Ünnepi Könyvhét 2013 – „ingujjban, közvetlen bohém formában”

“A könyvtáros pedig az az ember, akinek a könyv olyan táplálék, szenvedély, sors, szerelem, gyönyör, mámor, kaland és végzet, mint tengerésznek a tenger, a parasztnak a föld, a kertésznek a növény. A tudós a könyvet csak anyagnak veszi: megnézi, olvassa, idézi és félreteszi; a költőnek a könyv csak mű: teremti és elfelejti; a tanítónak csak eszköz: merít belőle és továbbadja; a közönséges embernek csak iparcikk: olvassa és élvezi. Senki nem nyúl úgy a könyvhöz, mint a könyvtáros, oly csendesen és lassan, ahogy az ember csak örök dolgokhoz nyúl: tengerhez, asszonyhoz, földhöz.” – megragadó érzelmi töltéssel rendelkező mégis végtelenül pontos megfogalmazása ez a könyvtárosi hivatásnak Hamvas Béla jóvoltából.

Az Ünnepi Könyvhét klasszikusan a könyvkiadók ünnepe: ezt az egyedülálló kulturális rendezvénysorozatot, évről évre töretlen sikerrel és népszerűséggel, immár nyolc évtizede tartják meg Magyarországon. Az első Ünnepi Könyvhetet a Literatúra irodalmi folyóirat főszerkesztője, Supka Géza kezdeményezésére 1929 májusában tartották meg. A könyvfesztivál népszerűsége azóta is töretlen. 2001-től a rendezvényhez a Gyermekkönyvnapok program is kapcsolódik. Budapest mellett számos vidéki nagyváros csatlakozott a programhoz, ahol az érdeklődőket a hagyományos programok mellett kísérőprogramok is várják, vagyis az aktuális könyvújdonságok, kulturális programok, dedikálások mellett, beszélgetések és zenei előadások is helyet kapnak. A programsorozat fő szervezője klasszikusan a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése.

Ennek ellenére a vidéki nagyvárosok zömében a könyvtárak, és azon belül a lelkes és lelkiismeretes, munkájukat hivatásnak tekintő könyvtárosok az Ünnepi Könyvhét programjainak előkészítői, szervezői és lebonyolítói. Így történt ez 2013-ban Nyíregyházán is, Supka Géza és Hamvas Béla szellemiségében, kreatívan, csapatként és lelkesen láttunk hozzá a 84. Ünnepi Könyvhét és 12. Gyermekkönyvnapok előkészítéséhez.

A könyvtár vállalati kultúrájának egyik alapköve a hagyománytisztelet, így Supka Géza 1927-ben megfogalmazott elképzeléseit vettük alapul:

Az évnek egyik napján […] az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely […] az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.”

… gerincét a festői könyvvásár teszi ki, amely a városnak lehetőleg valamely csendesebb terén, amennyire lehetséges, históriai épületek vagy természeti szépségek keretében folyik le […] egyszerűbb, de művészien dekorált polccal, állvánnyal, tolóskocsival, ponyvasátorral, bódéval vagy pavilonnal. Kívánatos lenne, ha a nagyobb cégek megfelelően díszes nagy reklámkocsikat – élőképekkel és könyveladással – járatnának ezen a napon. […] A könyvnap reggelén katonazene vagy régi festői jelmezbe öltözött kürtös heroldok hívják fel a figyelmet a nap jelentőségére.

Így került az Ünnepi Könyvhét 2013-ban a Kossuth térre, ahol elképzeléseink szerint egy barátságos kávéházi hangulatot igyekeztünk megteremteni. Utólag úgy gondoljuk, sikerült. A művészien dekorált színpad előtt kávéházi asztalok és székek várták az érdeklődőket, akik a Lounge Café jóvoltából híres írók kedvelt italait kóstolhatták az irodalmi csemegék élvezete mellé.

ukh_1

Csemegében nem volt hiány. Megtisztelte rendezvényünket Kurucz Gyula, Prima díjas író, megyénk szülötte, aki nem csak a magával ragadóan érzékletes ünnepi köszöntőjével, de új Törpék és mikulások című kötetének bemutatásával is megörvendeztette vendégeinket. Miska János Két haza szolgálatában című kötetének bemutatóján Babosi László kollégánk látta el a házigazda szerepét. A Nyírbélteken szültetett és hosszú ideje John Miska néven ismert, számos területen sikeres író Hajdúböszörményben érettségizett 1953-ban, majd az ELTE összehasonlító irodalom – újságírás karon folytatott tanulmányokat, amíg az 1956-os forradalom miatt az félbe nem szakadt. 1957-ben, elhagyva Magyarországot, Kanada Hamilton városában (Ontario) folytatta tanulmányait a McMaster Egyetemen. 1961-ben szerzett diplomát, történelem-filozófia szakon, majd ezt megtoldotta könyvtár szakkal is, 1962-ben Torontóban letette újabb sikeres vizsgáit. Alberta és közép Kanada könyvtárfejlesztésében, automatizálásában komoly szerepet vállalt, ezekért többféle állami kitüntetésben is részesült. Egy mély szakmai alázattal megáldott könyvtáros írót ismerhettünk meg a személyében.

Gerliczki András főiskolai tanár, közíró Kurucz Gyula kötetbemutatója házigazdai szerepének betöltése mellett, egy saját monográfiát is bemutatott Kurucz Gyula írói világa címmel. A rendkívül hiteles, a szakember és a barát szemével egyszerre vizsgálódó, elemző művet mi is jó szívvel ajánljuk elolvasásra.

Az első nap lebonyolításában Babosi László kollégánk kiemelt szerepet vállalt, hiszen nem csak Miska János de Oláh András beszélgetőpartnere is volt, akinek Idegen test című verseskötetét ismerhették meg az érdeklődők. Ráadásul az Artézis Zenekar egyik tagjaként, zenészként is színpadra állt a jelenlévők óriási örömére, órákig hallgattuk volna őket.

ukh_3

A pénteki napot a már több éve jelentős érdeklődést vonzó Olvassunk tárcát! blog felolvasó órája nyitotta, melynek házigazdája kolleganőnk Bihariné Jolika volt. A szerzők tolmácsolásában megelevenedő történetek hol könnyeket csaltak a szemünkbe, hol önfeledt kacagásban törtünk ki, de valamilyen módon minden jelenlévőt megtaláltak mondanivalójukkal a néhány percbe sűrített életek, sorsok, történetek.

Szilágyi Zsófia magával ragadó könnyedséggel és szeretettel beszélt új kötetéről, a Móricz Zsigmond teljes írói életművét átfogó monográfiáról, amelyet már többen nagyon vártunk. Hamarosan könyvtárunkban is elérhető lesz az érdeklődők számára. Mélyen egyetértek Grecsó Krisztiánnal, aki így jellemezte Zsófiát: „Szilágyi Zsófia szokatlanul üde jelenség a magyar irodalmi életben. Hiszen a közhely szerint az irodalomtörténészek okos, tekintélyes és unalmas férfiak. Az ő esetében csak az okos stimmel.” Zsófia beszélgetőtársa Onder Csaba irodalomtörténész volt, így hamarosan egy izgalmas beszélgetés résztvevőivé válhattak a vendégek, ahol szóba kerültek kulisszatitkok és érdekes kutatási eredmények is.

Petrusák János hosszabb szünet után jelentkezett új kötetével, amely a Szőke mocsár címet viseli, majd Kürti László Testi Misék című kötetének bemutatója következett. Ezt a napot is zenével zártuk, a KÉPMÁS Zenekar fellépésével, akik irodalmi előadással készültek. Az Istenkeresés a modern magyar irodalomban címmel megtartott előadásuk különleges élményt nyújtott az érdeklődők számára.

A szombati, egyben zárónapot nagyon vártuk. Ennek egyik oka Szilágyi Borka, a 12 éves Hortobágyon élő ifjú írónő volt, akinek Készem Jázmin irkája című meseregénye rövid idő alatt igen népszerű lett az olvasók körében. Édesanyja, Sárosi Eleonóra illusztrálta a könyvet, így mindkettőjüket vendégül láttuk, és megtudhattuk, hogy hogyan lesz egy 12 éves bűbájos kislányból író. Leginkább úgy, hogy szeret olvasni, könyvek veszik körül, szárnyal a képzelete, és TV és számítógép helyett az írás jelenti számára kikapcsolódást és kapaszkodjunk meg: a stressz levezetést. Mert ez a mese azokat a problémákat járja körül, amivel a 10 év körüli gyerekek a baráti, iskolai környezetükben nap mint nap megküzdenek: kirekesztettség, hazugság, álbarátság. Borka teljes titokban írta meg és küldte el regényét a kiadónak, amely nyitott ajtókra talált az Atlantic Press-nél. Nagyon élvezte az írást, és folytatni szeretné. Várjuk a folytatást! 🙂

Kovács Judit és Csabai László, mint a Magvető Kiadó két jelentős írója, író-olvasó találkozóra várta az érdeklődőket. A Magvető Kiadónál könyvet megjelentetni rang és elismerés, ráadásul mindkét írót a kiadó fedezte fel magának. Nagyon büszkék vagyunk rájuk és Judit Megtagadva című kötetét Laci Szindbád-regényeit mindenkinek ajánljuk akár nyári olvasmánynak is. Két különböző, de ugyanúgy kedves, nyitott személyiséget ismerhettünk meg a beszélgetés alatt. Judit levéltárosi vénája, történelmi érdeklődése, Laci csendes szemlélődés mögött megbúvó szárnyaló képzelete és lebilincselő stílusa hamar magával ragadta a rajongókat. Felmérések tanúsítják, hogy a személyes találkozó az íróval óriási motivációt jelent az olvasási szokásaink átalakításában. Többek között őket is ajánlom a kedves olvasónak, ha tehetik, ismerjék meg ezt a két nyíregyházi írót és írásaikat, mert meghatározó alakjai a kortárs irodalomnak, regényeik pedig nyomot hagynak az olvasóban.

Nagy örömünkre bemutatkozott a Tündérmező projekt, amelyet Deák Attila vezető manager mutatott be az érdeklődők számára. Színvonalas, sok érdeklődőt vonzó standjuk mellett számunkra legnagyobb örömet az a két megyei vonatkozású turisztikai szempontból is jelentős kiadvány jelentette, amelyet az Ünnepi Könyvhéten is bemutattak. (Mégiscsak könyvtárosok vagyunk.) A megjelenésükben és tartalmunkban egyaránt igényes kiadványokra nagy az érdeklődés, helyismereti gyűjteményünkben hamarosan az olvasóink is megtalálják a gasztronómiai kincseket bemutató Egy falat Tündérmező: Vándorúton Szabolcstól Szatmárig valamint a megyei látnivalók különleges területét bemutató Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig című köteteket. Köszönet érte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökségnek!

Ferenczik Adrienn, akit a TV nézők a Nyíregyházi Televízió tudósításaiból is ismerhetnek, immáron második kötetével jelentkezett. Az Incognito-hoz Endrei Judit írt ajánlást: „Ettől a könyvtől házasságok fognak felbomlani, de lehet, hogy ez jobb mintha megmaradnának.” Kedvcsinálóként álljon itt a kiadó ajánlója: Az Incognito egy hangulatos hotel valamelyik nyugat-magyarországi város határában, melyhez Lexit gyermekkori emlékek fűzik, csupán ürügy és helyszín három különböző korú hölgy egyéjszakás lelki egymásra találása számára. Egyikük az elhunyt férjét siratja, másikuk azért jött ide, hogy végre elhatározza magát a házasságából való kimenekülésre, Szandra, a legfiatalabb, szerelmi csalódásában öngyilkosságra készül. Mindannyiuknak oka van a keserűségre, s ha másként is látják saját párkapcsolatukat, az Incognito bárjában kiderül, hogy a sokévnyi korkülönbség és az egymástól eltérő problémáik dacára sokkal több bennük a közös, mint amennyit a fantázia felölelni képes. Mármint az olvasói fantázia, mert az írónő képzelőereje viszont lenyűgöző és a legrafináltabb fantasy – szerzőket megszégyenítően bizarr, mégis teljesen hiteles történetet tár elénk a női lélek kimeríthetetlen gazdagságának bizonyságaként.

A délután folyamán változatos témákat érintettük, megismerhettük Székhelyi Edith festőművész monográfiáját, Kulcsár Attila Megvalósult házak, tervek, gondolatok, életút című kötetét, Dr. Karády Zsolt tolmácsolásában pedig a Szabolcsi Szemlét, újraindulásának történetét. A Szabolcsi Szemle egy olyan helytörténeti jelentőségű kuriózum kiadvány, amelyet szintén beszerzésre javaslok minden igényesebb olvasó számára.

További két egyéniséget is megismerhettünk a délután folyamán, egy urat és egy hölgyet:

Sikli László így vall magáról: 1950-ben születettem Nagyváradon. Gyulafehérváron és Jászvásáron tanultam teológiát, 1979-ben szenteltek pappá. 2003-ig aktív lelkészként szolgáltam, legutóbb a Szent László templom plébánosa voltam Nagyváradon. Van két aranyos gyerekünk, Kincső (16 éves) és Csongor (14 éves). Nagyon jó gyerekek, szorgalmasak, lelkiismeretesek. Felelősségünk teljes tudatában neveltük őket. Mindkét gyerek gazdag érzelemvilága, úgy tűnik, azt igazolja, hogy helyesen cselekedtünk. Nekik kezdtem el gyermekverseket írni. Tíz és tizenkét évesek voltak, amikor ebből könyv lett, de úgy, hogy az illusztrációk 70 %-át ők készítették. E könyvvel lett nagy sikerünk otthon (2009-ben jelent meg), majd nagy meglepetésünkre itt Debrecenben is. Szeptemberben valaki felkért Debrecenben, hogy beszéljek versekről, könyvről, magunkról. Ez egy lavinaszerű előadássorozatot indított el iskolákban, óvodákban, könyvtárakban, közösségi házakban. Decemberben gyakran volt olyan nap, hogy 8-10 csoportos találkozóm volt gyerekekkel, pedagógusokkal, vagy szülőkkel.

A hölgy pedig a számunkra oly kedves Radnai Gáborné Mártika, aki a könyvtárunk kölcsönzési statisztikái szerint az egyik legkeresettebb író Martha Tailor – Sidney Lawrence – Mary King írói álneveken. Öröm volt megismerni a törékeny, csupa szív írónőt, aki megtisztelt minket azzal, hogy elfogadta meghívásunkat, és a rendkívüli meleg ellenére türelmesen és őszintén válaszolt Erdei-Nagy Ibolya kérdéseire. Ő az a típusú író és személyiség, akit egy pillanat alatt szívébe zár az ember, még órákig hallgattuk volna történeteit, életútját.

Egy személyes kedvencem maradt a végére: Lantos Gábor. A lebilincselő stílusban író és beszélő 🙂 rádiós 100 napot töltött Északon, s élményeit egy fotókkal illusztrált, rendkívül szórakoztató, ugyanakkor az északi ember gondolkodását, életmódját, ezt a távoli világot páratlan realitással bemutató kötetben örökítette meg. Egyik kedvencem lett, nyári olvasmánynak, nyaraláshoz is ajánlom.

ukh_2Mindemellett kísérő programokkal is támogattuk az olvasásnépszerűsítő kampányt, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű a Vegyél egyet, tegyél egyet! – könyvespolc. A Városháza árkádja alatt elhelyezett könyvespolcok előtt folyamatosan cserélődtek az érdeklődők. Bárki elvehetett egy könyvet, aki tett a helyére egy másikat. Ez volt az Ünnepi Könyvhét programjai közül a legsikeresebb, sokan minden nap jöttek és cseréltek. Elismerés számunkra, hogy a kezdeményezést a LEGO is támogatta, akinek köszönhetően a hagyományos könyvespolc mellett egy LEGO kockákból készített polc is várta a gyerekeket. Az egyik közeli iskolából egy egész osztály érkezett könyvekkel, ami számunkra a legnagyobb elismerés és öröm, hiszen pontosan ez volt a célunk: elérni a gyerekolvasói közönséget és a pedagógusokat is, akik stratégiai partnereink céljaink megvalósításában. A legifjabb, cumijuktól megváló csemetéket ajándékkal jutalmaztuk, igyekeztünk személyes kapcsolatokat kiépíteni, ezzel is csökkentve a küszöbfélelmet. Szépen gyarapodik a CUMIFÁNK. Kicsit meg is betegedett, de kis gyógyítás után hamarosan újra a Gyermekkönyvtárban várja a gyermekolvasókat.

Az érdeklődők Gerliczki Zoltán könyv ihletésű kiállításában gyönyörködhettek, de Zolinak köszönhetjük a különleges könyvkaput és a színpadi hátteret is. Ifj. Vikár Istvánnak és tanítványainak köszönhetően ex libris kiállítást láthattunk, valamint a könyvek névjegyeként is emlegetett ex libris készítés folyamatát is végig kísérhették az érdeklődők. Ignácz Lászlóné Mónika és Tóthné Szomolya Ágnes gyermekkönyvtáros kollégák jóvoltából a kreatív gyerkőcöket Könyvmoly kuckóval vártuk, akik számtalan elbűvölő alkotást gyártottak a nap folyamán. Az ingyenes beiratkozás lehetőségével 461 olvasó élt, és az amnesztia-hét is sikeres volt: 392 db késedelmes dokumentum került vissza a könyvtárba. Facebook – oldalunk követőinek a száma csaknem megduplázódott az oldalon meghirdetett E-book játéknak köszönhetően, a nyeremény e-book-olvasót a Tipographic Kft. jóvoltából sorsolhattuk ki egy szerencsés olvasónknak az Ünnepi Könyvhét záróeseményén: Sipos László Forster – érmes fotográfus fotografika kiállításának és Titkot rejtő városok című kötetének bemutatóján.

Olyan rendezvény megvalósítását terveztük, ahol kiemelt szerepe van a könyvtár által támogatott értékeknek: a kreativitásnak, a partnerségnek, a kulturális-közösségi kezdeményezőkészségnek, az információ- és kultúraközvetítő tevékenységeknek, a digitális írástudás és az információs műveltség népszerűsítésének, a nyitottságnak és az együttműködésnek.

A visszajelzések alapján elértük célunkat.

Fotók: Móricz Csaba

Hozzászólás

%d blogger ezt szereti: