s ha itt-ott kételyünk támad, hogy az a tétel miért ott szerepel, belemélyedve, megtaláljuk a magyarázatot. A gyűjtés több éves munka eredménye, s bár megvannak a bibliográfia-készítés/kutatás szokott módszerei, mégis rácsodálkozunk néhány tételre, hogyan találta azt meg az összeállító, hogy jutott eszébe, hogy ott is keresgélhet. Pl. hogyan bukkanhatott a Volán hírlapban megjelent írásra, honnan tudta, hogy Karinthy Ferenc Naplójában egy bekezdésben megemlíti az egyik filmjét.

Néhány kivételével (régi rádióműsorok) minden tételt megnézett, elolvasott, végignézett, végighallgatott, a tételek hitelességében tehát abszolút biztosak lehetünk. Széleskörű tájékozottságának, műveltségének, módszeres, kitartó munkájának gyümölcseként az író kutatói, de a vele csak ismerkedni akarók is megismerhetik pályájának alakulását, teljes életét/életművét, s az arról szóló reakciókat az összegyűlt-összerendezett anyagból.

Balázs József filmes tevékenységéről kevesebbet tudunk, én magam rácsodálkoztam néhány régen látott, jó emlékű film címére, amelynek ő írta a forgatókönyvét: Szívzűr, Ők ketten, Az asszony.

1970-76 között üzemi újságíró, a Magyar papír munkatársa volt Balázs József. Az itt megjelent cikkeit külön kezeli a bibliográfia, nem keveri az irodalmi életműbe. Ezeknek a címeknek az átböngészése külön érdekes, kibontakozik a felsorolásból az 1970-es évek üzemi újságírása, a gyárak, üzemek képe, a honi papíripar története, a munkások helyzete, a fiatalok munkahelyi problémái, s mindemellett egy humán végzettségű és érdeklődésű üzemi újságíró népművelői ténykedése, amint helyet ad a lapban irodalommal, nyelvészettel, nyomdászattal, filmművészettel kapcsolatos írásoknak is, saját első szépirodalmi írásai is itt jelennek meg.

Feltűnik, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek regényeiről, filmjeiről milyen nagy mennyiségű, hírlelés, ismertetés, elemzés jelent meg, s ehhez képest milyen kevés az 1995-ben bemutatott Az asszony c. filmről – ez kulturális közéletünk változására is utal.

babosi 2A torcellói Krisztus c. regénye halála után jelent meg. Böngészve a folyóiratokban megjelent műveit, látható: több műve nem jelent meg még önálló kötetben, például a Tánciskola c. kisregény és színművei. Pótolni kellene még ezt az hiányt.

Egy bibliográfiánál különösen fontos a pontosság, ügyel is erre nagyon az összeállító, még A bátori advent névelő nélküli említéseire is mindig felhívja a figyelmet. Néhány pontatlanság,  betűhiba, tördelési hiba azonban becsúszott: pl. az említett Karinthy-naplónál nem szerepel, hogy a három kötetes mű harmadik kötetének 231. oldalán van az említés, s a címmutatóból a filmek közül kimaradt Az asszony. De ez csak a kifejezett hibakeresés eredménye.

Büszkék vagyunk könyvtáros kollégánkra, akinek irodalomszeretete ilyen fontos és értékes produktumokat hoz létre, és újabb munkájára, amely könyvtárunk kiadásában jelent meg.

Trifonovné Karajz Borbála névjegye

állománygyarapító és katalógusszerkesztő könyvtáros
A bejegyzés kategóriája: Könyvajánló
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>