ATHENA

A fogyatékos emberek közöttünk élnek, de velünk szeretnének egészségesekkel együtt teljes életet élni és a társadalom hasznos tagjává válni. Fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi, esetleg mentális sérüléseik vannak, amelyekhez hozzájárul még a környezet viszonya, ami segítheti vagy akadályozhatja őket abban, hogy a többiekkel egyenlő alapon vehessenek részt a társadalom életében. Ezek az emberek, bár számarányukban a társadalom jelentős részét alkotják, nem kapnak megfelelő figyelmet és segítséget, hogy méltósággal és egyenlő eséllyel rendelkezzenek, sem életminőségük javításához, sem életvitelükhöz, sem társadalmi beilleszkedésük és elfogadásuk elősegítéséhez.

A fizikai, szellemi és érzékszervi fogyatékkal élők számára a könyvtárakban olyan környezetet kell kialakítani, amely segíti korlátok nélküli közlekedésüket, tájékozódásukat, és általában minden olyan tevékenység elvégzését, amelyben hátrányuk miatt akadályoztatva vannak.
A fogyatékosság össztársadalmi probléma, látszólag van társadalmi konszenzus is a kérdésben, de ennek kezelése elsősorban a társadalom kulturáltságától függő erkölcsi hozzáállás kérdése. A megoldásához politikai elhatározás és társadalmi összefogás egyaránt szükséges. A sérültek elfogadása még mindig komoly problémát jelent társadalmunkban, az egyének gyakran előítéletektől vezérelve, sztereotípiák árnyékában élik életüket nem figyelve a hendiceppel induló társaikra, miközben a szegregáció egyre nő és a szakadék egyre szélesebb. A könyvtárak küldetéstudata és a dolgozók empátiája, emocionális érzékenysége, toleranciája és szolidaritása adhat némi reményt embertársainknak a társadalomba való integrálódásra. A könyvtári kezdeményezések közül kiemelném azokat az oktatásokat, amelyek a sérült emberekkel való kommunikációt segíthetik, illetve az informatikai eszközök használatának elsajátítását célozzák. A fogyatékos olvasók inkluzív neveléséhez azonban speciális szaktudás kell, amivel a könyvtárban dolgozó tanárok még nem rendelkeznek. A megfelelő képesítés hiányában nem lehet hatékony és eredményes munkát végezni. Ezek az emberek szeretnék, meglévő képességeiket fejleszteni, amihez szüksége van a könyvtárra, ahol biztosítjuk az eszközöket, és a megfelelően képzett segítő személyzetet. A sérültek állapota már önmagában indokolja az elektronikus úton történő információhoz jutás támogatását, mint az esélyegyenlőség megteremtésének egyetlen feltételét, vagy akár a pozitív diszkriminációt.
Nézzünk néhány egyszerű példát a világháló használatának fontosságára, hiszen bizonyos információk könnyen hozzáférhetők az interneten: szolgáltatások, menetrendek, tájékozódás, hírek, vásárlási információk, pályázati kiírások, munkalehetőség keresése, elektronikus könyvek keresése, letöltése, ügyfélfogadási és nyitvatartási rend megtekintése, elektronikus ügyintézés, kultúra. A hazai könyvtárügy több évtizedes múltra tekint vissza a sérültek esélyegyenlőségének megvalósításában. Az 1970-es évektől kialakult a kórházi könyvtári ellátás rendszere, később nálunk is megjelent a „Könyvet házhoz” program, ami a könyvtárba bejárni nem tudók számára biztosítja az olvasás a tanulás a szórakozás vagy a közművelődés lehetőségét. Az 1980-as évek végétől hangos könyvtárak alakultak a vakok és gyengén látók részére, néhány nagyobb közművelődési könyvtárban a siketekkel, csökkent hallásúakkal, értelmi fogyatékosokkal is foglalkoztak, de ma már elengedhetetlen hogy minden könyvtárban legyenek meg a szükséges tárgyi és humán feltételei a sérült emberek fogadásának.  A lakosság társadalmi közvélekedésének formálásában még rengeteg teendőnk van. Sem az egyének hozzáállása sem a finanszírozás terén nem tettünk meg mindent, hogy valódi átalakulás megtörténjen. Az ENSZ emberjogi egyezménye, vagy az UNESCO ajánlása meghatározza, hogy a sérültek számára is biztosítani kell az információhoz, dokumentumokhoz való hozzáférést, meg kell teremteni a hozzáférés egyenlőségét. Az IFLA deklarációja megfogalmazza a speciális szolgáltatások szervezésének szükségességét, meghatározza a hátrányos helyzetűek körét, deklarálja a hozzáférés biztosítását szakképzett személyzettel és a speciális dokumentumállomány(digitális könyvek, braille könyvek) kialakításával. Az előrelépésnek feltétele a könyvtárban dolgozók szakmai felkészítése, hiszen a minőség, minőségfejlesztés, minőségbiztosítás és a minőségi munka a humánerőforrás minőségét is takarja.  A megfogalmazott célok egyetemlegesek, mind a demokrácia elve, az esélyegyenlőség elve, a társadalmi integráció elve. A törvény szerint „Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők.
A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia.  Az egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és intézményrendszer működésének elősegítése az egész társadalom közös érdeke.” A törvényben meghatározott jogok érvényesítése során tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés. Nagy luxus kirekeszteni a társadalomból és a munkából ezeket az embereket, akiknek többsége komoly szaktudással, és különféle készséggel rendelkezik. A felnövekvő nemzedék kulturális fejlődése szempontjából stratégiai jelentőségű hogy a hátrányos helyzetűekkel való törődés gondoskodás elvét betápláljuk-e gondolkodásukba beépítjük-e értékrendjükbe. Mivel a társadalom jelentős részét képezik a hátrányos helyzetű emberek, ezért ennek megvalósítása  kiemelt feladat kell hogy legyen számunkra.  Az informatikai fejlesztések a hátránnyal küzdő emberek számára is lehetőséget biztosítanak, hogy távoli katalógusokban böngésszenek, szolgáltatásokat igényeljenek. Fontos szerep juthat a mozgókönyvtári ellátásnak is a kistérségekben. A könyvtári rendszer statikussá válik a visszacsatolások nélkül, ezért a weboldalainkon lehetőséget kell teremteni a tapasztalatok megosztására, vagy a szakmai folyóiratokban való megjelentetésére. A könyvtárak web oldalaiban sokkal több lehetőség van, mint amennyit kihasználunk, ebben mindig van lehetőség az előrelépésre.

A mozgáskorlátozottak nehezen közlekednek, az otthoni internetes kapcsolat gyakran az egyetlen köldökzsinór a társadalom felé vagy a közintézmények felé, legyen az vidéki közkönyvtár, szakkönyvtár, információs központ, kultúrház, oktatási intézmény könyvtára. Ergó a könyvtárak konkrét feladatok teljesítésével sokat tehetnek a hátrányos helyzetben élő emberekért. Talán külön kellene létrehozni informatikai tájékoztatási pontokat a könyvtárakban, akinek csak az lenne a feladata, hogy tanáccsal lássa el a rászorulókat, hiszen jelenleg nincs olyan státusz aki ezt a feladatot felvállalhatná. Generációk élnek még mindig az alapvető számítástechnikai ismeretek nélkül, nekünk kell felismernünk felkutatnunk a segítség lehetséges útjait, akár innovatív kísérletekkel is. Kapcsolatba kell lépni azokkal a szervezetekkel akik már nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, integrálni azokat a lehetőségeket amik beváltak és keresni az utat a hatékonyabb segítség érdekében. Mik lehetnek ezek az eszközök?
akadálymentes weboldalakat használva a gyengénlátók képesek elolvasni az oldalak tartalmát, a megfelelő kontraszt beállításához gyengénlátó segítségét célszerű igénybevenni,  braille- szöveg a nem látó emberek számára speciális nyomtató segítségével képesek vagyunk a látók számára készült karaktereket transzliterálni ami már speciális braille nyomtató segítségével nyomtatható
karakterfelismerő programok alkalmazása a digitalizálás során(Fine Reader OCR 7.0), így ezek a szövegek a számítógép segítségével felolvastathatók  (JAWS for Windows), valamint a gépeken alkalmazhatunk nagyító szoftvereket amik segítik a gyengénlátókat(MAGIc) hangoskönyvek segíthetnek a nemlátóknak és az időseknek digitalizált könyvekkel segíthetjük azokat akik nem tudnak otthonukból kimozdulni, ezeket weboldalainkról letölthetik vagy akár felolvastathatják speciális szoftverek segítségével, a Hírmondó szoftver egy internetes böngésző alkalmazás, amely a látássérültek speciális igényeinek megfelelően lett kialakítva. A honlapokon található szövegeket jól érthető, élethű hangon felolvassa, és segíti az oldalak közti navigálást a vakok, és gyengénlátók számára. A program az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával készült. Használatához Internet Explorer szükséges. A közlekedési útvonal kijelölésével felfestésével segíthetjük a gyengénlátókat a tájékozódásban és a közlekedésben a könyvtárosok  felkészítése a jelbeszéd elsajátítása a szakmai tapasztalatok megosztása a tanácsadás, a szakképzés is ezt szolgálja
hangos tájékoztató táblákat lehet elhelyezni a bejáratnál ezzel segítve a gyengénlátó látogatókat a tájékozódásban fontos lehet olvasóink tájékoztatása arról hogy ők hogyan tudnak segíteni embertársaikon.  Felolvasó szoftverek segítenek a nem látó embereknek a számítógépek monitorain megjelenő szövegek megértésében (JAWS for Windows, Hírmondó), Indukciós hurkok alkalmazásával a nagyothallókat segíthetjük a médiatárban, előadókban Rámpák segítségével tudnak a külső lépcsőkön a kerekesszékkel közlekedők bejutni a könyvtárba A fotocellás ajtók segítséget jelentenek a bejutásban a kerekesszékkel közlekedők számára.  Liftekben braille írással tájékoztathatjuk a nem látó embertársainkat az emeletekről és a lift használatáról Korlátokat kapaszkodókat építhetünk be a szociális helyiségekben, liftben, lépcsőházban, közlekedőkben. Optikai eszközök is segíthetik a gyengénlátó olvasóinkat a számítógépeken. Akadálymentes bútorokkal segíthetjük elő a kerekesszékkel közlekedő emberek könyvtárhasználatát.  A polcok távolságának helyes megállapításakor figyelembe kell vennünk a kerekesszékkel közlekedő emberek igényeit és a bottal közlekedőkét is. Speciális eszközök és információhordozók is alkalmazhatók az egyéni igények figyelembevételével. Nagyítók alkalmazása az olvasó teremben Lapozó készülékek alkalmazása. Speciális fejhallgatók a médiatárban Walkman, discman mp3 lejátszó használata Alternatív és speciális dokumentumok beszerzésének vagy készítésének fontossága a könyvtárhasználók számára braille dokumentumok, hangos könyvek. cd. dvd. speciális szkenner, braille-nyomtató, érintőképernyő, fordítóprogramok a számítógépeken, amik braillebe fordítják az írott szöveget, hogy az nyomtatható legyen, speciális szövegfelismerő- és felolvasó program, speciális billentyűzet és egér használata.

Egy részükre példát találhatunk a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban is.

Ajánlott letölthető szoftverek:

Hírmondó                          http://www.bg-bp.sulinet.hu/Letolt/hirmondo2.zip
SpeakBord                        http://www.letoltokozpont.hu/letoltes_file.php?k=32&a=827
SmartRead:                       http://www.smartysoft.com
TalkItTypeit:                      http://www.xpressionsmedia.com
Weboldal konvertálása hangfájlba:http://www.sartuga.com
Advanced Text To MP3 Converter:http://www.tucow.altectelecoms.gr/preview/289358.html
Nvda ingyenes:               http://www.nvda.hu/letolt.php
Multivox4:                       http://fonetika.nytud.hu/oktat_en.htm
Online felolvasó:              http://sounds.kpro.hu/public/index.jsp
További programok:        http://vmek.oszk.hu/vmek2/vakprogi.phtml

Fontos hogy hatékonyan működjenek együtt a könyvtárosok a lehetséges partnerekkel a közös célok megvalósítása érdekében, szakmai és civil szervezetekkel, a különböző információs hálózatokkal: esélyházak, e-Magyarország pontok, teleházak. Fontos a helyes PR munka annak érdekében, hogy közismert legyen a könyvtárak szolgáltatása és tevékenysége. Ezen feladatok ellátásához szükséges létszám, munkaidő biztosítása elengedhetetlen feltétel a könyvtárban, továbbá a könyvtáros szakemberek megfelelő felkészítése szakismeretekre, akár a szakmai szervezetek által szervezett tréningek keretében.( pl.jeltolmácsolás)
A hátrányos helyzetűek megfelelő könyvtári ellátásának biztosításában abból az alapelvből kell kiindulni, hogy velük kapcsolatban a könyvtáraknak ugyanazokat a funkciókat kell betölteniük, mint az átlagos állampolgárok ellátása során. A hátrányos helyzetű használók ugyanúgy a tanulás, a munkavégzés, a szakmai fejlődés segítését, a mindennapi életvitel, az életvezetés információkkal való megkönnyítését, az életminőség javítását (önépítés, közösségi élmény) várják a könyvtáraktól, mint az átlagos könyvtárhasználó állampolgárok. Különbség viszont az információ elérésének módjában van , esetleg a speciális élethelyzetekre vonatkozó információk tartalmában megjelenési formájában. Ezeket a feltételeket kell tehát a könyvtárakban megteremteni! A könyvtárak fontossága és a társadalomra gyakorolt jelentős hatása csak akkor tartható fenn, ha a digitális korszak lehetőségeit ki tudjuk aknázni, illetve az olvasók képesek használni, alkalmazni az eszközöket. A könyvtáraknak fel kell készülniük az új és innovatív digitális korszakra, ahol ezen eszközök segítségével elősegítik, azt hogy az állampolgárok személyes céljaikat elérjék, és hozzájáruljanak egy összetartó társadalom és egy sikeres, tudásalapú gazdaság létrehozásához, hogy a lakosság minél több tagja legyen részese az effektív termelésnek. A számítástechnikában bekövetkezett paradigmaváltás egy olyan új kommunikációs platformot hozott létre, melyhez szükség van „számítógépes írástudásra” melynek óriási kultúraalkotó és személyiség formáló szerepe van illetve lehet, aminek birtokában kitágulnak a lehetőségek, ami alapja lehet a magasabb intellektuális szinten élő és gondolkodó fejlett  társadalom- nak, ahol a szocializálódás és az egyén integrálódása természetes folyamat.
Szabó László István
MZSMVK Nyíregyháza