A digitalizálás az informatika egyik olyan szegmense, amely újabb dimenziót nyitott meg számunkra, hogy megvédjük az utókor számára azokat a felbecsülhetetlen eszmei értékű könyveket, amelyek a folyamatos használat miatt pusztulásra vannak ítélve. A kultúra templomai, a könyvtárak számtalan olyan kincset rejtenek, aminek védelme minden jóérzésű ember számára fontos. A számítástechnika egyszerre forradalmasította az archiválást a visszakeresést a virtuális könyvtárak számára. A digitalizálás számtalan előnye mellett könnyen kezelhető, kereshető kiegészíthető, védi a könyvet, könnyen tárolható és szállítható, költségkímélő, mindenki számára hozzáférhető, akár egyszerre is. Nincs szükség hosszadalmas feldolgozásra, állományvédelemre, nincs sérülés, nincs kölcsönzési idő, hiszen addig és akkor olvasom el, amikor akarom az általam kiválasztott könyvet.
2009. április. havi archívuma.
A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban már hagyományai vannak a felnőttoktatásnak. Közel hét éve foglalkozunk a számítástechnika népszerűsítésével. Az évek során sokan ismerhették meg nálunk az informatikában rejlő lehetőségeket.
A felnövekvő nemzedék nyilvánvalóan nem tanítható meg mindarra az ismeretre, amire az elkövetkező 40 évben szüksége lesz. A társadalom és a tudomány nagyléptékű fejlődése miatt nehezen jósolható meg mi lesz az az ismeretanyag, amire évtizedekkel később szüksége lesz a felnőtt társadalomnak. A változásokra nyitott és gyorsan reagálni tudó gondolkodó embereszményt kell megteremteni, aki plasztikus és jó alkalmazkodó képességű. Sajátos paradoxon az hogy minél képzettebb valaki annál inkább törekszik a naprakész ismeretek megszerzésére, míg a hátrányban lévő emberekben kisebb az igény a tanulásra. Az esélyegyenlőség megteremtésének záloga a távoktatásban van.
Az európai reneszánsz történetében Magyarország különleges helyet foglal el. Szinte egy időben Nyugat-Európában, Hunyadi Mátyás udvarában talált otthonra a reneszánsz műveltség, majd innen sugárzott szét Kelet-Közép-Európa más országaiba. Az itáliai reneszánsz egyik első, Alpokon túli csomópontja azért éppen Magyarország, mert az európai egyetemes művelődésbe aránylag későn bekapcsolódó társadalomban a feudális viszonyok és az azt szemléltető egyházi műveltség nem ereszthettek olyan mély gyökeret, mint Nyugat-Európában. Ennek következtében Magyarországon nem ütközött, ütközhetett oly kitartó ellenállásba az itáliai reneszánsz ízlés- és gondolatvilága, mint a gótika és a skolasztika szülőhazájában (1).
‘Humanista szellemi örökségünk megőrzése Európában – a Reneszánsz Év jegyében’ tovább…
(Könyvtári kis híradó 2009. márciusi szám 33-35 p. )
Közel 100 évvel ezelőtt merült fel a Public Relatrions (=PR) tevékenység elméleti megfogalmazásának gondolata, mely létrejöttét az ipari forradalom után bekövetkező túltermelés és az igények egyeztetésének hiánya indított el. Az 1900-as évek elején fogalmazták meg Amerikában, majd fokozatosan terjedt el az európai országokban. Az 1960-as évek végére, Magyarországra is eljutott, de a gyakorlatban az 1990-as évek elejétől kezdték alkalmazni.
(Könyvtári kis híradó 2009. márciusi szám 27-29 p.)
Vörösmarty kolosszális költeményének kérdése a reformkori gyógyító intézményekben is felmerült, hogy ment-e előbbre a medicina általa? A válasz ugyanaz, a „fáziskéséseit” behozni igyekvő Magyarországon különösen. Tudjuk, hogy a költő 1828-1832 között a Tudományos Gyüjtemény (1. kép) szerkesztője volt, amelyben orvosi cikkek is megjelentek, verssel üdvözölte Hahnemannt, a homeopátia atyját.
Legutóbbi hozzászólások