Költészet Napja 2012

Tavaly újdonságként és hagyományteremtőnek szánva ünnepelte a könyvtár a Költészet napját: közös versmondásra hívta a középiskolásokat és mindenkit a könyvtár előtti térre. Tarczy Gyula szimpatikus „vezénylésével” József Attila Születésnapomra c. versét mondtuk el közösen.

Idén folytatni, meggyökereztetni kívánva a hagyományt újra középiskolásokat invitáltunk a térre. A tavaszi napsütésben a fákra-bokrokra felaggatott versek teremtették meg a hangulatot, aki közelebbről megnézte, vagy leakasztotta, a költő Tavasz van! Gyönyörű! c. versét olvashatta a lengedező lapokon.

A jó hangulatban gyülekező diákokat és versolvasókat Petneházy Attila köszöntötte, úgy is mint képviselő, színész és versszerető olvasó. Ezután a város ifjú színésze Pásztor Pál vette át a szót, aki bízva magában nem használta eszközként a kinyomtatott versszöveget, sőt a közönséggel is eltétette azt – mint később kiderült, saját kárára. Előbb ő maga mondta el a verset. Egy helyütt mintha elakadt volna, itt a diákok lelkesen kisegítették, de amikor szöveghibásan mondott el egy sort, az kiigazítatlanul maradt, s a verset ismerőknek nagyon fájdalmas tud lenni egy ilyen tévesztés („eme” kávéházi szegleten). Második lépésben már a közönség együttműködésével hangzott el a vers: a művész mondta a versszakokat (az inkriminált helyen sajnos újra hibásan), s a közönség a tréfás rímeknél kapcsolódott be. S ezután következhetett volna, amiért tulajdonképpen összegyűltünk, hogy együtt közösen mondjuk el az egész verset – de ez mindannyiunk csalódására – valószínűleg a pontos előkészítés, egyeztetés hiánya miatt – elmaradt. A közönség még tétován várt egy darabig, majd elszéledt, egy része a könyvtár további programjaira igyekezett. (Ez így történt, de nem szeretném, ha az ifjú művészt az őt nem ismerők ez alapján ítélnék meg, mert a színházbajáró közönség ott egészen más benyomásokat szerezhet róla. A pár év alatt, amit eddig itt töltött, nagyszerű alakításokat láthattunk tőle, melyek közül itt a számomra legemlékezetesebbeket emelem ki: a Karamazov testvérek, A mi kis városunk, a Psyché és a Tirpákia tündérkert c. darabokban nyújtottakat.)

A 3. emeleten a József Attila élete képekben c kiállítás megnyitása után a nap további részében szavalóversenyek zajlottak: a konferenciateremben nyugdíjasklubok tagjainak (zsürielnök Tóth László), a kamarateremben pedig középiskolás diákoknak Kányádi Sándor verseiből (zsürielnök Pásztor Pál).

Végül délután öt órakor Pregitzer Fruzsina művésznő Elmondom hát mindenkinek c. előadóestje koronázta meg a napot, amelyre már sajnos csak gyér számú közönség maradt illetve jött vissza. Többet érdemelt volna. Mindig csodálkozom rajta, hogy értékes műsorokat kiváló művészek előadásában kevesen néznek/hallgatnak meg, holott ezt a könyvtárban belépődíj nélkül, ingyen tehetnék meg.

Trifonovné Karajz Borbála

Gyűjteményszervező könyvtáros

Hozzászólás

%d blogger ezt szereti: