Helytörténeti esték
Helytörténeti estéink új folyamában helyben működő kutatóknak adunk lehetőséget, hogy munkájukról, aktuális kutatásukról az érdeklődő közönségnek számot adjanak. Minden hónapban egy ilyen alkalommal várjuk az érdeklődőket, a konferenciaterembe, délután fél 5-ös időpontra. Az aktuális előadót, témát és időpontot online és hagyományos felületeinken közzétesszük. A meghallgatás – mint a könyvtár rendezvényei általában – ingyenes, de rendezvényeink látogatóitól szívesen vesszük, illetve elvárjuk a könyvtárba való beiratkozást.
Az előadások érdekesek, hisz a kutatók őket izgató témákról számolnak be, mintegy kis szabadegyetemi előadásokban lehet részünk, s településünk szellemi történéseibe, áramlataiba láthatunk bele, ha figyelemmel kísérjük azokat.
Kedvcsinálásul az utolsó helytörténeti estbe (2018. okt. 24.) nyújtunk bepillantást.
Dr. Kührner Éva a Szent Athanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola könyvtárának vezetője számolt be IV. Károly gyermeküdültetéséről megyénkben „Nélkülözők a nélkülözőkért” címmel. Talán mind hallottunk az első világháború idején, 1916-ban zajló akcióról, ha nem máshonnan, a gyermek József Attilával kapcsolatban, de konkrétan keveset tudunk róla. Ebbe a témába ásta bele magát Kührner Éva, akitől nem idegen a téma, hisz sokat foglalkozott már a két világháború közötti iskola-egészségüggyel.
Ferenc Józsefet 1916-ban IV. Károly követte a monarchia trónján, aki első ténykedései között – tapasztalva a háború súlyos hatásait a gyermekekre is – elindította a gyermeknyaraltatási akciót: 6-12 gyermekek hat hetes csereüdültetését. A terv nagyszabású volt:
20 ezer magyar gyermek nyaraljon a tengerparton, s a hegyekben,
100 ezer osztrák gyermek nyaraljon a magyar falvakban, családoknál.
A nyaraltatásnak a testi (felerősödés) mellett szellemi céljai is voltak, kikapcsolódás, valamint a szolidaritás, megbékélés elősegítése.
A megvalósulás felemásra sikerült, főképp a magyar gyerekek vonatkozásában. A tengerparti nyaralás egyértelműen kudarcba fulladt az előkészítetlenség, kevés férőhely, hiányzó feltételek, s nem kevésbé a sajtó ellenkampánya miatt. Összesen a tervezett 20 ezer helyett csak 8200 gyermek vett részt benne.
Az osztrák gyerekek nyaraltatása már sikeresebb volt, bár a tervezettnél ebben is kevesebb gyerek vehetett részt. 1600 települést kértek fel a gyerekek fogadására. Megyénkbe, 36 településre 2407 gyerek érkezett, Nyíregyházán 500-an nyaraltak. A fogadó családok pénzbeli és természetbeni juttatást kaptak cserébe, lisztet, zsírt, cukrot és cigarettát. Nem minden gyerek kerülhetett családba, Nyíregyházán iskolákban, csoportos elhelyezéssel is nyaraltak bécsi gyerekek. Az étkeztetésüket pályázaton Estók Károly asztalos nyerte meg. Érdekes az étrendet tanulmányozni, amelyben hadiétrend lévén sűrűn előfordul rántott leves (reggeliként), hamisleves, főzelékek, tört krumpli. A higiéniát és egészséget Kánthy Gyula és Saáry Sándor orvosok felügyelték. A gyerekeket tilos volt dolgoztatni. A nyíregyháziak mindennapjaiban előfordult pl. ingyenes mozilátogatás a mozitulajdonosok felajánlásából, kirándulás a szabolcsi földvárhoz, Balsánál fürdés a Tiszában. A nyaralás végén nagyszabású rendezvénnyel búcsúztatták őket a NYETVE sportpályán. Az elutazó gyerekek 8 kg-nyi élelmet vihettek magukkal.
A nyaraltatás anyagi fedezetét részben gyűjtéssel teremtették meg Bécsben. A fogadó családok nem kis áldozattal látták el a vállalásukat, maguk is nélkülőzők lévén a legnehezebb háborús időszakban, s elfoglalva a nyári munka dandárjában.
Sok kis apró részletet tudhattunk még meg az érdekes előadásból a korról, a hátországról, a háború sújtotta ország életéről, hadiélelmiszerekről, jegyrendszerről, s a nyaraltatás részleteiről.
Szívesen várunk minden érdeklődőt a Helytörténeti esték következő előadásaira!
Trifonovné Karajz Borbála
könyvtáros
