Tető a közösség felett

15 éves a Nyírség Könyvtár Alapítvány

A szakszervezeti könyvtárból alakult intézmény az Ungvár sétányon (hajdani fiókkönyvtárunk szomszédságában) látja el feladatát, kínál olvasnivalót és közösséget Jósaváros lakóinak.
Az évfordulót a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár konferenciatermében ünnepelték, háromnapos szabadegyetem szervezésével. A rendezvény címe: Tető a közösség felett. Az alapítvány illetve a könyvtár önmagát megfogalmazó szlogenje: A lélek patikája. Ez fémjelzi legfőbb céljaikat, melyet a vezetőjük, Onderó Szilárd nyitó- és záróbeszédében egyaránt hangsúlyozott.

A konferencia nyitott volt, bárki meghallgathatta a délutánonként kezdődő előadásokat, s a neves vendégekre valóban sokan voltak kíváncsiak.

November 14-én kedden délután Nyáry Krisztián volt a vendég, könyveinek szerkesztőjével, Hevesi Judittal. Az Írjál és szeressél  – legújabb könyvével azonos –  című előadás így inkább beszélgetés-formát öltött, s nemcsak legújabb könyvéről szólt. A szerkesztői kérdésekre válaszolva sok mindent megtudhattunk az irodalomnépszerűsítő könyvek szerzőjéről, viszonyáról az irodalomhoz. Már gyermekkorában szenvedélyesen érdekelték a „történetek”, kedvenc „meséi”  A dzsungel könyve és az Így élt Petőfi c. kötet voltak. Rengeteg olvasmányának köszönhetően rengeteg történetet tudott a magyar írókról, irodalomról, s ezek közül az írók, költők szerelmi életére vonatkozókat facebook-bejegyzéseiben kezdte megosztani másokkal is. A nemvárt óriási érdeklődést tapasztalva születtek meg a könyvek, Így szerettek ők címen, két kötetben. Ezek hordaléka lett tulajdonképpen a mostani könyv, az Írjál és szeressél című, mely kifejezetten az írók szerelmes leveleit közli illetve ezekre fűzi fel a történeteket. 125 levelet ad közre tematikus csoportokban, a szerelem természetrajzához illetve bizonyos típusaihoz igazodva, pl. szerelmi vallomások, börtönből írt levelek, búcsúlevelek, szakítólevelek, stb.

A levelek közül kérésre három kedvencként Krúdy a kocsmából Zsuzsikához írt levelét, Örkény Nagy Angélához írt lánykérő leveleit, és az öreg Kossuthnak a fiatal Zeyk Saroltához írt leveleit emelte ki.
Szó került róla, hogy a műfaj – komolyan, hosszan írt megszerkesztett levél – napjainkban sajnos végét éli, a digitális térben inkább írásban „beszélgetünk”, mint levelet írunk.

Szó esett további köteteiről is, az Igazi hősökről és Merész magyarokról, valamint pl. a Fölébredt a föld c. 1848-49-es leveleket közreadó könyvről, a korszak magántörténelméről, hogy általában később tudatosul az emberekben, hogy történelmi időket éltek. Zárásképpen a szerkesztő megkérte, mesélje 1848. március 15-e történetét. Nagy sikert aratott a sok apró vicces részlet, mely a történelemkönyvekben nincs benne, de a „történet” hez hozzátartozik, sőt ez teszi  emberközelivé.

November 15-én Vass Virág és Fejős Éva voltak a meghívott vendégek. Az élet felülírta a terveket: Vass Virág betegsége miatt nem tudott eljönni, az online előadás technikailag nem jött össze. Az űrt pótlandó Onderó Szilárd ugrott be rövid előadással a közművelődési intézmények mentálhigiénés funkcióiról.

Igen hangulatos, vidám másfél órát tölthettünk el Fejős Éva írónő társaságában, aki Álmok – álmodozás – az életben és a regényekben címmel megvalósult álmairól mesélt a közönségnek.

Már tizenéves korában úgy érezte, hogy az álmok megvalósíthatók, de ahhoz külső segítségre is szükség van. Hamar eldőlt, hogy író lesz. Középiskolás korában olvasott egy, a Ludas Matyi c. vicclapban megjelent humoreszket, aminek a végével nem volt megelégedve, és hamarjában át is írta – ezt tartja első igazi írásának, „ezzel pecsételődött” meg a pályaválasztása. Úgy gondolta, hogy a szülei segítik majd álmai megvalósulását, azonban csalódottan vette tudomásul, hogy ők valami „rendes” pályára szánják lányukat.

De Fejős Éva nem adta fel! Elindult rögös írói pályáján. 18 éves korában már befejezte első regényét, de a kiadónál, ahová elküldte művét, egyenesen rossznak tartották írását. Azonban felajánlottak neki egy pályázatot, amelyre írjon egy újabb regényt. Ezen második helyet ért el, sőt a krimiszekcióban első lett (egyetlen induló volt ebben a kategóriában). Megkapta élete első kiadói szerződését, de mire megjelenhetett volna a mű, a kiadó csődbe ment. Ezzel megkezdődött „hányattatott” írói sorsa, többször, több kiadóval járt így.

Szülei ezt intő jelként értelmezték, de ő nem adta fel, átnyergelt az újságírói pályára. Felkérték egy interjúkötet megírására, többek között Dévényi Tiborral és D. Nagy Lajossal készített interjút, de itt sem tudott igazán kibontakozni. Dévényi Tibor szóhoz sem hagyta jutni, D. Nagy Lajossal készült beszélgetését édesapja pedig teljesen átírta.

Első újságírói állása a Képes Európánál volt, ami mondani sem kell, kétszer ment csődbe, amíg ott dolgozott. Barátai már óva intették, amikor 2001-ben a Nők Lapja felkérte, hogy legyen a munkatársuk – nehogy az is csődbe menjen. De megtörtént a csoda! 11 évig volt szerződésben! Ez alatt az idő alatt regényírói pályafutása is szerencsésen alakult. Rátalált az Ulpius Kiadóra. Eleinte álnéven kellett megjelentetni könyveit, mert a kiadó szerint magyar névvel nem lehet sikert elérni, de aztán ez is megfordult, és FEJŐS ÉVA néven ért el hatalmas felfutást.

2011-ben jött a fordulat, amikor úgy érezte, feltöltődésre van szüksége. Ugyancsak egy gyerekkori álmát váltotta valóra, a téli hónapokat meleg éghajlaton szerette volna egyszer eltölteni. Így elutazott 6 hónapra Thaiföldre. Visszatérésekor felmondott a Nők Lapjánál, sőt elég csúnya elválása volt az Ulpiustól is. Sebaj, megalapította saját kiadóját, az Erawan Kiadót, újságot is kiadnak, a Fejős Éva magazint. Azóta boldogabb, sikeresebb, mint valaha, sőt leges-legnagyobb álma is valóra vált: 2 évvel ezelőtt ÉDESANYA lett.

Mindezek az események visszaköszönnek műveiben is.

November 16-án Karafáth Orsolya: Hol az író a műben címmel tartott előadást.
Az alkotót gyakran azonosítják azzal, akit a műveiben leír. Nincs ez másképp ővele sem, az elmesélt esetek szerint Macedóniában a Kicsi Lili c. könyve után a leghíresebb leszbikus feministának gondolták, Itthon a Szirén c. első könyve után sokan alkoholistának könyvelték el, mások egyes versei után finom léleknek képzelik. Az azonosítást elősegíti az egyes szám első személyű, s a nagyon belülről jövő előadásmód. A személyesség és a távolságtartás, a belülről vagy kívülről való dolgozás egyik kedvencének, Sylvia Plathnak is olyan dilemmája volt, mely végül öngyilkosságba kergette.

„Mindenki én szeretnék lenni!” Ez a vágy áll Karafiáth Orsolya alakváltásai mögött is, ezért bújt Lotte Lenya , a híres Brecht-színésznő bőrébe is, borzasztóan izgatja Karády Katalin alakja is, ez a magyarázata parókáinak, különleges megjelenéseinek, a Kicsi Lili filmváltozatának, melyben mind a négy szerepet ő alakítja.
Az előadás József Attila műgondja kapcsán az írói szöveg születésére kanyarodott, s arra, hogy jogunk van-e az író nem nagyközönségnek szánt írásait megismerni, pl. Szabó Magda naplóit, korai kisregényét, s József Attila Szabad ötletek jegyzéke c., pszichiátere számára írt sorait. Ő ezt pl. még nem olvasta végig, mert úgy érzi, nem rá tartozik. Szabó Magdáról szólva megtudtuk, hogy mennyire közel érzi magához, szinte barátnőjének. S azt is, hogy pl. Vörösmartyt is szereti, s hogy mennyire megmagyarázhatatlan, kit miért szeret az ember.
Legszemélyesebbnek az Él. c. kötetét tartja, melyben kedves halottait (szüleit, barátnőjét) gyászolja el, itt veszíti el leginkább a távolságot.

Ezeken kívül még igen sok mindenről szólt a látszólag csapongó, mégis célirányosan összefogott előadás, híveiben megerősítve és árnyalva a róla alkotott képet, a kíváncsiakban pedig megerősítve a művekre való kíváncsiságot.

A Nyírség Könyvtár Alapítvány munkatársai értékes vendégekkel színvonalas előadássorozatot szerveztek, minden részletre odafigyelve erősítették közösségüket a közönségükkel. Onderó Szilárd név szerint is bemutatta – ezzel is megbecsülve ­– munkatársait. Gratulálunk!

Gonda Ágnes (F É)
Trifonovné Karajz Borbála (Ny K, K O)