A fiú, aki éjjel meglátta a napot

Luca di Fulvio: A fiú, aki éjjel meglátta a napot. – Szeged : Maxim Kvk., 2015.

 

Vannak napok az életünkben, amelyeket sosem felejtünk.

Valahol a Kelet-Alpokban, Raühnval hercegségben 1407. szeptember 21. örökre beleégett a 9 éves Marcus herceg lelkébe: az apja kastélyát ért támadásban elveszít mindenkit, akit szeretett, az otthona a tűz martaléka lesz.

Apja fejedelemségét a vérengzésre parancsot adó Ojsternig herceg kaparintja meg. Marcust a bába, Agnete lánya, Eloisa menti meg a tűzhaláltól. Ezzel mindnyájuk élete gyökeresen megváltozik. A világ számára Marcus halott: Mikael Weedon néven  Agnete házában új életet kell kezdenie: egynek lennie a falubeli jobbágyok közül, egy zsarnok uralma alatt álló kegyetlen világban  életben maradni és élni akarni. Ehhez a fiúnak el kell temetnie magában a múltját, hogy megvédhesse a szeretteit és önmagát, el kell döntenie, hogy a bosszút vagy a megbocsátást válassza-e. Mindebben segítségére siet a titokzatos Raphael, aki bölcsességével mindig jelen van, amikor szükség van rá.

Mikael sokat tanul: emberség, hit, szeretet, szerelem, de a kegyetlenség mindenhol jelenvaló fenyegetése is olyan fiatal férfivá formálják, érlelik, aki megtalálja a saját útját, rájön, kicsoda is ő valójában, és mi az igazság, amit mindig is keresett.

A fiú története eszünkbe juttatja, hogy a szeretet – amely sokak szerint és gyakran látszólag gyengít – valójában az egyetlen esély a lélek megmentésére. Rádöbbenünk arra is, hogy azok, akik szeretnek bennünket, valósággal „kiszeretik” belőlünk a jót.

Költőiség, nagyszerű meseszövés, a zsigeri, leplezetlen érzelmek kendőzetlen ábrázolása jellemzi Luca Di Fulvio művét, amelyben az író a hőseit szinte egy dokumentarista precizitásával kíséri, és formál belőlük hús-vér középkori alakokat.

A férfi és női olvasók egyik kedvenc regényévé is válhat: becsület, tisztesség, bátorság, önfeláldozás, küzdelem és egy különleges, szenvedélyes szerelem tanúi lehetünk, ha hagyjuk magunkat belesodródni ebbe a lenyűgöző történetbe.

Jó utazást kívánok mindenkinek Di Fulvio világába!

 

                Lőkös Angéla        

Hozzászólás

%d blogger ezt szereti: