Az internet és a számítógépes szenvedélybetegségek

hh Több mint 20 éve jelent meg a számítógép és az internet hazánkban. A világon ma már több mint 50 millió szerver működik, amit több mint 200 millió felhasználó használ. Tizenöt éve hívom fel cikkeimmel, előadásaimmal a figyelmet egy olyan jelenségre, ami bár hasznosságát nem lehet vitatni, mégis komoly össztársadalmi problémává nőtte ki magát. A kommunikációs technológia fejlődésével egy új szenvedélybetegség talaját teremtettük meg, amit internetfüggőségnek nevezünk. Az elektronikus játékok, a számító­gép, az internet, a telefon, a chat mind-mind olyan felületek, amik az egyént egy korlátok nélküli, sajátos világba röpítik, amely világban máshogy működik a tér és az idő. Vannak, akik céltalanul szörföznek a neten, mások közösségi portálokon lógnak, chatelnek és élik virtuális életüket, míg egyesek internetes játékoktól válnak függővé, ami átformálja életüket és személyiségüket. Máshogy és mástól jönnek a sikerek, mint a való életben, mert itt minden virtuális és tökéletesen meseszerű, ahol hősök lehetünk kockázat nélkül. A baj akkor kezdődik, ha nem vesszük észre, hogy mindez nem valóság. Sajnos hazánkban évről évre nő a szenvedélybetegek száma, köztük egyre több a kóros játékfüggő.

A pótcselekvés, egyszerre menekülés a valós problémák elől és egy fajta kompenzációja a problémáinknak!

Valahogy úgy indul az egész, hogy amikor a gyermek környezete nem eléggé ingerdús számára, szülei elhanyagolják, nem képes sikereket elérni a tanulásban, párkapcsolatban, nincs célja, „értelmetlenné” válik az élete, nincsenek tartalmas programok, vagy unatkozik, esetleg a szülők elfoglaltak, szociális problémák vannak körülötte, akkor a gyermek olyan világba menekül, ahol ezek a gondok nincsenek jelen, ahol minden tökéletes. Amikor a szülő azt tapasztalja, hogy a gyermeke nem tud már meglenni a számítógépes játékok által nyújtott talmi ideák és a virtuális világ nélkül, ahol a kudarcai eltűnnek, sikeres és eredményes lesz, kétségbe esik és tanácstalanul szemléli, ahogy gyermeke életét tönkre teszi. Ha észrevesszük a jeleket, a mentális segélykiáltásokat, el kell gondolkodnunk azon, milyen hiányt akar pótolni a cselekvéssel.

17553587_1394372397272831_1369885178243440865_n

Mik a függőség jelei?

Ha a gyerek egyre több időt tölt a gép előtt, az iskolából hazatérve bezárkózik a szobába, és ha benyit, a szülőnek agresszív, indulatos hangon válaszol, nem érdekli a családja, nem éhes, elhanyagolja alapvető szociális szükségleteit, nem fontosak már számára azok a dolgok, amik eddig meghatározták életét, kezdi háttérbe szorítani a hobbijait, melyeket régen szeretett, csak arról tud beszélgetni, hogy mit csinált, hol tart éppen a játékban, a baráti kapcsolatai is egyre inkább áthelyeződnek a virtuális világba, a tanulmányi eredménye fokozatosan romlik, egyre kevesebbet tanul, azt mondja, a számítógépen kell elkészítenie a házi feladatot, a realitásérzéke változik, egyre erősebb a „sikerforrás”, a számítógépes játékok során elért eredmény – akkor baj van. Sőt, ha letiltásra kerül sor, akkor veszekedések, dührohamok jelentkeznek nála. A szenvedélybeteg gyermek már elképzelni sem tudja az életét számítógép nélkül, lehangolt, depressziós és szorongó, ha nem játszhat, gyakran fáradt, álmos. A szemizom egyensúlyának zavarát okozhatja a túlzott számítógép-használat, ami miatt szédülés következhet be, krónikus szemgyulladások keletkeznek, szemégés, szemfáradtság, kötőhártya-vörösség, szárazságérzet, betűk összefolyása, fejfájás, a szemhéjszéli bőr vörössége vagy gyulladása, szúró érzés vagy könnyezés tapasztalható. Ha ezeket észleli a szülő, joggal gyanakodhat arra, hogy a gyermeke már szenvedélybeteg.

