ATHENA

Az európai reneszánsz történetében Magyarország különleges helyet foglal el. Szinte egy időben Nyugat-Európában, Hunyadi Mátyás udvarában talált otthonra a reneszánsz műveltség, majd innen sugárzott szét Kelet-Közép-Európa más országaiba. Az itáliai reneszánsz egyik első, Alpokon túli csomópontja azért éppen Magyarország, mert az európai egyetemes művelődésbe aránylag későn bekapcsolódó társadalomban a feudális viszonyok és az azt szemléltető egyházi műveltség nem ereszthettek olyan mély gyökeret, mint Nyugat-Európában. Ennek következtében Magyarországon nem ütközött, ütközhetett oly kitartó ellenállásba az itáliai reneszánsz ízlés- és gondolatvilága, mint a gótika és a skolasztika szülőhazájában (1).

Nagy Lajos családi, politikai kapcsolatai, két itáliai hadjárata, Luxemburgi Zsigmond, magyar király és német-római császár olasz diplomáciai, politikai és kulturális összeköttetései mind az utat egyengették az új eszmék, művészi és tudományos áramlatok előtt. Pier Paolo Vergerio, olasz humanista a konstanzi zsinat (1414-1418) idején állt Zsigmond szolgálatába. Vergerio a korai humanizmus legjelentősebb alakjainak egyike.

Vergerio hatásának köszönhetően Vitéz János az első magyar humanista. Nagy műveltségű, kitűnő retorikai képzettségű, tudományokat és zenét kedvelő főpap-diplomata. Tanulmányiaról csak keveset lehet tudni; humanista műveltségének mélysége által azonban igen bensőséges kapcsolatba került a klasszikus latin irodalommal. Vitéz 3 éven át kanonokként, majd 1445-től 20 éven keresztül mint püspök látta el Váradon a hivatali teendőit. E püspöki udvarban alakult meg az első magyarországi humanista központ. A váradi kör Vitéz személyisége köré szerveződött, éltetője ő maga volt. Vitéz érsekké történő kinevezése során a humanista központ Esztergomba került át (2).

A magyarországi latin nyelvű költészet legnagyobb alakja az elszegényedett nemesi családból számazó Janus Pannonius, kit nagybátyja, Vitéz János karolt fel és vállalta magára taníttatásának költségeit. Ferrarába küldte Guarino Veronese Európa-hírű iskolájába, hogy elsajátítsa a latin és görög stúdiumokat. Rendkívüli képességei mind pályatársai, mind mesterei bámulatára méltóak voltak. Ferrarán kívül Padovában is végzett tanulmányokat, itt kánonjogi és jogi doktorátust szerzett. 16-17 éves korára Itália-szerte elismert költővé vált. Amint visszaérkezett Magyarországra, máris fényes karrier várta. Hamarosan pécsi püspök lett, királyi személynök, a királynő kancellárja feladatkört is betöltötte. Itthon azonban nem találta meg értő közönségét, a megfelelő szellemi környezetet, kezdődő betegsége is bénítólag hatott költészetére – testileg és lelkileg is elsorvadt. Mielőtt Mátyás udvara igazi reneszánsz udvarrá válhatott volna, Janus Pannonius meghalt. Könyvtára – valószínűleg – helyet kapott a Corvinában (3).

A könyvtár létrehozásának célja

Mátyás király könyvtára, teljes kibontakozása idején, a korabeli világ második legnagyobb könyvtára volt a Vatikáni után. Mátyás nem csupán díszes könyvek halmazát akarta összegyűjteni, hanem a teljes könyvtár létrehozását tűzte ki célul. A reneszánsz kor humanistái meg voltak róla győződve, hogy a klasszikus görög-római ókor hozta létre az emberi kultúra legkiválóbb alkotásait, a görög-római klasszikusok a tudományok és az irodalom valódi értékei.

A humanisták azon az állásponton voltak, hogy a kor nagy könyvtárainak a feladata felkutatni, összegyűjteni, lemásolni, a tudományos világ számára mindent, ami még megmaradt a klasszikus ókorból és felkutatható. Ennek értelmében elvben létrejöhetett a teljes könyvtár, mely őrzi mindazt, mi megmaradt az ókori tudományból és irodalomból. Ez a cél vezette Mátyás királyunkat is (4).

A könyvtár fejlődése 1472-ig

Mátyást ám nem pusztán bibliofilként, vagy a tudományok iránt érdeklődő uralkodóként kell értékelnünk, amely könyvtár szervezésére késztette őt. Ennél többről van szó. A humanisták által magasztalt államelmélet megvalósítására törekedett, miszerint: a tökéletes állam élén bölcsek, filozófusok állnak. Az elmélet Platóntól származik. Kódexeinek gyűjtését nem csak a maga gyönyörűségére kezdte el, felbuzdulva, hogy kövesse az antik állameszményt, hanem mindezt tette az országot vezetők művelődése érdekében is (5).

Semmilyen forrás nem tájékoztat arról, Mátyás mikor kezdte a tudatos könyvgyűjtést. Nem lehet megállapítani a könyvtár alapításának évét sem. De a fentiekből az derül ki, hogy nem előre elhatározott, mesterséges alapításról lehet szó. Egyszerű gyűjteménye egy olyan uralkodónak, aki érdeklődéssel fordul a könyvek és az irodalom felé, s akinek magyar és olasz humanistáinak hatására saját, illetve elődeitől rámaradt kódexekből szinte észrevétlenül szerveződik könyvtára.

A rendszeres könyvgyűjtésről és önálló könyvmásoltatásról első forrásként egy 1471-ben keletkezett válaszlevél tudósít, melyet Mátyás király a római akadémia elnökéhez, Pomponius Laetushoz küldött. A levélből kitűnik, hogy a gyűjtést jóval hamarabb kellett Mátyásnak elkezdenie. Már 1464-ből és 1466-ból ismert olyan irodalmi mű, melyet Mátyásnak ajánlottak, s már ekkor ismeretes Itáliában, hogy a magyar király foglalkozik a latin irodalommal. 1467-től szaporodnak az adatok, a művek, melyet a királynak ajánlanak.

Valószínűsíthető, hogy az 1467-es évvel kezdődött az itáliai könyvmásoltatás és beszerzés. Mátyás király udvarában megjelennek az első humanisták, politikája terén pedig a török ellen irányuló támadó magatartást felváltja a nyugati országok berkeiben való érvényesülés.

Az 1472-ig tartó első fejlődési szakasz Vitéz és Janus bukásával, illetve halálával zárul. E korszak végén már jelentős állományú, tisztán humanista jellegű könyvtárról beszélhetünk. A fennmaradt hiteles korvinák egyharmada kb. ekkor, 1470 előtt készült. Ezek túlnyomórészt egyszerű, firenzei ún. fehér indafonatos díszítésű kódexek. Vitéz János és Janus Pannonius bukása miatt Mátyás átmenetileg kiábrándult humanistáiból, s ez a könyvtárra is hatással volt (6).

Az 1476-os fordulat

Mátyásnak a nápolyi Aragóniai Beatrixszal kötött házassága a könyvtár életében kedvező fordulatot jelentett. Az olasz befolyás megerősödése alapjaiban formálta át Mátyás király életstílusát, udvartartását. A megújult itáliai humanista kapcsolatok adhattak ismét lendületet a könyvtár fejlődésének, nem pedig Beatrix személyes ráhatásának eredménye ez.

A könyvtár közvetlen fejlesztésében Taddeo Ugoleto szerzett nagy érdemeket. Magyarországi tartózkodásáról keveset tudni, annyi bizonyos, hogy Corvin János nevelője, tanítója, s ő jegyzi meg magáról, hogy a könyvtár újjászervezője. Az 1485 előtti könyvtárszervező tevékenysége öt lépésben foglalható össze:

• A görög kódexek jelentős mennyiségben történő beszerzése; a görög könyvek első csoportja valószínűleg Janus Pannonius elkobzott könyveiből került ki, ha nem így lett volna, nem szerezhetett volna oly hírnevet, hogy aztán a latin-görög könyvtár példaképévé váljon a Mediciek könyvtárának. A kortársak szerint is Mátyás török és görög földön kutatta fel a gyűjteményét gazdagító anyagot, s ez csak a görögül jól tudó Ugoleto idején történhetett (Galeotto nem jeleskedett e téren).

• A könyvtár ragyogó berendezésének elkészítése is Ugoleto könyvtárossága alá esik, mint a kettős tagolású könyvtárról, Naldo Naldi a pompás berendezésről is tudósít magasztaló költeményében.

A magas boltozatú könytárhelyiség a királyi kápolna mellett, az első emeleten volt, a budai palota Dunára néző, keleti oldalán, majd ehhez csatlakozott később, a gyűjtemény gyarapodása miatt szükségessé vált második helyiség. A teremnek színes üvegablakai voltak, az ablakok között a király aranyos terítővel letakart heverője, körös-körül a falak mentén, három sorban, aranyozott polcok, melyeken első táblájukra fektetve, a szakok szerint csoportosított kódexek; aranyozott címeres bőrkötésben vagy színes selyem-, bársonykötésben, aranyozott ezüst-, zománcdíszes veretekkel, csatokkal. A portól színes-aranyos szövésű függönyök védték a korvinákat, azok a könyvek pedig, amelyek már nem fértek a polcokra, a polcok alatt álló, művészien kifaragott zárt szekrényekben feküdtek. A teremben elhelyezett háromlábú székek az olvasók számára voltak fenntartva.

• Ugoleto érdemeként említendő harmadsorban a korvinák címerrel való ellátása. Már régóta szokás volt belefesteni a tulajdonos címerét a megrendelésbe, de főként az ajándékként készült kódexek első lapjának keretdíszébe. Ettől az esetlegességtől azonban egészen eltérő, szokatlan jelenség volt az Ugoleto irányítása alatt folyó tevékenység. Az eredetileg címer nélkül készült kódexeket is tömegével látták el Mátyás király címerével, mint egy ex librisszel. A festett címer általában a kódex illuminátorára volt jellemző.

• A korvina kötések készítése újfent Ugoleto nevét dicsérik. A kötések korai szakaszát reneszánsz elrendezésű, vaknyomásos gótikus elemek jellemzik. Ezt követően és ezzel párhuzamosan bontakoznak ki nápolyi, velencei és keleti hatások felhasználásával a különleges, címeres, aranyozott, majd festéssel is kombinált, poncolt (pontozással díszített) aranymetszésű korvina-bőrkötések. A korvinakötések minden egyes darabja egyedi, külön megtervezett, igen nagy változatosságú művészi alkotás, éppen ezért önálló fejezetét alkotják a könyvkötőművészet történetének.

• Az ötödik mozzanat Naldo Naldi firenzei scriptor ellenőrző tevékenysége (7).

A Corvina dicsőségének tetőpontján

1485. június 1-jén Mátyás király fegyveres serege élén bevonult Bécs meghódított városába, soha ily közel még nem kerülve a császári koronához.

Bécs bevétele a könyvtár életében is fordulópontnak számított. Ez viszont nem azt jelentette, hogy valamiféle bécsi hatás érződött volna a Corvina fejlődésében, másrészt az ausztriai humanizmust jóval megelőzte a magyarországi. A bécsi hadjárat életforma-változást eredményezett, s a tekintélynövekedés a könyvtár történetében is érzékelhető. A Bécs bevételét követő évekre a grandiózus erőfeszítések, fokozott aktivitás a jellemző, ami nemsokára izgatott nyugtalanságba csap át. Azzal párhuzamosan, hogy a király életereje fogyóban, szinte erőn felül igyekszik mindent megtenni az eredmények maximális kibontakozásáért. A könyvtár fejlesztésében soha nem mutatkozott még olyan tervszerűség és intenzitás, mint 1485 óta (8).

Mátyás művének összeomlása: 1490-1526

Mátyás halála fejedelmi könyvtára lassú haldoklásának kezdetét is jelentette egyben. Utóda, II. Ulászló személyében az egyik leggyengébb kezű uralkodó került a magyar trónra. Állandó pénzzavarral küszködve nemhogy gyarapítani, de a megfelelő színvonalon sem volt képes tartani a könyvtárat.

Az első tényleges veszteség Corvin János csontmezei veresége után érhette a könyvtárat, amikor a győztesek a Budáról elmenekített könyveket, több más egyéb kincs társaságában, visszahurcolták eredeti helyükre, s eközben alkalom is nyílt a zsákmányolásra. Ez utánra datálható a könyvtárat védelmező országos határozat: a Corvinából tilos bármit is elidegeníteni. Corvin János azonban elvihetett maga számára könyveket, de csak az országnagyok ellenőrzésével.

Az első veszteségek után rendeződni látszódott a könyvtár sorsa, de könyvtárost többé nem jegyez a történelem. A budai másolóhely sem szűnt meg azonnal: egyes kódexeket már Ulászló számára fejeztek be. A címereken szereplő fekete holló helyét a fehér sas váltotta fel. Csak feltételezhető, hogy 1492 után már nem működött a budai műhely. Az Ulászlónak ajándékozott néhány kódexet már nem Budán készítették. Az 1490-es évek második felében sem vásárlás, sem másoltatás, sem a budai műhely nem gyarapítja a könyvtár állományát.

Ami II. Lajos idején (1516-1526) folytatódott, az már Ulászlónál jellemző a Corvina történetében: mégpedig az értékes anyag széthordása. Szemfüles követek és külföldi humanisták egymásnak adva a kilincset szerezték meg a Corvina latin és görög nyelvű kódexeit is. És ezek a korvinák voltak a legszerencsésebbek, mert ezek maradtak fenn. Az élen a bécsi humanisták jártak a könyvtár széthordásában.

A könyvtár zöme azonban együtt volt még, amikor Szulejmán szultán 1526-ban bevonult seregével Budára. Pestből és Budából hírmondó sem maradt, a királyi palota, melyben maga a szultán tartózkodott, ellenben megmenekült. A kincseket, a hadifelszerelést viszont lefoglalta és elszállíttatta. A zsákmány között kellett lenniük a Corvina kódexeinek is, hisz ettől az időponttól kezdve sorozatosan bukkannak fel korvinák Konstantinápolyban. A Magyar Tudományos Akadémia küldöttsége az elhurcolt kódexek maradványaira 1862-ben lelt rá, a szeráj helyiségeiben (9).

Mátyás fejedelmi könyvtára ugyan végérvényesen megsemmisült, részben szétszóródott, de nem nyomtalanul, hatástalanul pusztult el. A belföldiek és külhoniak csodáló elismerését az emlékezés tartotta ébren. Másfelől a nyugatra elkerült könyvek nagyban hozzájárultak a közép-európai humanizmus fejlődéséhez, mivel a legértékesebb korvinákat igyekeztek megszerezni. Több görög szerző is ismert, kiknek munkái a Corvina állományából kerültek a tudományos vérgeringésbe. Mátyás halála után a közép-európai humanizmus gócpontja Budáról Bécsbe tevődött át, így az addig rejtve maradt művek publikálásával járó dicsfény német, főként bécsi humanisták fejét övezte (10).

Ma a 216 korvina 16 ország 43 városának 49 könyvtárába van szétszóródva. Magyarországon ebből 53-at őriznek, 51-et Budapesten (11). Az Országos Széchényi Könyvtáron és az Egyetemi Könyvtáron kívül az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban és Győrben, a Püspöki Papnevelő Intézet Könyvtárában találhatók korvinák (12).

Hazánkba a korvinák nem csupán ajándékozások során, vagy a velencei egyezmény határozatát (1932) követően kerültek vissza, hanem nemzeti könyvtárunk már a XIX. század eleje óta, lehetőség szerint vásárol korvinákat. Az Országos Széchényi Könyvtár, korábban a Nemzeti Múzeum Könyvtára elővásárlási joggal rendelkezik.

A korvinák digitalizálása

Végül pedig az Országos Széchényi Könyvtárnak a korvinák digitalizálásra irányuló törekvéseit ismertetném, melyek célkitűzéseiket és eredményeiket tekintve példaértékűeknek minősülnek. Ez az átfogó keretprogram (Bibliotheca Corviniana Digitalis Program) különböző részprojekteket foglal magába, melynek célja, hogy digitális eszközökkel rekonstruálja Mátyás király egykori könyvtárát, valamint tudományos igényességgel feldolgozza azt. Ezenkívül az elérhetővé kívánja tenni az eredményeket az érdeklődők számára az Interneten.

A program során elért eredmények a következők:

1. 53 kódexet digitalizáltak, ezek közül 36 kódex érhető el jelenleg a program honlapján (mindegyik digitalizált korvina az Országos Széchényi Könyvtárban található).

2. Az európai nagygyűjteményekben lévő korvinák digitalizálása még várat magára. Az Európában fellelhető korvinákról egyenlőre kizárólag bibliográfiai adatokat és rövid tartalmi ismertetéseket közölnek (13).Befejezésül egy másik említésre méltó eredményre szeretném felhívni a figyelmet. 2005-ben a Bibliotheca Corviniana felkerült az UNESCO Világemlékezet Listájára. A program célja, hogy regisztrálja és megőrizze a pusztulástól a világ szellemi örökségét, a világ emlékezetét, mely hűen tükrözi a nyelvek, népek és kultúrák sokszínűségét (14).

Mindez pedig azt hangsúlyozza, hogy a Bibliotheca Corviniana felbecsülhetetlen szellemi örökséget hagyott a világra, melynek megmentése és megőrzése az utókor számára közös feladatunk. Ezt az évet ezért szentelték Mátyás király emlékezetének. A nyíregyházi könyvtárosképzésben is hallgatóink figyelmét folyamatosan ráirányítjuk Mátyás jelentőségére, s a témát szakdolgozat keretén belül is feldolgozhatják.

Hivatkozások jegyzéke

(1) A reneszánsz és reformáció / Andrei Otetea; [az I-V. fejezeteket Réz Pál a VI-X. fejezeteket Klumák István fordította]. – Budapest: Gondolat, 1974. – p. 356.
(2) Mátyás király és a magyarországi reneszánsz, 1450-1541 / Tarnóc Márton; [a fotókat és a reprodukciókat készítette Dobosi András et al.]. – Budapest: Balassi, 1994. – p. 11-19.
(3) Mátyás király és a magyarországi reneszánsz, 1450-1541 / Tarnóc Márton; [a fotókat és a reprodukciókat készítette Dobosi András et al.]. – Budapest: Balassi, 1994. – p. 22-29.
(4) A Corvina-kutatás újabb eredményei és feladatai / Csapodi Csaba. – In: Magyar Tudomány, XCVII. köt. Új folyam XXXV. köt., 1990. 10. sz. p. 1141-1142.
(5) A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében: az államalapítástól 1849-ig / összeáll. Kovács Máté. – Budapest: Gondolat, 1963. – p. 57-58.
(6) Bibliotheca Corviniana / a kötetet összeáll., a tanulmányt és a jegyzeteket írta Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára. – 3. bőv. kiad. – Budapest: Magyar Helikon: Corvina, 1981. – p. 8-10.
(7) Bibliotheca Corviniana / a kötetet összeáll., a tanulmányt és a jegyzeteket írta Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára. – 3. bőv. kiad. – Budapest: Magyar Helikon: Corvina, 1981. – p. 10-13.
(8) Bibliotheca Corviniana / a kötetet összeáll., a tanulmányt és a jegyzeteket írta Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára. – 3. bőv. kiad. – Budapest: Magyar Helikon: Corvina, 1981. – p. 15.
(9) Bibliotheca Corviniana / a kötetet összeáll., a tanulmányt és a jegyzeteket írta Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára. – 3. bőv. kiad. – Budapest: Magyar Helikon: Corvina, 1981. – p. 25-27.
(10) Művelődéstörténet / Kiss Albert [et al.]; szerk. Novák József. – 14. vált. kiad. – Budapest: Tankvk., 1989. – 2 db.
1. köt. – p. 149.
(11) Magyar nagylexikon / [főszerk. Élesztős László]; [szerk. Barabás Éva]. – Budapest: Akad. K., 1993 –
5. köt., C-Csem. – 1997
(12) Mesélő könyvtárak / Illés György. – Budapest: Móra, 1984. – p. 10., 140.
(13) Bibliotheca Corviniana Digitalis Program honlapja URL: http://www.corvina.oszk.hu (2008.12.20.)
(14) A Magyar UNESCO Bizottság honlapja URL: http://www.unesco.hu (2008.12.20.)