Bemutatkozik a könyvtáros – Dr. Vaczóné Antal Erika

Dr. Vaczóné Antal Erika
könyvtáros, biblioterapeuta
Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza

1991-ben a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségiztem. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán könyvtárosi diplomát, majd 2013-ban a Kaposvári Egyetemen biblioterapeuta oklevelet szereztem. 1998-tól a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban dolgozom könyvtárosként. A tájékoztató munkám mellett különösen kiemelt figyelmet fordítok a középiskolás korosztályra, a szociálisan hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő embertársainkra. Tagja vagyok a Magyar Olvasástársaságnak. Publikációim a gyermekek olvasóvá neveléséről, a hátrányos helyzetűek olvasási szokásairól, biblioterápiájáról jelentek meg.

A biblioterápiás tevékenység talán sohasem volt olyan aktuális, mint napjainkban. A rohanó világ, a szimpla megélhetésért való küzdelem, a növekvő stresszhelyzetek miatt kialakuló fizikai illetve lelki betegségek következtében egyre inkább magunkba zárkózunk. Nehezen oldódunk fel, nincs időnk egymásra sokszor még családon belül sem, nem is beszélve tágabb környezetünkről. Egyre ingerültebbé, depressziósabbá válunk, a külső behatások miatt keletkező kríziseket nagyon nehezen viseljük. Ha nem kapunk időben segítséget, bele is roppanhatunk. Ezen gondok leküzdésében lehet segítségünkre a biblioterápia, melynek során megnyílhatunk, bátran felvállalhatjuk akár mások előtt is az élet produkálta stresszhelyzeteket, megbizonyosodhatunk, hogy nem vagyunk egyedül gondjainkkal.
Nincs olyan élethelyzet a világban, amit csak egy ember élt volna meg. A művészek alkotásaikban legtöbbször konkrét élethelyzetüknek, hangulatuknak, érzelmeiknek, örömüknek, boldogságuknak, bánatuknak, csalódottságuknak, veszteségeiknek, fájdalmaiknak adnak hangot. Ezen alkotások nem csak katarzisokat válthatnak ki belőlünk, hanem akár megoldási stratégiaként is szolgálhatnak számunkra.
“Amikor az ember néha fülel elhangzott szavai után, meghökkenve tapasztalhatja, hogy tulajdonképpen nem ő szólt, hanem “valaki belőle”. Szerb Antal, Dante, Jókai, Thomas Mann, Füst Milán és még sok más író hangja, mondatai hallatszanak. Észrevétlenül belém lopództak volna? „

Én őszintén hiszek abban, hogy:
„Ki szépen kimondja a rettenetet, azzal föl is oldja” (Illyés Gyula)

Ezzel a hittel próbálom megvalósítani biblioterápiás foglalkozásaimat. Bízom abban, hogy ezt a mottót a foglalkozás résztvevői is hasonlóképpen gondolják és hasznosítani tudják mindazon értékeket, megoldási stratégiákat melyek a beszélgetéseink során elhangzanak.