Kié a felelősség?

A szülőnek gyakran nincs meg az alapismerete ahhoz, hogy felismerje a gyermeke szenvedélyét, hiszen a gyerek hazugságokkal leplezi sajátos életvitelét. A buszon gyakran szembesülök olyan nem csak fiatalokkal, akik megállás nélkül chatelnek és tudomást sem vesznek a körülöttük zajló világról. A szenvedélybeteg emberek, amikor megszakad az internetkapcsolat, dühösen és kétségbeesetten, gyűlöletes arccal akarják elpusztítani a környezetükben található tárgyakat. A szenvedély átveszi az irányítást, a beteg időérzéke elvész, megfeledkezik biológiai szükségleteiről (evés, ivás, pihenés, tanulás), nem érdekli más, csak a játék, nem is érzi, hogy mit csinál, a dolgok fontossági sorrendje átalakul, olyan világot teremt magának, amiben nincs helye a problémáknak, és ha a szülő ki akarja ragadni ebből a közegből, akkor meglepő ellenállásra és dühkitörésre számíthat.

17554371_1394371190606285_3239737134172349064_n

  Prevenció és gyógyítás!

A megelőzés mindig egyszerűbb, mint a gyógyítás. Nagy segítség lenne, ha a szülők odafigyelnének a gyermekeikre, és tudnák, mikor mit tesz a gyerek. A számítógépes (harci) játékok elsősorban a fiúk figyelmét keltik fel, míg a chat a lányokat köti gúzsba. Fontos, hogy a fiatalok megtanulják a családban a tiszteletet és nagyobb figyelmet kapjanak az emberi kapcsolatok. A családban kapott viselkedési minták mellett korlátozni kell az internetezésre szánt időt, és ellenőrizni, milyen oldalakat látogat a gyerek, esetleg korlátozni vagy tiltani bizonyos oldalakat. Napi egy óránál többet nem szabad engedni a számítógéphez a gyereket.

Menekülés a virtualitásba?

A virtuális világban a kapott szerep megváltoztatja a gondolkodását, viselkedését, szemléletét, itt jól érzi magát, mert a való élettel ellentétben képes helytállni és elviselni a nehézségeket, míg az életben nem képes szembesülni a szürke hétköznapok problémáival. Ha a játékszenvedély menekülés a valós problémák elől, akkor a szülők, tanárok feladata, hogy felkészítsék őket a valós problémákra, eltérítsék a fiatalokat a túlzásba vitt játéktól azzal, hogy kommunikálnak velük, segítenek a problémáik megoldásában, és alternatívákat kínálnak fel számukra, a szabadidő tartalmas eltöltésére.

17498777_1394371817272889_210248836769765481_n

Már a felnőttek is?

A függőség társadalmi következménye óriási. Felnőttként a szenvedélybeteg gyermek tovább folytatja kisded játékait, és majd a munkahelyen is a játék fog uralkodni felette, és a munkája már csak másodlagos lesz. Huszonöt éve jelent meg az internet, és felnőtt egy generáció, akik már rabjai a virtuális világnak, online pókert játszanak, és tönkreteszik (anyagilag is) saját családjuk életét. Minimálisan 3 hónap szeparáció és csoportterápiás kontroll segíti elő az átalakulást. A betegséget csak legyőzni lehet saját lelkierejét felhasználva, akarata ellenére senkit sem lehet meggyógyítani. Ha a szenvedély rabjává válik valaki, akkor az addiktológiai gondozóban kaphat segítséget a szülő.

Szabó László István
informatikus-könyvtáros

Az előadás elhangzott az Internet Fiesta 2017. március 27-i rendezvényén, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban középiskolások és más érdeklődők elött.

Hozzászólás

%d blogger ezt szereti: