A Fekete-Tisza forrásától Déváig, a déli csángók földjéig – Bemutatkozik a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárakért Alapítvány

Alapítványunk legfőbb tevékenységi formája: könyvadományok, rendhagyó irodalom- és történelem órák, zenés irodalmi játszóházak, önálló irodalmi estek és továbbképzések szervezése; határon túli diákok magyarországi versenyeken való részvételének, könyvtáros kollégák továbbképzésének támogatása.
Első öt esztendőnket a Kárpát-medencei magyar könyvtárosok találkozóján, Csongrádon egy dokumentumkiállítás keretében mutattuk be, s egy előadás keretében is lehetőséget kaptunk az összegzésre. Mindkét áttekintés A hátizsákolástól a digitális könyvtárig címet viselte; ez kifejezi, hogy honnét indultunk és hová jutottunk öt év alatt.

A hátizsákolásról képek IDE kattintva tekinthetőek meg.

Ugyancsak az évforduló alkalmából készült egy interjú is (KKK, 2011/7).
Honlapunkat – www.kamika.hu – 2011-ben indítottunk el, s a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Könyvtárosok Klubjában mutattuk be a szakmának. Ma már facebook oldalunk is van. Tevékenységünk sok szervezőmunkát, informatikai és telekommunikációs eszközök használatát igényli. Ugyanakkor még a hagyományos reklámanyagokra is szükség van ahhoz, hogy azok terjesztésével ismertethessük meg magunkat az informatikai eszközöket nem használók körében, vagy csak az érdekesség kedvéért. Ezért készíttettünk kártyanaptárt, könyvjelzőt, órarendet.

Előfizetünk a Fordulópont c. folyóiratra a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a Kőrösmezői középiskola könyvtára számára, 2008-tól. (Kőrösmező a Fekete-Tisza forrása alatti település, 280 km-re Nyíregyházától) Ez utóbbi könyvtárat a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárral és a Falvak Kultúrájáért Alapítvánnyal közösen alapítottuk 2008-ban.

Kiemelt feladatunknak tekintjük a szórványban élő magyarok anyanyelvének megőrzését. Ezért is juttattunk el nagyon szép mesekönyveket Aknaszlatinára, Szolyvára is.

Mind a hét járási központ könyvtárának – Beregszász, Nagyszőlős, Ungvár, Munkács, Huszt, Rahó, Técső – vittünk értékes könyvcsomagot, s technikai eszközöket is.

Mese-, ill. kézikönyvekkel, kötelező irodalommal, gyermek- és ifjúsági könyvekkel gyarapítottuk Izsnyétén (Munkácsi járás) a felújított iskolai könyvtár állományát. A százötven kötet könyvet és könyvtári felszerelést 2011. szeptember. 13-án adtuk át, miután előző nap – önkéntesekkel – az egész könyvtár állományát átválogattuk, s a polcokon szakmai szempontok szerint elrendeztük.
Ugyanekkor az alsó tagozatosoknak zenés játszóházat, a felső tagozatosoknak rendhagyó irodalom- és történelem órát szerveztünk anyaországi írók, zenetanárok közreműködésével.

Az Irka Gyermeknapot már szinte teljesen magunkénak tudjuk, hiszen 2005-től minden évben mi adjuk a programot, s viszünk a résztvevő gyerekeknek (170-200 fő) személyes ajándékként könyvet. Beregszászban a Kölcsey Ferenc Nyári Pedagógus Akadémián – Csaptól a Tisza forrásánál lévő Gyertyánligetig – közel negyvenen vettek részt. Valamennyi óvónő kaphatott egy-egy nagyon szép mesekönyvet.

Életre szóló élmény és kapocs a Déván eltöltött egy hét önkéntes munka, a Téglás Gábor iskolaközpontban. A Déva-KÖSZÖNT program keretében jutottunk el a kárpátaljai szórványvidékről a romániai magyar szórványba is, Dévára, a déli csángókhoz.

Az iskolaközpont könyvállományát rendeztük egy másik civil szervezet kezdeményezésére, négy intézmény támogatásával. Közel 20.000 kötet könyvet mozgattunk és válogattunk át. Ennek közel felét leselejteztük. A könyvek mozgatásában sokat segítettek a Szent Ferenc Alapítvány otthonában élő és a városban lakó gyerekek is.

Sajnos, azzal szembesültünk itt is, hogy a határon túli könyvtárakat vannak, akik selejtraktárnak tekintik, s ami a saját anyaországi könyvtárukban már nem keresett, azt adják adományként. Minden fórumon igyekszünk azt erősíteni, hogy a nem anyanyelvi környezetben élők számára mindennél fontosabb, hogy szép, vonzó küllemű és könnyen olvasható könyvek kerüljenek a kezükbe. Ismeretlen szerzők, rossz betűtípussal nyomtatott poros könyvétől nem kapnak kedvet az olvasáshoz! Egyébként sem egyszerű pl. a Kárpátalján érvényben lévő oktatási- és a nyelvtörvényt ismerve az anyanyelv megőrzése, ápolása.

A Vasutas Művelődési Házzal közös rajzpályázatot hirdettünk a Nándorfehérvári diadal emlékére, külhoni diákok szára.

Együttműködési megállapodást írtunk alá egy szoftverfejlesztő céggel, a határon túli iskolai könyvtárak informatikai támogatására.

Alapítóink és önkénteseink háromszáz kötet könyvet, tucatnyi társasjátékot és édességet adtak át a legutóbbi Irka Karácsonyi ünnepségen is. Ezeket, a gyermeknapokhoz hasonlóan, szintén magunkénak tekintjük már.

A Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárosok Információs Egyesülete által Beregszászban szervezett továbbképzésen, ill. annak szervezésében is részt veszünk alapító tagokként és más intézmények külhoni képzéseibe is folyamatosan bekapcsolódunk.

Működésünket a NEA pályázat útján elnyert támogatás és az adójuk 1%-át alapítványunknak felajánlók segítették. Könyvekkel, azok szállításával, jutalmak felajánlásával, szervező munkával – közvetlenül és közvetetten – nagyon sokan: magánszemélyek és intézmények egyaránt.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség emlékérmet adományozott alapítványunknak.

A Könyvtárosok Világnapja (április 14.) alkalmából Verbőcre készülünk. Már együtt a csapat: alapító tagok, könyvtárosok, önkéntesek, rendhagyó órákat tartó pedagógusok, zenetanárok, önálló műsorral (Költészet napja) készülő színművész, szoftverfejlesztő cég képviselői. Mindenki, aki aggódik a magyar nyelv jövőjéért, a nemzetért, s aki éppen most tenni tud. Sokan pedig most is azon dolgoznak, hogy még több és még szebb könyveket vihessünk ki.

Veszélyben vannak a magyar iskolák!
Veszélyben van a magyar nyelvű oktatás a szomszédos országokban!

Közel egy évszázada, hogy Reményik Sándor A templom és az iskola c. versében fájdalmas aggódását fogalmazta meg a magyar nyelv két védőbástyájának támadása miatt. Tökéletes a párhuzam: az erdélyi magyarok békediktátum utáni kivándorlása, a magyar tanítási nyelvű állami iskolák románosítása egyik napról a másikra, s az ortodox egyház erőszakos telepítése a magyarlakta vidékekre, ahol az ottlakók hagyományosan a nyugati keresztény egyházak valamelyikéhez – római katolikus, református, evangélikus, unitárius – tartoztak; nem csak a magyarok, hanem a svábok és a szászok is. Ilyen formában az egyházhoz való tartozás erősen jelezte a nemzethez való tartozást is. Ugyanezt figyelhetjük meg napjainkban Kárpátalján: erős a kivándorlás. Nem csak az anyaországba, hanem tovább is. A négy éve érvényben lévő oktatási törvény fojtja a magyar tannyelvű iskolákat, s a 2012-ben elfogadott nyelvtörvény pontosan annyi gátat szab a nemzetiségek nyelvhasználatának, mint amennyi teret ad elvileg.
Ahogy Reményik Sándor versével, sajátos módon sorokba rendezett szavaival küzd nemzete fennmaradásáért, úgy igyekszünk mi is segíteni a magyar nyelv ápolását; s ezzel szolgálni leginkább a szórványba szorult nemzettest fennmaradását. Mert mi megtapasztaltuk Böjte Atya szavainak igazságát:

„Aki nem hisz abban, hogy mennyi jó ember van, az kezdjen el valami jót tenni, és meglátja, milyen sokan odaállnak mellé.”

Vraukóné Lukács Ilona
kuratóriumi titkár