A digitalizálás az informatika egyik olyan szegmense, amely újabb dimenziót nyitott meg számunkra, hogy megvédjük az utókor számára azokat a felbecsülhetetlen eszmei értékű könyveket, amelyek a folyamatos használat miatt pusztulásra vannak ítélve. A kultúra templomai, a könyvtárak számtalan olyan kincset rejtenek, aminek védelme minden jóérzésű ember számára fontos. A számítástechnika egyszerre forradalmasította az archiválást a visszakeresést a virtuális könyvtárak számára. A digitalizálás számtalan előnye mellett könnyen kezelhető, kereshető kiegészíthető, védi a könyvet, könnyen tárolható és szállítható, költségkímélő, mindenki számára hozzáférhető, akár egyszerre is. Nincs szükség hosszadalmas feldolgozásra, állományvédelemre, nincs sérülés, nincs kölcsönzési idő, hiszen addig és akkor olvasom el, amikor akarom az általam kiválasztott könyvet.
A „hangoskönyvek” mellett, a gyengén látók és a nem látók számára az e-könyv az egyetlen lehetőség a kultúra befogadására az információk megszerzésére. Számtalan olyan szoftver létezik, ingyenes és nem ingyenes, amelyek segítségével a könyvek felolvashatók, ezáltal kímélik az egészségesek fáradt szemét is. Az információszerzés, a közművelődés és a kultúra átadásában, közvetítésében jelentős paradigma váltást eredményezhet az e-könyv, ha felismerjük a benne rejlő lehetőségeket. Azok a bibliofil emberek, akik számára fontos a papírra vetett betűk varázsa, a könyv sajátos illata, hangulata, azokat sem lebeszélni sem megbántani nem akarom, hiszen magam is a vehiculum imago rabja vagyok. Az ismeretek csak nőnek, és a hagyományos könyvek elkészítéséhez rengeteg papírra van szükség, ami rendkívüli költségeket emészt fel, és az erdőink pusztulását is eredményezi, ergó, az utókor számára a természeti értékeket is megőrizzük akkor, amikor digitális formában igyekszünk tárolni ismereteinket. Meggyőződésem, hogy a jövő a digitális vagy virtuális könyvtáraké. Azok számára, akik megszokták a könyv formáját gyárthatnának olyan könyvszerű számítógépet, „tablet-PC”-t, ami úgy néz ki, mint egy könyv, ugyanúgy nyitható, és benne elektronikus formában van jelen a tudás. Ma is léteznek már az interneten PDF-formátumban vagy Flashben készült, virtuálisan lapozható, a könyvek, újságok illúzióját keltő elektronikus kiadványok, amelyek szintén ebbe az irányba mutatnak. Fontos feladat a már digitalizált könyvek összegyűjtése és a digitalizálás országos összehangolása, azért hogy egy-egy könyvet párhuzamosan ne digitalizáljanak többször, mert ez felesleges munka, addig inkább egy még fel nem dolgozott könyvet vonjanak be a projektbe. A már digitalizált könyveket tematikusan lehet multimédiás formában rögzíteni DVD-re is, ami könnyen kezelhetővé és szállíthatóvá teszi. Az online-elérése interneten keresztül a tárolás problémáját is megoldja, hiszen akár a világ másik végén is lehet az a virtuális könyvtár, a világ bármely olvasója számára azonnal hozzáférhetővé válik a dokumentum. Léteznek az interneten olyan online fordító oldalak, amik bár kezdetleges formában, de lefordítják a digitális szöveget, ami a nyelvi korlátok átlépése mellett az interdiszciplinális kutatást is jól szolgálja. Az ingyenesen hozzáférhető virtuális könyvtárak természetesen komoly ellenállásra számítanak azoknál a könyvkereskedőknél kiadóknál, nyomdáknál, amelyek jelentős veszteséget könyvelhetnek el emiatt. A szerzői jog kérdése is tisztázandó feladat, mert így csak azokat lehet digitalizálni, amelyek a törvény hatályán kívül esnek, illetve amelyeket a szerző írásban megenged. Senkit ne riasszanak el az akadályok, mert az esélyegyenlőségről hiába a pallérozott stílus a politikusok részéről, mindaddig nem lesz belőle semmi, amíg a kultúra jól jövedelmező üzletág a kiválasztottak számára. A lehetőségek tárháza óriási, csak fel kell ismernünk és megragadni a tálcán kínálkozó alkalmat.
Szabó László István
MZSMVK Nyíregyháza
Szeretnék e-könyveket letölteni az internetről, de nem tudom honnan lehet. Kérem segítsenek ebben. Szeretném kímélni a szememet, felolvastatni a számítógéppel. A szerzői jog nem sérül azzal ha letötltök e-könyveket? Nem szeretnék jogsértést elkövetni.
Joci
Kedves Joci,
Elsőként ajánlom a Magyar Elektronikus Könyvtárat. Másodjára nem gyűjteményt, hanem a google e-könyv keresőjét ajánlom. Szerzői jogi kérdésekről talál ITT egy cikket, és a Magyar Elektronikus Könyvtár megfelelő oldalán is van leírás a kérdésről. Nagyon röviden: biztos nem sért jogot ha a szerző/szerzőtárs 70 éve halott, vagy a megfelelő creative commons licenc alá sorolt dokumentumot olvassa.
Kedves Joci!
Ha beírod a google hu -ba e-könyv vagy e-book, minden olyan oldalt megtalálsz ahol van letölthető könyv, a szerzői jogvédelem kérdése más tészta.
Kedves Tanár Úr!
Hiába töltöm le az e-könyveket, ha az elektronikus tartalmak olvasása monitoron, PDA készüléken, vagy esetleg laptopon valahogy nem nyújtja azt az élményt, amit egy igazi könyv olvasásakor érez az ember. Szemem nagyon hamar elfárad, ha a fenti eszközökön olvasok, és a napfény is nehezitheti az olvasást. Mit tegyek? van megoldás?
Falcsik János
Kisvárda
Tisztelt Falcsik Úr!
Az Ön problémájára az elektronikus könyvolvasó jelenthet megoldást, ami egyesíti az egyszerű könyvolvasás és a legmodernebb technika nyújtotta előnyöket. Az elektronikus könyvolvasók teljesen úgy jelenítik meg olvasnivalóját, mintha nyomtatott könyvet olvasnánk. Éles, természetes, tükröződés mentes kijelzője nem olyan, mintha a számítógép monitorán olvasna az ember, hanem mintha nyomtatott könyvet tartana a kezében. Nagyon egyszerű kezelni! Kezelésüket úgy alakították ki, hogy az is könnyedén elboldoguljon vele, aki sose használt számítógépet. Memóriájában egyszerre több 1000 könyvet tud tárolni, ami akár 16 GB-ig bővíthető. A készülék nem nehezebb, mint egy mobiltelefon, ezért bárhova magunkkal vihetjük. Az ára még borsos, de hosszútávon érdemes elgondolkodni rajta.
Az alábbi linkeket figyelmébe ajánlom:
http://www.youtube.com/watch?v=HUk8o9XL-k4&feature=player_embedded#
http://www.hwsw.hu/hirek/44050/e-kony-e-book-reader-konyvolvaso-elektronikus-freescale.html
http://www.hwsw.hu/hirek/42410/kobee-ebook-ekonyv-olvaso-reader-hanlin-ereader-eink-vizplex-kiprobaltuk-teszt.html
http://tulpa.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1097784
üdvözlettel
Szabó László István
Kedves Tanár Úr!
A digitalizálással megmenthető lenne az a rengeteg múzeális értékű dokumentum, illetve publikussá lehetne tenni azokat is amik poros polcok mélyén pusztulnak évtizedek óta, de akkor ki járna múzeumba. Amig nagy pénz van benne senkit sem érdekel a kulturális értékek megosztása másokkal vagy védelme. A régi filmek, fotók, könyvek, hanganyagokkal ugyanaz a helyzet…
Kedves Tanár Úr!
Szerintem attól hogy digitalizált dokumentumok vannak egy könyvtárban még nem lesz virtuális, de nem akarok a szavakon lovagolni. A pótolhatatlan dokumentumok megmentése nemzeti ügy kell hogy legyen. Mennyi idő múlva lehet digitalizálni egy könyvet? Tudtommal a szerző halálától számított 70 év után? Felesleges megvenni a méreg drága elektronikus könyvolvasót ha a számítógép is felolvassa. Hamarosan eljutunk a virtuális múzeumokig is, csak 3D-be kell digitalizálni. A halszem optika lehetővé teszi. Ki se kell szálnom a kényelmes karosszékemből bevásárolok, könyvtárba megyek, múzeumot látogatok, repülőjegyet foglalok, interneten kifizetem, hoho remélem azért utazni nem csupán vírtuálisan fogunk, és a szex is marad hagyományos? Majd valamelyik eszelős beveti at E-bombát és minden mágnenes elven történt tárolóeszköz tönkremegy, nem beszélve az elektromágneses impulzus okozta másodlagos károkról…ui.:remélem csak utópia és nem jóslat amit írtam…
ajaj, te aztán pesszimista vagy a javából! ne aggódj, a digitalizálás nem a vég, hanem egy lehetőség – az ismeretszerzés egy új formája: gyorsabb és egyszerűbb, mint az eddigiek.
az információáramlás is igazodik a kor igényeihez. a mi korunk egyik legnagyobb vágya a sebesség. ennek az igénynek a kielégítéséről szól a virtuális világ is, nem a kényelemről.
elég valószínű, hogy lesz egy E-bombás eszelős, ahogy könyveketmáglyárahordó eszelős is volt, meg képromboló eszelős is, ez benne van a történelem paklijában. a mi kezünkben meg a kapott lapok, amikből megjátszuk a lehető legjobbat – a megoldható gyakorlati problémákat játék közben megoldják majd az okosok.
én most készülök e-könyvet venni. olyan kicsi, hogy bárhová magammal vihetem, ami praktikus, mivel alig vagyok otthon. egyenlőre feltöltök mindent laptopra, ami szintén plusztáskát jelent – nagy fizikai megterheléssel ugyan nem, de korlátoltabb mozgással jár, ráadásul az aksija csak 2 órát bír ki, mivel folyamatosan világítja a monitort. az e-book pedig vmilyen speckó technikával rögzíti az oldalt – nem fogyaszt semmit, csak a lapozáshoz. ez volt a döntő érv, a második, hogy kíméljem a szemem, a harmadik pedig, hogy találtam 23 USA dollárért is = nem méregdrága =)
megértem az aggodalmad, tényleg hihetetlen sérülékenynek tűnik egy digitalizált mű, hiszen a hordozója gyakorlatilag nem létezik, és kicsit sültgalambflesses így a könyvbeszerzés, de alapvetően tetszik ez a változás, sok lehetőséget sejtet, és derűlátón várom, mi fog kisülni belőle.
Kedves Barátaim!
A Gutemberg galaxis létjogosultságát az idő igazolta, évszázadok óta az egyetlen megbízható információ tároló eszköz a könyv. Remélem az informatikával előidézett paradigmaváltást is fogja igazolni a jővő. Nem vitatom hogy a mérhetelen adathalmazban megkeresni az információt digitálisan gyorsabb, kényelmesebb és egyszerűbb. A Korszerű Könyvtár című folyóiratban írt cikkem szintén ezzel a témával foglakozik. Címe: E-könyvek (elektronikus könyvek)a modern könyvtárakban Megjelent: 2010 augusztusában Elektronizált könyvtár D 1.8.
A digitális tárolás talán mamég nem elég biztonságos, de bízzunk a jövőben. Mellesleg 169 dollárért már jó minőségű ekönyv olvasót lehet venni figyelmükbe ajánlom a következő webcímet:
http://www.hwsw.hu/hirek/44870/sony-reader-e-konyv-olvaso-amazon-kindle-ipad.html