John O’ Leary: Tűzben égve

Nincs időm olvasni kihívás – November: Egy könyv, amely igaz történeten alapul

Egy nap alatt elolvastam, azt hiszem, hogy nem túlzok, ha azt mondom, az évem legelgondolkodtatóbb olvasmánya lett.

John gyerekként megégett, nagyon csúnyán. Tele van a teste sebekkel, az emberek két csoportra osztódnak körülötte: vannak azok, akik hisznek benne, a gyógyulásában, és vannak, akik nem.
Valóban mindig két választásunk van: nekünk kell eldönteni, hogy az élet, vagy a halál mellett döntünk.

Önkéntelenül is mérlegre tettem az életeket: itt van John, az egész testén hegek vannak, amputálták az ujjait, tele volt a kihívásokkal az élete, mégse adta fel.
Itt vagyok én, akinek a testén szintén sebek vannak, és az életem – igaz, más okból, mint John-nak -, de szintén kihívásokkal teli. […]
Miközben olvastam a könyvet, nagyon sok mindenen elgondolkodtam.

Főleg önmagam elfogadásán. Senki nem tökéletes, hiszen tökéletes nem létezik. Lehet, hogy valaki pattanásos, valakinek hegek vannak a testén, megint másoknak gerincferdülése van, vagy nagyobb orra, mint a megszokott, esetleg végtag deformitással született.
Megannyi fizikai, látható „fogyatékosság”, ami miatt sokszor bosszankodunk, vagy képtelenek vagyunk szeretni magunkat. Mégis miért? A szeretteink szemében gyönyörűek vagyunk. Isten szemében gyönyörűek vagyunk.

A küzdelmek nehezek. Senki, soha nem mondta, hogy ami számít az életben, az könnyű. Ugyanakkor John szépen felnyitja az emberek szemét, és megmutatja, hogy igenis, a harcokat is lehet élvezni, a harcokba is bele lehet tenni önmagunkat, szívvel-lélekkel. Talán egyedül így is érdemes. Eldönteni, hogy megcsinálom, hogy a nehézségekben is találok okot az örömre. Mert meg akarom csinálni, nem pedig meg kell csinálnom.

Hányszor érezzük/éreztük már azt, hogy csak megyünk, mint a birkák, motiválatlanul, de nem tudjuk hová tartunk. John sokat hangsúlyozza  a könyvében, hogy célokra van szükség az életben. Ahhoz, hogy eljussunk valahová, pontosan tudnunk kell, hogy mégis hová tartunk, és az se árt tudni, miért.
Állj meg egy percre, és gondolkodj el ezen: te most mit szeretnél elérni? Mi motivál arra, hogy reggel felkelj, és csináld a napodat? Megvan? Akkor ne felejtsd el, és ha elbizonytalanodsz, jusson eszedbe!

Nagyon sokféle érzés kavarog bennem, szóval biztos, hogy ezt a könyvet egy ideig még emésztenem kell majd. Ugyan nem tudtam letenni, mert tudnom kellett, hogy mi fog történni, de kicsit mégis bánom, hogy így „átrohantam” a könyvön.
….
Az a megdöbbentő, hogy minden esemény ellenére John nem vesztette el a hitét, sőt, ha lehet, még erősebb lett. Ezt pedig nagyon becsülöm benne.
Lukács evangéliumának 9. fejezetének 11. versében van egy találó igeszakasz: „Akiknek gyógyulásra van szükségük, azokat meggyógyítom.”
Ez a könyv balzsam volt a saját lelkem sebeire is. Igazi löket az élethez, a továbblépéshez.

 

 

Kovács Alexa

Teljes szöveg: https://irasaimtarhaza.blogspot.com/2018/03/john-o-leary-tuzben-egve.html

Hozzászólás

%d blogger ezt szereti: