Fehér Miklós engedélyezte a prezentációjának közzétételét, és utalt rá cikk is fog születni belőle.
Egy mondatot kiemelve Fehér Miklós előadásából figyelemfelkeltésképp:
- Mi a könyvtár feladata ma? – A fenntartó sikerességének szolgálata.

Fehér Miklós előadása

Update:

NVDA

Az NVDA magyar nyelvű karakterrel dolgozik, a rövidités a NonVisual Desktop Access kifejezést takarja, ingyenes nyílt forráskódú képernyőolvasó szoftver. A szoftvert vakok és gyengénlátók számára fejlesztették ki, a képernyőn látható szövegek és események felolvasását teszi lehetővé egy beszédszintetizátor segítségével.  Gyorsan megtanulható, képes pontosan meghatározni látás nélkül is az egér helyzetét. A jobbra-balra mozgatás közben a hang jó sztereó módjára követi az egér kurzort, tehát halljuk, ha jobb vagy bal oldalon van, a függőleges irányt pedig úgy oldották meg, hogy ha fent van a kurzor akkor magas háttérhangot hallunk, ha lefelé haladunk, akkor pedig egyre mélyebbet hallunk.  Így a folyamatos hanggal, mindig tudhatjuk hol helyezkedik el pillanatnyilag az egerünk.
Van portable változata is amit nem kell telepíteni. Írás közben folyamatosan mondja a betűket. Jelenleg félszáz nyelvet ismer a program amit fel is olvas ha szükséges. A programot jelenleg is fejlesztik tudtommal.

Multivox 4

A program szabad terjesztésű és ingyenesen használható. Kis erőforrás igényű akár egy 486-os gépen is futtatható, csak egy hangkártyát igényel és 32 Mb RAM-ot. Természetesen gyengébb gépeken lassabban állítja elő a beszédet. A program kizárólag eredeti formájában, valamennyi kapcsolódó fájllal együtt terjeszthető, módosítása, visszafejtése nem megengedett. Nem csak a gyengén látóknak segít a számítógépen megjelenő információk felolvasásában, de a beszélni képtelen emberek számára is biztosíthatja a kommunikáció lehetőségét. A gyorsbillentyűk alkalmazási lehetősége a gyengén látók számára könnyíti meg a program használatát. A telepítése, amiről később lesz szó, egyszerű, a hangok tisztasága elfogadható. A szoftver kezelhetőségét inkább nem én dönteném el, hiszen az felhasználónként változik. Text to speech szoftver “TTS” ami azt jelenti, hogy felolvassa a kapott szöveget. Az implementált interface-ek listáját megtaláljuk a felhasználói kézikönyvben. Szabványos Microsoft SAPI 4.0 programozási felülettel van ellátva a szövegfelolvasó program, amely a Multivox 4 szintézis rendszeren alapul és a legelterjedtebb operációs rendszereken futtatható. A szintetizált hang minden hangkártyával rendelkező PC-n egyéb kiegészítés nélkül megszólaltatható. A Multivox 4 fejlesztője a BME Távközlési és Telematikai Tanszéke, az alapkutatásokat a MTA Nyelvtudományi Intézete és a Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratóriumban végezték. Nézzük, hogy mit tud a program: A “Beszélő óra” funkció azzal lep meg bennünket, hogy a számítógép, a beépített órája alapján, időközönként hangos tájékoztatást nyújt a pontos időről. Természetesen lehetőség van a dátum hangos bemondatására is és beállíthatunk egy emlékeztető időpontot is, ami bizonyos időközönként tetszőlegesen meghatározott figyelmeztető szöveget mond a felhasználónak. Mindehhez 24 felolvasó hang közül választhatjuk ki a számunkra legkedvesebbet. A program elmenti a felhasználó aktuális beállításait: az idő bemondásai közötti szünetek hosszát, az emlékeztető szövegét, a választott hangot, valamint az óra helyét és méretét. A ’Dátum’ menüpont kiválasztásával, vagy a Ctrl+D billentyűkombinációval kérhetjük az aktuális dátum bemondását a hét napjával és a pontos idővel együtt. A program az Emlékeztető beállításakor a felhasználó által meghatározott időpontban figyelmeztető szöveges üzenetet ad. Az Emlékeztető időpontját a beállítások/Emlékeztető menüpontban találhatjuk, értékét az időpont kiválasztásával, vagy a Ctrl+E gyorsbillentyű segítségével adhatjuk meg. Az emlékeztető működését be- illetve kikapcsolhatjuk a menü ’Emlékeztető be’ illetve ’Emlékeztető ki’ menüpontjaival, illetve a Ctrl+B, Ctrl+K gyorsbillentyűkkel. Az “Idő bemondás” programban az óra a felhasználó által meghatározott időközönként, közli a pontos időt. A választható időintervallumok: 1, 5, 15, 30 illetve 60 perc. A beállítást módosíthatjuk a Beállítások menü Időköz menüpontjával, vagy a Ctrl+1, Ctrl+2, Ctrl+3, Ctrl+4, Ctrl+5 gyorsbillentyűkkel. Az “Olvasó” programmal a szövegfájlok tartalmát olvastathatjuk fel soronként, kijelölt részenként, illetve egyszerre az egész szöveget is. Természetesen lehetőség van a kész szövegek szerkesztésére, utólagos átalakítására is. A hangos felolvasás funkció ugyanakkor nemcsak a már kész szövegek hangzóvá tételére teszi alkalmassá a számítógépünket. Lehetőség van ugyanis arra is, hogy a közölni kívánt szöveget aktuálisan gépeljük be a klaviatúra segítségével a számítógépbe, majd lenyomva az F1 gyorsbillentyűt a gép azt visszamondja az előzőekben általuk kiválasztott hangon. Az előbbi funkció a gyengén látóknak lehet hasznos, az utóbbi a beszédre képtelen embereken segít, lehetővé téve a szintetizált gépi hangon történő hangos beszélgetést a halló társakkal.  A szövegfájlok szerkesztéséhez, kezeléséhez a Fájl menü pontjait használhatjuk. Új szöveg létrehozásához az ’Új menü’ pontot válasszuk, ennek gyorsbillentyűje a Ctrl+N. A létező, már mentett szövegfájlt a ’Megnyitás’ menüponttal olvastathatunk be, aminek a Ctrl+O a gyorsbillentyűje. A felbukkanó dialógus ablakban az OK gomb lenyomásával tudjuk kiválasztani a kívánt fájlt. Az éppen használt szöveget a ’Mentés’ paranccsal menthetjük. Ennek gyorsbillentyűje a Ctrl+M. Menthetünk az előzővel megegyező néven, ilyenkor felülírjuk a már meglévő anyagunkat, vagy a ’Mentés másként’ paranccsal, aminek gyors billentyűje a Ctrl+S. Ebben az esetben új nevet kell adnunk a dokumentumnak, miközben az eredeti dokumentum a régi nevén változatlan formában megmarad. A szöveg szerkesztésében a Szerkesztés menün keresztül elérhető ’vágólap’ segít bennünket. Ennek funkciói: a kivágás, aminek gyorsbillentyűje a Ctrl+X, a másolás, gyorsbillentyűje Ctrl+C, a beillesztés, gyorsbillentyűje Ctrl+V, valamint a törlés, ami minden esetben a “DEL” gombbal történhet. A teljes szöveg kijelölését a Ctrl+A gyorsbillentyű segítségével tehetjük meg. Ha tévesen módosítottuk a szöveget, akkor lehetőségünk van az előző módosítás hatását a Visszavonás paranccsal semlegesíteni, és visszaállítani az előző állapotot. Ennek a parancsnak a Ctrl+Z a gyorsbillentyűje.  

A szövegek felolvastatásakor választhatjuk az adott sort az F1 gyorsbillentyű segítségével, de kérhetjük a kijelölt rész felolvasását – F2 gyorsbillentyű -, sőt a teljes szöveg felolvasását is. Ebben az esetben az F3 gyorsbillentyűt kell használnunk. A felolvasást a ’Beszéd leállítása’ menüponttal vagy az ESC gyorsbillentyű lenyomásával szakíthatjuk meg. A szintetizált hangszínt a beszélő óránál leírt módon választhatjuk meg.  A szövegfelolvasó rész akkor képes felolvasni a fent említett hangokon a szöveget a nem látó ember számára, ha az txt formátumban van, illetve ha az jegyzettömbben íródott. Mivel minden szöveg konvertálható txt formátummá, így minden felolvastatható. Természetesen nemcsak a saját leveleink, írásaink, üzeneteink. Ma már számtalan digitalizált könyv található az interneten, ami szabadon letölthető és felolvastatható. Aki digitalizált könyveket szeretne letölteni, annak javaslom, induljon el a http://e-konyv.lap.hu/ vagy a http://mek.oszk.hu/ oldalról, vagy írja be a keresőbe “e-könyv” kifejezést. Ha nem txt-ben töltöttük le a könyveket, akkor azokat konvertálni kell. Ehhez számtalan program áll a rendelkezésünkre, de már az is elég a program számára a felolvasáshoz, hogy ha a szöveget a vágólapra másoljuk.          A program óriási előnye, hogy a PDA-kon (pocket pc) is fut. A beszédre nem képes felhasználó kényelmesen és diszkréten használhatja. A magyar nyelv mellett az angol nyelvet is alkalmazhatjuk, de ehhez fel kell telepíteni a kiegészítő programokat.  A “Lapmondót” különböző módokon használhatjuk, aszerint, hogy milyen beállításokat alkalmazunk. Az alapműködés szerint a program csak akkor olvas, ha azt tesszük az aktuális ablakká az egérrel való rákattintással, vagy az ALT+TAB gyorsbillentyű alkalmazásával. Ezt módosíthatjuk a Beállítások menü ’Olvasás másoláskor’ pontjának bekapcsolásával, aminek gyorsbillentyűje Ctrl+M. Ekkor szövegnek a vágóasztalra való helyezésekor másolással CTRL+C gyorsbillentyűvel, kivágással CTRL+X gyorsbillentyűvel azonnal megszólaltatható a szövegfelolvasó. Megtehetjük, hogy a másolt szöveget nem csupán felolvassuk, hanem tovább használjuk egy szöveg szerkesztése során, ehhez azonban ki kell kapcsolnunk a Beállítások között a ’ vágóasztal ürítése olvasáskor’ menüpontot, hogy a felolvasás után ne törlődjön rögtön a vágóasztal tartalma. A program menti a felhasználó aktuális beállításait. Az ’Állj’ paranccsal vagy az ESC gyorsbillentyűvel természetesen itt is bármikor leállíthatjuk a szöveg felolvasását. Tehát képes a vágóasztalra helyezett szöveget felolvasni anélkül, hogy beillesztenénk bárhova, így nem csak a szövegszerkesztő, de a táblázatkezelő vagy akár a böngésző tartalmát is kijelölhetjük és felolvastathatjuk a programmal. A CTRL+M gyorsbillentyű hatására azonnal felolvassa, amit a vágólapra helyeztünk, míg a CTRL+V gyorsbillentyűvel a felolvasás után üríti a vágólapot. A felolvasás leállítása az ESC gyorsbillentyűvel történik itt is.

A program tetszőleges írott ASCII szöveget értelmez, ami azt jelenti, hogy angol billentyűzeten is kimondja a magyar magánhangzókat, ha megkapja az annak megfelelő ASCII kódot. Képes dallamos, bár gépi hangzású köznapi beszéddé alakítani a kapott szöveget, sőt magyar nyelven különleges hangzások is beállíthatók az opciók használatával. Ne feledjük! A számítógép csak annyit tud, amennyit az előtte ülő felhasználó. A szoftver a nyomtatott szövegen túl képes felismerni akár az írott szöveget is, de ennek a funkciónak az alkalmazása többlépcsős folyamatot igényel. Ha saját magunk készítünk elő kimondásra szövegeket, akkor viszont számos opció áll rendelkezésünkre, hogy saját ízlésünk, kívánságunk szerint programozzuk a kiejtendő beszédet. Az opciókat a szövegben mondat szinten alkalmazhatjuk. Mondat szinten az opciót egy parancsjelző * karakter begépelésével és utána egy betűjel és egy szám megadásával állítjuk be. A szám után szóköznek kell lenni, azután kezdődhet a mondat. A mondat szintű opció csak új mondat kezdésekor alkalmazható és addig hat, amíg egy másik mondat elején át nem állítjuk.  A program egyedi beállítást is lehetővé tesz, ilyen a “Szótárkezelő funkció” segítségével a felhasználó a gyakran előforduló speciális karaktersorozatokhoz egyedi, a megszokottól eltérő kiejtést is rendelhet. Így akár az idegen nyelvű és hangzású szavakat is ki tudjuk mondatni magyaros kiejtéssel. A Szó ablakba – gyorsbillentyűje az ALT+S – kell beírni a különleges kiejtést igénylő karaktersorozatot (pl. Wien). A Kiejtés ablakban – gyorsbillentyűje ALT+E – pedig a hallani kívánt alakot kell megadni (pl. bécs). A Módosítás gombra – gyorsbillentyű: ALT+M – kattintva jelezhetjük, hogy a beírt adatokat elfogadjuk. A Bemondás gombot aktivizálva – gyorsbillentyű: ALT+B – pedig meghallgathatjuk az eredményt. Ha nem tartjuk megfelelőnek, a Törlés gomb – gyorsbillentyű: ALT+T – segítségével visszavonhatjuk a módosítást utólag is. Ekkor a Szó ablakba beírt karaktersorozathoz tartozó definíciót automatikusan jeleníti meg a program a Kiejtés ablakban. A Módosítás parancs kiadása után a változtatás a felolvasó rendszerben azonnal érvényre kerül. Pl. a fenti példa végrehajtása után az Olvasó alkalmazásban a “Newyorkban jártam” karaktersorozatot megszólaltatva a “nyújorkban jártam” hangzás valósul meg.  A programból a Kilépés gomb – gyorsbillentyű: ALT+K – segítségével léphetünk ki.  Az “MV4.CFG” állományban történhet meg az alapértelmezések átállítása és a mondatszintű opciók is átállíthatók, de ezek átállítását csak profiknak ajánlom. Ha kísérletezünk az mv4.cfg állománnyal, előtte mentsük el az alapbeállításokat, így később visszaállíthatjuk az alapkonfigurációt.  A hangkarakterek változtatása illetve megadása *v x x=0-31, *v0-tól *v23-ig nevekkel ellátva. A rendszerben három férfi és három női hang, valamint azok különböző megszólalási formái előre el vannak készítve és fantázianévvel ellátva. Ezek a *v0 – *v23 hangok. Ezeken nem célszerű változtatni. 

Telepítés

A program telepítése nagyon egyszerű, csupán elindítjuk a setup.exe állományt és az végigvezet bennünket a telepítés során. Miután bejelöltük a licence elfogadását és megadtuk az elhelyezési hely mappájának betűjelét, sor is kerül a telepítésre. A szoftver automatikusan felépíti a program futásához szükséges platformot. Természetesen ennek előfeltétele, hogy a hangkártyának már telepítve kell lennie. A program a http://alpha.tmit.bme.hu/pub/multivox4/ weboldalról tölthető le.

SpeakBoard

A következő felolvasó szoftver a „SpeakBoard”, amivel megismerkedhetünk. Szép és igényes magyarsággal képes visszaadni a vágólapra másolt szöveget. Tudtommal sajnos nem ingyenes. Ez egy olyan felolvasó program, aminek segítségével magyar nyelven, természetes hangzású női vagy férfi hangon tudjuk felolvastatni Word dokumentumainkat, e-mailjeinket, az Interneten található weblapokat, pdf dokumentumokat, szöveges állományokat és minden egyéb képernyőn megjelenő szöveget.

Telepítési követelmények

Minimális hardver igény: Pentium II. 300 MHz, 64 MByte memória, 100 MByte szabad hely a merevlemezen, Windows kompatibilis hangkártya.

Minimális szoftver igény: Windows 98, Internet Explorer 4.0. de fut Xp-n is.

Használati jellemzők

A gyengénlátók is eredményesen használhatják a SpeakBoard programot a képernyőn megjelenő apró feliratok felolvasására, vagy akár hosszabb dokumentumok meghallgatására is úgy, hogy közben a képernyőn követhetik az elhangzottakat. A felolvasás közben megjelenő szövegek tetszőlegesen nagyok lehetnek, vagy akár teljesen ki is kapcsolhatók. A betűméretek növelhetők. A program képes felolvasni a Word dokumentumokat, e-maileket. Bármely szöveges fájlt (.txt) kijelölés nélkül is felolvastathatunk. A szöveges állományokat át lehet alakítani és el lehet menteni wav formátumba. Képes a vágólap tartalmát is és a weblap szövegeket is felolvasni. A felolvasó program pontosan azt olvassa fel, ami le van írva. Éppen ezért használható szövegek hangos helyesírás ellenőrzésére is, hiszen az elütéseket, elírásokat sokszor jobban észre lehet venni a szöveg meghallgatásakor, mint többszöri átolvasással. A szoftver  TTS algoritmusa figyelemreméltó minőséggel ajándékozza meg a felhasználót. A beszédszintetizátor egészen élethű és emberi.  Kellemes orgánummal rendelkezik, és még a hangsúlyokat is jó helyre teszi. A teljes verzióban több hangszín közül választhatunk. A szoftver használata nagyon egyszerű, telepítés után máris betelepül a tálcára, ettől fogva bármi, amit a vágólapra teszünk (azaz kijelölünk vagy másolunk CTRL+C) azt a számítógép azonnal felolvassa. Mivel a program a vágólapon keresztül működik, szinte mindent fel tud olvasni. Van hangrögzítő funkció is: ebben az esetben a vágólapra másolt szöveg hangos változatát el is menthetjük WAV vagy MP3   formátumban. E funkció segítségével a könyvtárak könnyedén előállíthatnak saját hangoskönyvtárat is, hiszen elég, ha megszerezzük a hőn áhított művet szöveges formátumban, majd a SpeakBoard segítségével pillanatok alatt hangoskönyvet varázsolhatunk belőle.

Mivel a hosszabb szövegeket jóval kényelmesebb és „szemkímélőbb” hallgatni, mint a képernyőről olvasni, ezért nemcsak a gyengén látóknak hasznos ez a szoftver, hanem bárki felhasználója lehet. Ezekkel a programokkal a hallás után gyorsabban könnyebben tanulók, a túlzott monitor használattól könnyen elfáradó szemet kímélők vagy látássérült emberek is könnyedén hozzájuthatnak azokhoz az elektronikus információkhoz, melyek ma már mindenki számára oly természetesek.

Az orvosi könyvtárak számának alakulása 1990-2009[2]

A magyar orvosi könyvtárak közül a rendszerváltás előttinek ma már csak 60 %-a létezik. Leginkább a képzőhelyekhez kötődő bibliotékák tartják magukat, és ez jól is van így. Nagyarányú a csökkenés a mindennapi gyógyítást végző kórházak háza táján, hiszen a fővárosi és megyei, városi önkormányzat által fenntartott intézetek könyvtárainak csak közel fele működik ma  már. A létezés sem jelenti azonban azt, hogy ezek jól prosperáló bibliotékák. A legtöbbjüknek gondot jelent az állomány rendszeres bővítése, a központi szolgáltatások,  adatbázisok működtetése is. Ma 95 olyan könyvtár van országosan, amely 2009-ben még képes volt megvásárolni külföldi szaklapokat, ez a létező könyvtárak 56,5 %-a. Nem jobb a helyzet a korszerű források beszerzése tekintetében sem; egy múlt évi MOKSZ felmérés szerint a könyvtárak harmada (37,7 %) szerzett csak be valamilyen full textes vagy bibliográfiai adatbázist (PML, OVID, MEDLINE, MOB, CC, Cohrane). Ismerve az egészségügy gazdasági nehézségeit, ez az arány a jövőben csak romolhat.

Még elszomorítóbb a helyzet, ha a könyvtárak földrajzi eloszlását vizsgáljuk. A ma létező 168 orvosi szakkönyvtár közül 77 működik vidéken (46 %), közöttük 60 kórházi könyvtárként (36 %).

Az orvosi könyvtárak földrajzi eloszlása 2009-ben

Azt sem állíthatjuk, hogy az egészségügy átalakítása óta létező súlyponti kórházakban jobb a könyvtári ellátottság. Jelenleg hazánkban 39 súlyponti kórház van, melyek közül 27 vidéki székhelyű, négy pedig az orvostudományi egyetemek (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) mellett található. Vizsgálatomba a 27, vidéken és nem egyetemen működő súlyponti kórházat vettem górcső alá. Ezek a kórházak jelentenék a hazai egészségügyi ellátás gerincét, felszereltségükkel humán erőforrásukkal magas színvonalú ellátást kell biztosítaniuk. A színvonalnak pedig része kellene hogy legyen a korszerű információellátás is. De hogyan beszélhetünk erről, amikor a vidéki súlyponti kórházak közül egy tucatnak még működő könyvtára sincs, vagy, ha van is, nem tudott beszerezni 2009-ben egyetlen külföldi periodikát vagy adatbázist sem? Ez a súlyponti kórházak 44,4 %-a! Ami még szomorúbb, hogy a nem gyarapító könyvtárak között van 4 megyeszékhelyen található oktató kórházi, nagy bibliotéka is. És a jelek szerint a helyzet a jövőben sajnos csak romlani fog!

Fokozza a gondokat, a kórházak gazdasági társasággá válása. Ilyenkor gyakran a könyvtár ott van az első áldozatok között: országosan a 24 gazdasági társaságként működő intézmény közül 15 helyen már nincs szakkönyvtár, köztük található 1 súlyponti kórház – azaz kiemelt – intézmény is. A kft-ként működő kórházak 9 könyvtára közül is mindössze 3 tudja gyarapítani állományát, vagyis 2009 folyamán beszerzett könyvet, vagy előfizetett folyóiratot, adatbázist.

A gazdasági társaság kórházak könyvtári helyzete

A vidék „elkönyvtártalanodása” azért is szomorú, mert ezek a vidéki kórházak és orvosaik elszigeteltek, a szellemi szakmai központoktól távol kell működniük. Mondják, hogy minden kórházas vidéki településen van közkönyvtár. Nekik viszont más a feladatuk. Meglehetősen nagy bajban lennének, ha rájuk zúdulna egy orvosi könyvtár minden irodalomkutatása, könyvtárközi kérése vagy nekik kellene beszerezni a drága szaksajtót vagy előfizetni a költséges adatbázisokat. Én nem a használhatatlan mini gyűjteményeket sírom vissza az internet korában, nem a látszatkönyvtárakat, ahol egy örökké zárt szekrény mögött sorakoznak az avitt poros kötetek, amiket már senki nem használ. Nem naphosszat olvasgató passzív könyvtárost szeretnék látni, de jó lenne, ha nem szűnnének meg ész nélkül az eddig jól működő információs központok.

Tény, hogy az utóbbi években jelentősen megváltoztak az olvasói szokások, a gazdasági környezet és a fenntartók hozzáállása is. A mai agyon szabályozott világban, amikor különböző rendeletek írják elő, hogy milyen háttér-egységekkel kell rendelkeznie egy gyógyító intézménynek a kielégítő működés érdekében, a régóta létező könyvtár biztosítására senki nem gondol, hiszen természetes, hogy az van. De pénz csak arra van a szűkös viszonyok között, amire a rendeletek teljesítése miatt lenni kell. Jogszabály írja elő a munka-, a környezet-, a tűz-, az adatvédelem, a szociális terület szakembereinek kórházi alkalmazását, de a könyvtárra mindössze egy vérszegény utalás történik az egészségügyi intézményekre vonatkozó minimumfeltételekben, ahol a szakkönyvtári szolgáltatás elérhetőségének biztosítását követelik meg.[3]Márpedig ezt úgy értelmezhetik, ahogy akarják. A MOKSZ lépéseket tett annak érdekében, hogy az új minimumfeltételekbe világosabban fogalmazzanak a rendeletalkotók. Ne mossák össze a könyvtárat és internetet, mint ahogy azt a rendelet tervezetéből olvashatjuk. Reméljük javaslatunk meghallgatásra talál. Legalább azt érjük el, hogy megyénként legyen egy ütőképes, alkalmas személyzettel és korszerű technikával ellátott szakkönyvtár, ami kielégíthetné a környéke orvos-egészségügyi információs igényeit.

Miből is állna egy ilyen könyvtárban a könyvtáros munkája?

-          Értéknövelt, egyedi igényekre épülő szakirodalomkeresés és témafigyelés

-          Teljes szövegek (papír vagy elektronikus változat) megszerzése, minél gazdaságosabban internetről vagy könyvtárközi kölcsönzés útján, ezek eljuttatása a felhasználók keze ügyébe

-          Információszolgáltatás ügyvitelei (jogszabályok, protokollok, irányelvek stb.) és közhasznú (kongresszusi, kulturális programok, menetrend, pályázatok stb.) témákban

-          Döntés előkészítés segítése; források biztosítása a menedzsment számára

-          Könyvtári információs honlap építése

-          Sajtófigyelés – sajtóarchívum építés

-          Hagyományos könyvtári szolgáltatások (kölcsönzés, helyben olvasás), melyre elsősorban a szakdolgozók tartanak igényt.

-          Távszolgáltatások kiépítése a kórház falain belül – igények fogadása és teljesítése személyes jelenlét nélkül

-          Tájékoztató, információs anyagok készítése és közzététele hagyományos vagy elektronikus formában pl. kutatási útmutatók, segédletek aktualitásokhoz kapcsolódó bibliográfiák, tájékoztatók

-          A leginkább költséghatékony teljes szövegű adatbázisok kiválasztása az orvosokkal együttműködve, és ezek hozzáférhetővé tétele az intézet dolgozói számára.

-          Felhasználóképzés; a hagyományos és elektronikus információs eszközök használata az információk értékelése terén, kutatás módszertani ismeretek átadása stb.

-          Publikációs tevékenység segítése; előadások, cikkek kivitelezése (szkennelések, Power Point készítés) a szerzői útmutatóknak megfelelően

-          Publikációs adatbázis építése és közzététele a dolgozók tudományos munkásságából

-          Helyi archívumok építés pl. képek, kórháztörténeti dokumentumok

-          Együttműködés kiépítése a szakmai és helyi információs szervezetekkel a színvonalasabb információellátás érdekében, mert a könyvtárak rendszere tud csak hatékony információellátást biztosítani.

-          Bedolgozás nagyobb konzorciumok tagjaiként pl. MATARKA

Mindezeknek a feladatoknak a megvalósításához azonban jó és elhivatott szakemberek szükségesek és mindenek előtt a fenntartók pozitív szemléletváltozása.

[2] Az ESKI lelőhely jegyzéke adatai alapján

[3]60/2003. rend. ESZCSM

A tartalom összeállításánál a releváns információk domináljanak. A soknál több az elég, ne zsúfoljuk túl a weblapunkat, mert az zavaró és a látogató nem találja meg könnyen a számára értékes információt. A mennyiség a weblap költségét nagyban befolyásolja (a munkaigényes weblap munkaórája is sok), mint ahogy a különleges és divatos flashek, amik bár látványosak, de gondolnunk kell arra is, hogy aki majd megnyitja a weblapunkat milyen paraméterekkel rendelkező gépet használ.
A    formai jegyeket a „webdesign.lap.hu” oldalon megtekinthetjük, a tartalmi összeállításhoz a „webmesier. lap. hu” oldalt ajánlom kollégáimnak.
A legfontosabb feladat, hogy tisztázzuk a célt, mi lesz a feladata a weblapunknak. A klasszikus információközvetítő szerep mellett a public release új értelmet adott a weblapkészítésnek.
Az új szemlélet és struktúraváltás elsősorban új attitűdöt, hozzáállást jelent, ami a Web 2. 0-ban csúcsosodott ki. Ennek az új koncepciónak nincsenek kőbe vésett határai, csak innovatív keretei és lehetőségei, mivel plasztikus és alkalmazkodó, konzervatív és mégis előremutató. Korunkban megjelent egy új informatikus-könyvtáros generáció, akik már a weblapkészítést és adatbázis kezelést tanulják a főiskolákon, ezáltal képessé válnak megfelelni az új kor igényeinek. A jó weblap, egy platformot, egy koncepciót tükröz. A gazdag és interaktív felhasználói felületet lehetőséget biztosít a látogatóknak, bekapcsolva őket a weblap formázásába, alakításába, hiszen a weboldal nem a könyvtárosért van, hanem az olvasóért. Minden ellenőrizhető és mérhető, ezáltal a hatékonysága és sikere a visszacsatolások révén megismerhető, a helyes döntések megerősítést nyernek.
A Könyvtár 2.0 koncepciója a könyvtári szolgáltatások lazán meghatározott modellje, amelyben a szolgáltatások interaktív módon alakíthatók és vehetők igénybe. A modell a Web 2.0-s alapelvekre és közösségi alkalmazásokra épül. A hagyományos könyvtár világában az információáramlás többnyire egyirányú volt, de a paradigmaváltásnak köszönhetően az új modellben a kétirányú információ-áramoltatásra helyeződik a hangsúly. A felhasználói visszajelzések, értékelések és a közreműködések nyomán a weblapot látogatók akár saját kezűleg is alakíthatják a szolgáltatást – közös munkával (könyvtáros és olvasó) állítják össze a legoptimálisabb kvázi kommerszebb weboldalt, azaz a látogatók a passzív fogyasztói szerepkörből kilépve, közreműködhetnek a könyvtár weblapjának strukturális kialakításában. Fontos a kommunikációs csatornák megnyitása a weblapon – gondolok itt a blogokra, a fórumokra, amik jelentősége igen nagy – a kapcsolattartás az olvasóval és további potenciális olvasók felkutatása, megszólítása és megnyerése céljából. A látogatók számlálása elengedhetetlen mérője a weblap sikerének. A jó ötleteket, ha integráljuk a weblapba, megnyerjük vele a látogatók bizalmát. A jó fórumot az olvasók írják, az egymással folytatott kommunikáció miatt napjainkban alig van olyan szájt, amely köré ne szerveződne valamilyen közösség. A keretrendszer adott, de moderálni kell a jogi problémák elkerülése érdekében. A weboldalakon elhelyezett információk esetén ügyelni kell a megfelelő jogi háttér meglétére, gondolok itt elsősorban a zenék, filmek és digitalizált könyvek felrakására.
A virtuális ügyintézés korába léptünk, amikor az olvasó szeretné otthonról a kényelmes fotelből meghosszabítani a kikölcsönzött könyvet, szeretné látni a publikus adatbázisokat, böngészni és esetleg, előjegyeztetni, ha nincs bent. Az ügyfelekkel való kapcsolattartás javítása: a telefonon történő tájékoztatási igény, űrlapok faxolása, postázása, papírok, bürokrácia, elkedvetleníti az olvasót, de ez jelentősen csökkenthető, ha a weblapon a kívánt információt könnyen megtalálja, a nyomtatványokat képes tölteni vagy ki tudja tölteni. A weblap megfelelő kialakításával és az információk egyszerű feltöltési, karbantartási lehetőségének megoldásával az aktuális hírek naprakészen tartásával a kronológiai sorrendbe rendezett rendezvény tájékoztatóval nem csupán megőrizhetjük jelenlegi olvasóinkat, de becsábíthatjuk könyvtárunkba a potenciális olvasóközönséget is. A kötelező dolgokat mindenképpen tartalmazza, gondolok itt a közérdekű információkra, elérhetőség, szolgáltatások részletes leírása, gyorsan letölthetők legyenek a digitális lapok és áttekinthető legyen az oldal, a kívánt információkat gyorsan meg lehessen találni rajta.
A tervezés és a célok meghatározása, valamint a közlésre szánt anyag összeállítása után történhet a konkrét megvalósítás és a felmerülő költségek számbavétele. Tárolás, elkészítés, domain regisztráció folyamatos karbantartás jelentősen megnövelhetik egy weblap költségét. A nehéz helyzetben lévő könyvtárak számára azonban szeretnék ajánlani néhány alternatívát, ami költségkímélő és mégis eredményes, ugyanakkor nem igényel weblapszerkesztési jártasságot.

Webszerverek, amelyek ingyen domain lehetőséget biztosítanak, ahol egy regisztráció segítségével és némi reklám révén hozzájuthatunk általunk megadott nevet is tartalmazó domainnévhez:
http://www. hqweb. hu/
http://www. try. hu/
http: //free. x3. hu
http: //dyn. hu
http://try. hu
http:%tvn. hu

Weboldalak elkészítéséhez és a webprogramozás elsajátításához nyújtanak segítséget a következő oldalak:
html html-kodok. lap. hu php, php. lap. hu
Flash flash. lap. hu
Script javascript. lap. hu

Websablonok az interneten az abszolút kezdők számára kínálnak olyan kötött sablonokat, ahol könnyedén elkészíthetjük weboldalunkat. Generátoroknak vagy webmoto­roknak is nevezik ezeket az oldalakat:
http: //www freewebsablon. hu/
http://www. ingyenweb. hu/
http://www. itoo. hu/websablon6.php
http://www.google. hu/search?hlhu&q=websablon&meta=&aq=f&oq=
http://www. vbn. hu/sablonl. php

Ingyen tárhelyeket kínálnak szervereken az itt felelhető weboldalak némi reklámért cserébe
http: //mindenkilapja. hu/ http: //ingyenweb. lap. hu/ http://www. ingyenweb. hu/ http: // tarhely. lap. hu/
Remélem tudtam segíteni azoknak, akik szeretnének weboldalt készíteni könyvtáruk számára.

Szabó László István
MZSMVK Nyíregyháza

A fizikai, szellemi és érzékszervi fogyatékkal élők számára a könyvtárakban olyan környezetet kell kialakítani, amely segíti korlátok nélküli közlekedésüket, tájékozódásukat, és általában minden olyan tevékenység elvégzését, amelyben hátrányuk miatt akadályoztatva vannak.
A fogyatékosság össztársadalmi probléma, látszólag van társadalmi konszenzus is a kérdésben, de ennek kezelése elsősorban a társadalom kulturáltságától függő erkölcsi hozzáállás kérdése. A megoldásához politikai elhatározás és társadalmi összefogás egyaránt szükséges. A sérültek elfogadása még mindig komoly problémát jelent társadalmunkban, az egyének gyakran előítéletektől vezérelve, sztereotípiák árnyékában élik életüket nem figyelve a hendiceppel induló társaikra, miközben a szegregáció egyre nő és a szakadék egyre szélesebb. A könyvtárak küldetéstudata és a dolgozók empátiája, emocionális érzékenysége, toleranciája és szolidaritása adhat némi reményt embertársainknak a társadalomba való integrálódásra. A könyvtári kezdeményezések közül kiemelném azokat az oktatásokat, amelyek a sérült emberekkel való kommunikációt segíthetik, illetve az informatikai eszközök használatának elsajátítását célozzák. A fogyatékos olvasók inkluzív neveléséhez azonban speciális szaktudás kell, amivel a könyvtárban dolgozó tanárok még nem rendelkeznek. A megfelelő képesítés hiányában nem lehet hatékony és eredményes munkát végezni. Ezek az emberek szeretnék, meglévő képességeiket fejleszteni, amihez szüksége van a könyvtárra, ahol biztosítjuk az eszközöket, és a megfelelően képzett segítő személyzetet. A sérültek állapota már önmagában indokolja az elektronikus úton történő információhoz jutás támogatását, mint az esélyegyenlőség megteremtésének egyetlen feltételét, vagy akár a pozitív diszkriminációt.
Nézzünk néhány egyszerű példát a világháló használatának fontosságára, hiszen bizonyos információk könnyen hozzáférhetők az interneten: szolgáltatások, menetrendek, tájékozódás, hírek, vásárlási információk, pályázati kiírások, munkalehetőség keresése, elektronikus könyvek keresése, letöltése, ügyfélfogadási és nyitvatartási rend megtekintése, elektronikus ügyintézés, kultúra. A hazai könyvtárügy több évtizedes múltra tekint vissza a sérültek esélyegyenlőségének megvalósításában. Az 1970-es évektől kialakult a kórházi könyvtári ellátás rendszere, később nálunk is megjelent a „Könyvet házhoz” program, ami a könyvtárba bejárni nem tudók számára biztosítja az olvasás a tanulás a szórakozás vagy a közművelődés lehetőségét. Az 1980-as évek végétől hangos könyvtárak alakultak a vakok és gyengén látók részére, néhány nagyobb közművelődési könyvtárban a siketekkel, csökkent hallásúakkal, értelmi fogyatékosokkal is foglalkoztak, de ma már elengedhetetlen hogy minden könyvtárban legyenek meg a szükséges tárgyi és humán feltételei a sérült emberek fogadásának.  A lakosság társadalmi közvélekedésének formálásában még rengeteg teendőnk van. Sem az egyének hozzáállása sem a finanszírozás terén nem tettünk meg mindent, hogy valódi átalakulás megtörténjen. Az ENSZ emberjogi egyezménye, vagy az UNESCO ajánlása meghatározza, hogy a sérültek számára is biztosítani kell az információhoz, dokumentumokhoz való hozzáférést, meg kell teremteni a hozzáférés egyenlőségét. Az IFLA deklarációja megfogalmazza a speciális szolgáltatások szervezésének szükségességét, meghatározza a hátrányos helyzetűek körét, deklarálja a hozzáférés biztosítását szakképzett személyzettel és a speciális dokumentumállomány(digitális könyvek, braille könyvek) kialakításával. Az előrelépésnek feltétele a könyvtárban dolgozók szakmai felkészítése, hiszen a minőség, minőségfejlesztés, minőségbiztosítás és a minőségi munka a humánerőforrás minőségét is takarja.  A megfogalmazott célok egyetemlegesek, mind a demokrácia elve, az esélyegyenlőség elve, a társadalmi integráció elve. A törvény szerint „Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők.
A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia.  Az egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és intézményrendszer működésének elősegítése az egész társadalom közös érdeke.” A törvényben meghatározott jogok érvényesítése során tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés. Nagy luxus kirekeszteni a társadalomból és a munkából ezeket az embereket, akiknek többsége komoly szaktudással, és különféle készséggel rendelkezik. A felnövekvő nemzedék kulturális fejlődése szempontjából stratégiai jelentőségű hogy a hátrányos helyzetűekkel való törődés gondoskodás elvét betápláljuk-e gondolkodásukba beépítjük-e értékrendjükbe. Mivel a társadalom jelentős részét képezik a hátrányos helyzetű emberek, ezért ennek megvalósítása  kiemelt feladat kell hogy legyen számunkra.  Az informatikai fejlesztések a hátránnyal küzdő emberek számára is lehetőséget biztosítanak, hogy távoli katalógusokban böngésszenek, szolgáltatásokat igényeljenek. Fontos szerep juthat a mozgókönyvtári ellátásnak is a kistérségekben. A könyvtári rendszer statikussá válik a visszacsatolások nélkül, ezért a weboldalainkon lehetőséget kell teremteni a tapasztalatok megosztására, vagy a szakmai folyóiratokban való megjelentetésére. A könyvtárak web oldalaiban sokkal több lehetőség van, mint amennyit kihasználunk, ebben mindig van lehetőség az előrelépésre.

A mozgáskorlátozottak nehezen közlekednek, az otthoni internetes kapcsolat gyakran az egyetlen köldökzsinór a társadalom felé vagy a közintézmények felé, legyen az vidéki közkönyvtár, szakkönyvtár, információs központ, kultúrház, oktatási intézmény könyvtára. Ergó a könyvtárak konkrét feladatok teljesítésével sokat tehetnek a hátrányos helyzetben élő emberekért. Talán külön kellene létrehozni informatikai tájékoztatási pontokat a könyvtárakban, akinek csak az lenne a feladata, hogy tanáccsal lássa el a rászorulókat, hiszen jelenleg nincs olyan státusz aki ezt a feladatot felvállalhatná. Generációk élnek még mindig az alapvető számítástechnikai ismeretek nélkül, nekünk kell felismernünk felkutatnunk a segítség lehetséges útjait, akár innovatív kísérletekkel is. Kapcsolatba kell lépni azokkal a szervezetekkel akik már nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, integrálni azokat a lehetőségeket amik beváltak és keresni az utat a hatékonyabb segítség érdekében. Mik lehetnek ezek az eszközök?
akadálymentes weboldalakat használva a gyengénlátók képesek elolvasni az oldalak tartalmát, a megfelelő kontraszt beállításához gyengénlátó segítségét célszerű igénybevenni,  braille- szöveg a nem látó emberek számára speciális nyomtató segítségével képesek vagyunk a látók számára készült karaktereket transzliterálni ami már speciális braille nyomtató segítségével nyomtatható
karakterfelismerő programok alkalmazása a digitalizálás során(Fine Reader OCR 7.0), így ezek a szövegek a számítógép segítségével felolvastathatók  (JAWS for Windows), valamint a gépeken alkalmazhatunk nagyító szoftvereket amik segítik a gyengénlátókat(MAGIc) hangoskönyvek segíthetnek a nemlátóknak és az időseknek digitalizált könyvekkel segíthetjük azokat akik nem tudnak otthonukból kimozdulni, ezeket weboldalainkról letölthetik vagy akár felolvastathatják speciális szoftverek segítségével, a Hírmondó szoftver egy internetes böngésző alkalmazás, amely a látássérültek speciális igényeinek megfelelően lett kialakítva. A honlapokon található szövegeket jól érthető, élethű hangon felolvassa, és segíti az oldalak közti navigálást a vakok, és gyengénlátók számára. A program az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával készült. Használatához Internet Explorer szükséges. A közlekedési útvonal kijelölésével felfestésével segíthetjük a gyengénlátókat a tájékozódásban és a közlekedésben a könyvtárosok  felkészítése a jelbeszéd elsajátítása a szakmai tapasztalatok megosztása a tanácsadás, a szakképzés is ezt szolgálja
hangos tájékoztató táblákat lehet elhelyezni a bejáratnál ezzel segítve a gyengénlátó látogatókat a tájékozódásban fontos lehet olvasóink tájékoztatása arról hogy ők hogyan tudnak segíteni embertársaikon.  Felolvasó szoftverek segítenek a nem látó embereknek a számítógépek monitorain megjelenő szövegek megértésében (JAWS for Windows, Hírmondó), Indukciós hurkok alkalmazásával a nagyothallókat segíthetjük a médiatárban, előadókban Rámpák segítségével tudnak a külső lépcsőkön a kerekesszékkel közlekedők bejutni a könyvtárba A fotocellás ajtók segítséget jelentenek a bejutásban a kerekesszékkel közlekedők számára.  Liftekben braille írással tájékoztathatjuk a nem látó embertársainkat az emeletekről és a lift használatáról Korlátokat kapaszkodókat építhetünk be a szociális helyiségekben, liftben, lépcsőházban, közlekedőkben. Optikai eszközök is segíthetik a gyengénlátó olvasóinkat a számítógépeken. Akadálymentes bútorokkal segíthetjük elő a kerekesszékkel közlekedő emberek könyvtárhasználatát.  A polcok távolságának helyes megállapításakor figyelembe kell vennünk a kerekesszékkel közlekedő emberek igényeit és a bottal közlekedőkét is. Speciális eszközök és információhordozók is alkalmazhatók az egyéni igények figyelembevételével. Nagyítók alkalmazása az olvasó teremben Lapozó készülékek alkalmazása. Speciális fejhallgatók a médiatárban Walkman, discman mp3 lejátszó használata Alternatív és speciális dokumentumok beszerzésének vagy készítésének fontossága a könyvtárhasználók számára braille dokumentumok, hangos könyvek. cd. dvd. speciális szkenner, braille-nyomtató, érintőképernyő, fordítóprogramok a számítógépeken, amik braillebe fordítják az írott szöveget, hogy az nyomtatható legyen, speciális szövegfelismerő- és felolvasó program, speciális billentyűzet és egér használata.

Egy részükre példát találhatunk a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban is.

Ajánlott letölthető szoftverek:

Hírmondó                          http://www.bg-bp.sulinet.hu/Letolt/hirmondo2.zip
SpeakBord                        http://www.letoltokozpont.hu/letoltes_file.php?k=32&a=827
SmartRead:                       http://www.smartysoft.com
TalkItTypeit:                      http://www.xpressionsmedia.com
Weboldal konvertálása hangfájlba:http://www.sartuga.com
Advanced Text To MP3 Converter:http://www.tucow.altectelecoms.gr/preview/289358.html
Nvda ingyenes:               http://www.nvda.hu/letolt.php
Multivox4:                       http://fonetika.nytud.hu/oktat_en.htm
Online felolvasó:              http://sounds.kpro.hu/public/index.jsp
További programok:        http://vmek.oszk.hu/vmek2/vakprogi.phtml

Fontos hogy hatékonyan működjenek együtt a könyvtárosok a lehetséges partnerekkel a közös célok megvalósítása érdekében, szakmai és civil szervezetekkel, a különböző információs hálózatokkal: esélyházak, e-Magyarország pontok, teleházak. Fontos a helyes PR munka annak érdekében, hogy közismert legyen a könyvtárak szolgáltatása és tevékenysége. Ezen feladatok ellátásához szükséges létszám, munkaidő biztosítása elengedhetetlen feltétel a könyvtárban, továbbá a könyvtáros szakemberek megfelelő felkészítése szakismeretekre, akár a szakmai szervezetek által szervezett tréningek keretében.( pl.jeltolmácsolás)
A hátrányos helyzetűek megfelelő könyvtári ellátásának biztosításában abból az alapelvből kell kiindulni, hogy velük kapcsolatban a könyvtáraknak ugyanazokat a funkciókat kell betölteniük, mint az átlagos állampolgárok ellátása során. A hátrányos helyzetű használók ugyanúgy a tanulás, a munkavégzés, a szakmai fejlődés segítését, a mindennapi életvitel, az életvezetés információkkal való megkönnyítését, az életminőség javítását (önépítés, közösségi élmény) várják a könyvtáraktól, mint az átlagos könyvtárhasználó állampolgárok. Különbség viszont az információ elérésének módjában van , esetleg a speciális élethelyzetekre vonatkozó információk tartalmában megjelenési formájában. Ezeket a feltételeket kell tehát a könyvtárakban megteremteni! A könyvtárak fontossága és a társadalomra gyakorolt jelentős hatása csak akkor tartható fenn, ha a digitális korszak lehetőségeit ki tudjuk aknázni, illetve az olvasók képesek használni, alkalmazni az eszközöket. A könyvtáraknak fel kell készülniük az új és innovatív digitális korszakra, ahol ezen eszközök segítségével elősegítik, azt hogy az állampolgárok személyes céljaikat elérjék, és hozzájáruljanak egy összetartó társadalom és egy sikeres, tudásalapú gazdaság létrehozásához, hogy a lakosság minél több tagja legyen részese az effektív termelésnek. A számítástechnikában bekövetkezett paradigmaváltás egy olyan új kommunikációs platformot hozott létre, melyhez szükség van „számítógépes írástudásra” melynek óriási kultúraalkotó és személyiség formáló szerepe van illetve lehet, aminek birtokában kitágulnak a lehetőségek, ami alapja lehet a magasabb intellektuális szinten élő és gondolkodó fejlett  társadalom- nak, ahol a szocializálódás és az egyén integrálódása természetes folyamat.
Szabó László István
MZSMVK Nyíregyháza

A játékprogramok és a közkedvelt információhordozók és technikáik észrevétlenül (a gyermeki érdeklődés figyelembevételével) válnak tanári irányítás mellett a tudásanyag közvetítőivé. Az információk 90%-ban egyébként is képiek, a számítógép előtt üldögélő, számítógépes játékokat játszó gyermekünket leginkább két motívumtól féltjük: a passzív szórakozás butító hatásától, és a játékprogram magányosító, elszigetelő jellegétől. Környezetünk információhordozói komplex hatásrendszerrel élnek, melyek gyakran egyszerre manipulálnak képi, hangi, zenei hatásokkal. A szemlélőt a komplex élmény részesét leginkább eme hatások együttes ereje bűvöli el. A módszer ambivalens, hasznos vagy nem a kérdés máig nyitott. A pedagógia innovátorai a számítástechnika adta lehetőségeket azóta próbálják beépíteni az oktatás módszertanába amióta megjelentek a számítástechnikai eszközök. A tanárok felismerték, hogy a játékprogramok hatékonyabbá teszik az oktatás információközvetítő funkcióját éppúgy, mint a megértést segítő funkciót (szimuláció). Minél fiatalabbak a gyermekek, figyelmüket hosszú ideig lekötni annál nehezebb. Anatole France szerint „Örök gyerekek vagyunk, s mindig új játékok után loholunk” Ebben lehet valami. Mindenki szeret játszani. Különösen a gyerekek, akik a látványos grafikai megoldásoknak köszönhetően, szórakozva juthatnak ismeretekhez, egyszersmind a játék lehetővé teszi a szemlélőből aktív szereplővé, alkotóvá válást is. A didaktikai cél határozza meg egy játékprogram hasznosságát eredményességét.

Oktatási célokra használt játékprogramok motiváló erejük miatt is hasznosak. Tudatosan használva, ha tudjuk milyen céllal alkalmazzuk és kontroláljuk az eredményt, sikert érhetünk el. Tény, hogy az oktatásban egyre nő a jelentősége az informatika által megteremtett új eszközöknek és módszereknek: a multimédiának, az interaktív tanulásnak, a számítógépes szimulációnak és a játékprogramoknak egyaránt. 1976 óta a pedagógusokkal együttműködésben dolgozó Brenda Laurel amerikai játéktervező úgy látja, nem szabad azt hinni, hogy a játékokkal meg lehet menteni az oktatási rendszert.¹ A didaktikai játékprogramok hatékonyan fejlesztik a tanulók gondolkodását, logikai képességét állítja Fülöp Géza az ELTE tanára.² Bármilyen egyszerűnek is tűnik egy játék eredményessége csak azon múlik felismerjük-e a lehetőséget benne az ismeretek átadására, megértés elősegítésére vagy a valóság szimulálására.

A játékprogram mindig valamilyen céllal kerül alkalmazásra.

A begyakorló programok valamely megszerzett készség használatában való ügyességet jártasságot fokozzák, a helyes válaszokat megerősítik. A tanulóknak a begyakorlást addig kell végezniük, míg a kívánt szintet el nem érik. A számítógép figyelemmel kíséri a tanuló teljesítményét, majd pedig közli az elért eredményeket, adatokat és típushibákat.

Az ismeretközlő programok a tanulók az új ismeretek megszerzésében segíthetik. A program az ismeret-feldolgozás szabályainak megfelelően tényeket, fogalmakat, összefüggéseket közöl, majd pedig a szerkesztett kérdésekkel teszteli a tanulók tudását.

A problémamegoldó programok a tanuláshoz az induktív megközelítést használják: problémákat mutatnak be, amelyet a tanuló a fokozatos megközelítés, próbálgatás módszerével oldhat meg. A tanuló feladata, hogy a megoldásra egy algoritmust dolgozzon ki és azt tesztelje le. A program fejleszti a tanulók problémamegoldó képességét és a kutatói attitűd kialakítását is elősegíti.

A Szimulációs programok esetén a tanulók a valóság egy mesterségesen előállított másával állnak szemben. Lehetővé teszik a gyakorlást költségek, veszélyek kockázata nélkül. Alkalmazható akkor is, ha a folyamat túl gyors, bonyolult vagy nincs hozzá eszköz, stb. A számítógép segítségével visszaadható a kísérletezés izgalma, élménye. Nagymértékben segíti a gyors megértést, a biztosabb rögzítést, hiszen vizuálisan könnyebb a tanulás.

Didaktikai cél lehet többek között ;

koordinációs készség fejlesztése

figyelem elősegítése

érdeklődés felkeltése

tanulásra való motíválás

kreativitás fejlesztése

új ismeretek közlése

képességek gyakoroltatása

A minimális kompetencia eléréséhez vezető utat a tanár jelöli ki, a felelősség az övé. Olyan oktatástechnológiai fejlődés ment végbe, mely egyre több érzékszervünket tette szükségessé a tanulás során. A hangsúly áttevődik az információ kezelésével, feldolgozásával kapcsolatos képességek növelésére. Fontossá válik a külső forrásokból nyert ismeretek integrációja, a tanulási környezet motiváló hatása. Jelentősen megnő az információ mennyisége, jelentősége, így a tanár szerepe is változik és változnak a didaktikai módszerek. Elsősorban irányítania szerveznie kell a tanulási folyamatot. A kihívás abban rejlik, hogy az új technikát, technológiát valamint az új módszereket tudjuk-e megfelelően értelmezni, ötvözni, adaptálni illetve alkalmazni a minimális kompetencia elérése érdekében. A játékprogramok segítségével és némi tanári kreativitással, innovációval könnyedén tehetjük érdekesebbé, korszerűbbé tanári munkánkat.

A játékprogramok adta lehetőségek beépítése az oktatásba több szempontból is fontos. Egyrészt megtanulható hogyan kell tudatosan informálódni, válogatni a lényeges és lényegtelen információk között, védekezni az információs túlterhelés ellen, kommunikálni és együttműködni másokkal, globálisan gondolkodni és helyileg cselekedni. A harmadik érv az, hogy a grafikai megoldásokkal,kiválóan szimulálható szemléltethető a valóság és motiválható a figyelemre a tanulásra a tanuló. Jó eszköz lehet több tantárgy oktatásánál (gondolok itt a reál tárgyakra a fizikán kívül a matematika, a kémia, a logika, a környezetvédelem, informatika technika stb.), mivel “élőben” tanulmányozhatók egyes jelenségek, A lehetőségek korlátlanok, a felhasználáshoz csak a fantázia szab határt, a tanár fantáziája.

Olyan programot kell készíteni ami fejleszti a tanulók probléma-megoldó képességét és a kutatói attitűd kialakítását is elősegíti. A tanuláshoz az induktív és empírikus megközelítést alkalmazva problémákat mutat be, amelyet a tanuló a fokozatos megközelítés, próbálgatás módszerével old meg.  Minél fiatalabbak a tanulók annál árnyaltabb grafikai eszközöket kell latba vetni a siker érdekében. A jó játék lehetővé teszi a szemlélőből szereplővé, alkotóvá válást, tehát aktivitásra serkent.  A mai kor gyermekeinek figyelmét hosszú ideig lekötni csupán a számítógépes játékok segítségével lehet. A látványos grafikai megoldásoknak köszönhető, hogy a gyerekek szórakozva juthatnak ismeretekhez. A játék lehetővé teszi a szemlélőből szereplővé, alkotóvá válást is. Ez a lehetőség az, amely az oktatás területén változásokat eredményez. Az ember környezetének megismerése ma már nem történhet csak hagyományos és klasszikus értelemben vett iskolai tanórák segítségével. Természetesen nem az eddigi módszerek felváltásáról van szó, hanem azok megtartásáról, megújításáról oly módon, hogy az új módszereket integrálni kell a már jól bevált kognitív módszerek rendszerébe. Ehhez nagy segítséget adhatnak a tudatosan kifejlesztett játékprogramok, amelyek a tanulók érgeklődését felkeltve figyelmét fenntartva érdekes látványos formában tálalják. Szeretném megmutatni, hogy a játékprogramok segítségével és némi tanári kreatívitással hogyan tehetjük érdekesebbé, korszerűbbé tanári munkánkat a grafikai megoldásokkal.

Az iskolák feladata a szilárd alapismeret biztosítása, amire épülnek majd a további tanulmányok. Könnyebb úgy tanulni a földrajzot, hogy közben interaktívan részt veszünk egy világkörüli utazásban. A játék programokról úgy beszélek mint módszertani és oktatási segédanyagokból. Az oktatásban használt saját vagy profi fejlesztésű játékprogramok akkor jók, ha a pedagógusok és a diákok együtt dolgoznak a siker érdekében. A szükséges technikai háttér lényegében már most is rendelkezésre áll, csupán ki kell használni. A következőekben szeretném a teljesség igénye nélkül megmutatni, hogy a játékprogramokat hogyan integrálhatjuk a kognitív oktatás módszertanába. Nem csak a tanóra színesebbé tétele a cél, hanem az órára készülés, tanulás folyamatát is érdekesebbé, eredményesebbé tehetjük általa.

Az interneten rengeteg olyan mások által kipróbált és eredményesnek bizonyult játékprogramot találhatnak a pedagógusok amelyek nagymértékben elősegíthetik az eredményesebb tanítást. Ez csupán egy ötlet azoknak, akik nem tudnak játékprogramot írni vagy nem tudják, hogyan induljanak el a játékprogramok szövevényes útvesztőiben. A pedagógusok, szülők, az oktatással foglalkozó szakemberek véleménye ma is erőteljesen megoszlik azon a téren, hogy mikortól szabad egy gyereket számítógép elé ültetni, valamint hogy mennyi ideig és milyen céllal használhatjuk a gyermekeink nevelésére. Azt hiszem olyan ez mint a televízió van amikor hasznos és van amikor már káros a gyermekünk fejlődésére. Mi magunk is írhatunk vagy megváltoztathatunk már kész programokat céljaink elérése érdekében. Mivel igen népszerű a “Legyen ön is milliomos” televíziós kvízjáték annak adatbázisát írtam át, belecsempészve a vizsgakérdéseket a gyerekek számára. Az eredmény nem maradt el. Boldogan olvassák az eddig száraznak tartott elméletet is a versenyszellem a játék öröme elősegítette az eredményességet. A játék örömet jelent a felnőtteknek és a gyereknek egyaránt. A figyelemfelkeltés és fenntartás mellett az érdekfeszítő mozgalmas és frappáns teknikai megoldások mellett a látványos grafikai megoldások azok amik a tanulók figyelmét felébreszthetik.

Vannak, akik mielőbbi alkalmazását, megismerését szorgalmazzák, s vannak, akik egyre csak a számítógép használat veszélyeit hangoztatják. Abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy a gyermekek ismeretszerzése, tanulása örömmel, félelem nélkül, egyéni képességeikhez igazodva kell, hogy történjen életkori sajátosságaiknak megfelelően. Ennek érdekében olyan nyugodt, segítő légkört kell biztosítani, amely a gyermekek kreativitására, fantáziájára épít és bemagolás helyett az alkotás, az aktív tevékenységek kerülnek előtérbe. Ehhez keresik folyamatosan a szakemberek a megfelelő módszereket, eszközöket, hiszen a cél, hogy a tanulás nem kényszer, hanem izgalmas felfedezés legyen.

Szabó László István
MZSMVK Nyíregyháza

A készséggé fejlesztett informatikai ismeretek lehetővé teszik a felhasználó számára a számítógép által nyújtott lehetőségek kihasználását, pl. szövegszerkesztő, és egyéb alkalmazói szoftverek megismerését és alkalmazását. Ehhez szorosan hozzátartozik még az internet, és általában a hálózatok ismerete, és egyre inkább nő a kommunikácó és a multimédiás alkalmazások jelentősége is. Gyorsuló világunkban az információáramlás sebessége is többszörösére nőtt a néhány évvel ezelőttiekhez képest. A számítástechnikai ismeret már létszükséglet mindenki számára, a megfelelő szintű informatikai ismeret nélkül hátrányos helyzetbe kerülhetünk, így a digitális írástudás elsajátítása révén kitágulnak a lehetőségeink. A számítógép- és internethasználatot gátló kognitív akadályokat az embereknek kell leküzdeniük:

motiváció hiány

információhiány

érdektelenség

félelem, szorongás

Fontos feladat az igények felkeltése és a megfelelő tájékoztatás a motiváció erősítése és a képzettség fejlesztése, a tanulás ösztönzése. A lakosság ezen rétegeinek a szemléletformálása, az érdeklődés felkeltése, a bizalom erősítése, valamint a tudás- és információátadás elősegítése. A sikerélmény elősegíti az új ismeretek befogadását. Könyvtárunkban közel egy évtizede azon fáradozunk, hogy ingyenes tanfolyamokon segítsük elő a hátrányos helyzetű emberek esélyegyenlőségét a munkahely szerzés a tanulás a szórakozás a kommunikáció az elektronikus ügyintézés és az élet más területén. Fokozatosan nő az e-közigazgatás, e-önkormányzatok szerepe. Az új lehetőségek a hagyományos tanulást is átalakítják, egyre terjed az e-learning, ami lehetőséget biztosít arra, hogy mindenki otthonában, saját maga által megszabott időben tanuljon. A társadalmi, gazdasági, termelési rendszerek egyre nagyobb mértékben igényelték az információ és a kommunikáció tudatos átalakítását, integrálását a társadalmi életbe. A követelményrendszer változásának megfelelően az informatika, jelentős fejlődésen ment keresztül. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják. hogy komoly igény van vagy lenne ilyen és ehhez hasonló tanfolyamokra ahol a digitális írástudás megismerésére nyílik lehetőség a hátrányos helyzetű emberek számára, ami nem más mint a tradicionális műveltség és az informatikai műveltség egy sajátos szintézise. Több társadalmi csoportnak is szüksége lenne az információszerzési képesség fejlesztésére. Az egyik ilyen csoport a munkanélküliek, akik ezen ismeretek birtokában könnyebben kapnak állást, képesek ingyen képezni magukat az interneten található anyagok segítségével. A másik csoportba azok a középkorú dolgozók tartoznak akik még nem vettek részt informatikai oktatásban, gondolok itt 40-év felettiekre, akik szintén szeretnék kihasználni a digitális írástudás előnyeit. Fontos társadalmi csoportnak tartom a romákat is akik a szegregációból a tanulás révén képesek lesznek kitörni, leküzdve a kulturális szakadékokat, a sztereotípiákat az előítéleteket. A számítástechnikai ismeretek révén nagyobb eséllyel vehetnek részt a munkaerőpiacon, az oktatásban a társadalmi életben is. Célunk olyan átfogó és releváns ismeretanyag közvetítése melynek révén a résztvevők magabiztosan és sikeresen képesek eligazodni az információszerzés útvesztőiben. A program elsősorban a hátrányos helyzetű, gazdaságilag elmaradott tér­sé­gekre, valamint a szociálisan hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra összpontosít. A kiépített infrastruktúrális hálózat és az erre épülő szolgáltatási rendszer(digitalis közigazgatás) megvalósításával a program javítja a vidéki területek versenyképességét, és hatékonyan csökkenti a digitális írástudatlanságot. A hátrányos helyzetű emberek részéről nagy igény van hasonló tanfolyamok indítására.

A vírusok károkozás céljára létrehozott, önmagát duplikálni képes speciális programok. Hatásuk lehet bizonyos file-ok letörlése, a winchester átkonvertálása, grafikus vagy zenei hatások, bizonyos menüpontok vagy ikonok eltűnése, gépünkről induló folyamatok esetleg e-mailek küldése stb. A számítógépes vírus egy olyan program vagy programrészlet, amely beépül más programba, önállóan nem életképes, rejtőzködik, hardver és szoftver kárt okozva a gyanútlan felhasználónak. Használjunk vírusellenőrző és irtó programokat. Frissítsük a vírusirtó program vírus-adatbázisát, hogy a legújabb vírusokkal szemben is védett maradjon a gépünk.        Óvakodjunk az idegen számítógépből származó vagy kétes eredetű programoktól, melyek általában internetről vagy adathordozókról bekerülhetnek saját gépünkbe. Ismeretlen eredetű csatolt fájlokat ne nyissunk meg, mert ezzel aktiválhatjuk a vírust. A megbízható forrásból származó szoftverek garanciát jelentenek a vírusmentességre. A rendszer indításakor mindig végezzük el a memória, a merevlemez boot-szektorainak és a rendszerfájljainak ellenőrzését. A  Windows indulásakor automatikusan induljon el egy, a háttérben futó vírusirtó szoftver, amely figyeli a megnyitott állományokat. A vírus beépülhet az általunk használt böngészőbe is, például szerszámkészlet formájában, vagy az operációsrendszer regisztrációs adatbázisába. A kereskedelmi forgalomban kapható vírusirtók 96%-os biztonsággal képesek felismerni és blokkolni a vírusokat, ergo több vírusirtó használata ajánlott.
Vírus fajták:
Állomány vírusoknál a fertőzés úgy zajlik le, hogy a vírus egy megfelelő végrehajtható programot keres magának, majd vagy az elejéhez vagy a végéhez hozzáírja magát és azzal együtt fut le.
Boot szektor vírusok saját kódjukat vagy annak egy részletét a merevlemez vagy a floppy lemezek boot szektorába helyezik és bootoláskor aktiválódnak.
Társult vírusok esetén  a fertőzés úgy történik, hogy a vírus kiválaszt egy vagy több könyvtárban egy vagy több .exe kiterjesztésű programállományt, majd elkészíti az ugyanilyen nevű, de .com kiterjesztésű változatot, amit rejtetté tesz. A rejtés miatt, az új állomány nem fog megjelenni a könyvtár tartalom kilistázásakor, de lefut.
Makróvírusok a dokumentumok makró nyelvén megírt vírusok tartoznak ebbe a vírusosztályba, Office csomagokban íródott dokumentumokban rejtőznek.
Script vírusok hálózati úton keresztül, a scriptekbe beírva magukat szaporodnak akár weboldalakról is.
A féreg e-mailekhez csatolt állományként érkezik. A fertőzött levél küldője nem is tud arról, hogy a féreg is csatolta magát a levélhez.

Vírusírtók ismertebb fajtái:
•    Symantec Norton Antivirus
•    F-Secure
•    F-Prot
•    McAffee
•    VirusScan
•    PC-Cillin
•    Avast
•    Panda
•    AVG
A vírusok képzett destruktív személyektől származnak, akik így akarják bebetonozni magukat egy cégnél, és ha megválnak tőlük aktiválják a szervereken elrejtett vírusaikat.

Hogyan ismerhető fel a vírus?
•    a korábban jól működő operációs rendszer nem indul el, vagy azonnal leáll általános védelmi hibával
•    megjelenik a dialer.exe akkor szintén gyanakodhatunk e-mail vírusra vagy féregre
•    egy vagy több alkalmazás elindítás után azonnal leáll, az szintén utalhat vírusra
•    hosszan tartó, indokolatlan winchester-aktivitást tapasztalunk
•    a nyomtató hieroglifákat nyomtat a pufferben bújt meg a vírus
•    a gép lassulása szintén arra utal
•    állományok elvesznek
•    meglévő állományok hossza ok nélkül megváltozik
•    a számítógép működése szakadozik
•    a háttértárolók szabad helyei eltűnnek
•    a háttértárolók tartalomjegyzéke megváltozik
•    összekeverednek az állományok
•    a floppy vagy CD olvasó motorja folyamatosan pörög
•    szokatlan és furcsa üzenetek jelennek meg
•    a képernyőtartalom megváltozik
•    adatvesztés
•    sérülés
•    rendszerösszeomlás

Bármely operációs rendszerben létrehozható, ahol lehetőség van arra, hogy egy program egy másik programot módosítson, azaz lehetőség van az adatok és a futtatható kód átalakítására. A vírusok egy ideig lappangnak, majd átalakulnak futtatható állománnyá, és lefutnak. Bekapcsoláskor, rendszerindításkor ne legyen a floppy meghajtóban lemez, mert onnan aktiválódhat a vírus.
Aktivizálódó vírusok: valamilyen végrehajtó program futásakor aktivizálódnak; a program helyett a vírusprogram indul el.
A leghatékonyabb védekezés a vírusok ellen, ha a fertőzést minél előbb felismerjük: a veszélyeztetett területről rendszeres mintavétel, ellenőrzés, vírusirtás, az eredeti állapot visszaállítása. De vannak torzító jellegű vírusok, melyeknél nem lehet az eredeti állapotot visszaállítani, tehát a vírusok ellen nincs kielégítő védelem.
Specifikus védelem: a már ismert, memória-rezidens vírusok ellen.
Általános vírusvédelem: a vírusok egyes fajtái ellen, az idegen lemez ellenőrzése; a bootolás megakadályozása idegen lemezről; és a gyakori rendszeres mentés külső adathordozóra például DVD-re, pendrive-ra és a jogtiszta szoftverek használata.
Beszélnünk kell még a  spywarekről vagy kémprogramokról is, a nevében is benne van kémkedési szándékkal lép be a gépünkbe, ellopja a felhasználói nevünket, jelszavainkat, e-mail címeinket vagy akár leveleinket is és továbbítja a megbízónak. Váratlanul  böngészőablakok nyílnak meg maguktól, érdekes linkek jelennek meg, új ikon jelenik meg a tálcán, nagy valószínűséggel a népszerű ingyenes programokhoz alattomban mellékelt apró szoftverek működésének jeleit tapasztaljuk. Ezek eredetileg “csak” arra szolgáltak, hogy az ingyenes program felhasználóját reklámok megjelenítésével lássák el, ezek a spamok, de régen túllépték az etikai szabályok széles mezsgyéjét. Céljuk megismerni a személyes felhasználói adatokat, például internetezési szokásainkból összeállított profilt tudnak készíteni, és az interneten elküldeni, vagy barátaink e-mail címeit ellopva nekik is levelet küldeni. A naiv felhasználó az ilyen programok jelenlétéről ritkán értesül, mivel a spyware alattomosan képes a háttérben dolgozni, indokolatlanul használva a processzort, vagy gyanús hálózati forgalmat generálni.
A számítógép vírusok, mint tudjuk, tönkretehetik rendszerünket, kéretlen levelekkel halmozzák el elektronikus postaládánkat, hozzáértő kezekben segítségükkel adataink között nézelődhetnek, módosíthatják, vagy törölhetik azokat. Egyre fejlettebbek és intelligensebbek ezek a kártevők, figyelembe veszik, hogy milyen oldalakat látogatunk a weben, s ehhez igazítják a spam levelek tartalmát. A legtöbben rosszindulatból, hogy tönkretegyék az adott felhasználó gépét vagy a vállalkozás hálózatát. Mások haszonszerzés céljából, hogy adatokat szerezzenek meg a kiszemelt áldozat gépéről. A legrosszabbak hencegnek és vagánykodnak vele egymásnak.
A Trójai vírus egy olyan szoftver, amely a felhasználó gépéről annak tudta nélkül információkat szivárogtat ki, vagy ezt lehetővé teszi mások számára.
A Spam kéretlen, sok helyre elküldött e-mail, ami elsősorban reklámlevél. Az internetről, hircsoportokból, címlistákból összeszedi az e-mail címeket és azokkal bombázza a postafiókokat. A védekezés két részbõl áll, az egyik egy hatékony biztonsági szoftver beszerzése, és helyes konfigurálása. Persze attól még hogy feltelepítettünk egy antivirus vagy tűzfal programot a gépre, még nem vagyunk biztonságba. Fontos a helyes konfigurálás. Engedélyezzük az e-mail ellenőrzést, így védekezünk a spam-ek ellen. Figyelje a csatolt állományokat és nézze át őket mielőtt letöltjük azt a gépünkre.
Ellenőrizzük hogy mely programoknak van jogosultsága a hálózaton tallózni, mely programot engedjük “ki” a netre, és hogy milyen programok / parancsok futhatnak a gépünkön az internetről. Figyeljünk arra hogy az automatikus frissítések és javítócsomagok letöltése engedélyezve legyen.  Hiába van jó programunk a biztonságra és van jól konfigurálva, ha illegális szex és warez oldalakat látogatunk. Az ember ha meglátja hogy ingyen letölthetõ egy film vagy program, letölti, a tűzfal jelez hogy vírust talált, de nem gondolnánk hogy magában abban a programban, képben, zenében, vagy videóban lenne, így letölti, futtatja és anélkül hogy tudna róla egy trójai szervert telepít fel a gépére, s innentől kezdve szabad az út a kliensek számára. Sosem lehetünk elég óvatosak, ne feledjük, hogy a vírusok mindig egy lépéssel előbb járnak, mint a víruskeresők!

A „hangoskönyvek” mellett, a gyengén látók és a nem látók számára az e-könyv az egyetlen lehetőség a kultúra befogadására az információk megszerzésére. Számtalan olyan szoftver létezik, ingyenes és nem ingyenes, amelyek segítségével a könyvek felolvashatók, ezáltal kímélik az egészségesek fáradt szemét is. Az információszerzés, a közművelődés és a kultúra átadásában, közvetítésében jelentős paradigma váltást eredményezhet az e-könyv, ha felismerjük a benne rejlő lehetőségeket. Azok a bibliofil emberek, akik számára fontos a papírra vetett betűk varázsa, a könyv sajátos illata, hangulata, azokat sem lebeszélni sem megbántani nem akarom, hiszen magam is a vehiculum imago rabja vagyok. Az ismeretek csak nőnek, és a hagyományos könyvek elkészítéséhez rengeteg papírra van szükség, ami rendkívüli költségeket emészt fel, és az erdőink pusztulását is eredményezi, ergó, az utókor számára a természeti értékeket is megőrizzük akkor, amikor digitális formában igyekszünk tárolni ismereteinket. Meggyőződésem, hogy a jövő a digitális vagy virtuális könyvtáraké. Azok számára, akik megszokták a könyv formáját gyárthatnának olyan könyvszerű számítógépet, „tablet-PC”-t, ami úgy néz ki, mint egy könyv, ugyanúgy nyitható, és benne elektronikus formában van jelen a tudás. Ma is léteznek már az interneten PDF-formátumban vagy Flashben készült, virtuálisan lapozható, a könyvek, újságok illúzióját keltő elektronikus kiadványok, amelyek szintén ebbe az irányba mutatnak. Fontos feladat a már digitalizált könyvek összegyűjtése és a digitalizálás országos összehangolása, azért hogy egy-egy könyvet párhuzamosan ne digitalizáljanak többször, mert ez felesleges munka, addig inkább egy még fel nem dolgozott könyvet vonjanak be a projektbe. A már digitalizált könyveket tematikusan lehet multimédiás formában rögzíteni DVD-re is, ami könnyen kezelhetővé és szállíthatóvá teszi. Az online-elérése interneten keresztül a tárolás problémáját is megoldja, hiszen akár a világ másik végén is lehet az a virtuális könyvtár, a világ bármely olvasója számára azonnal hozzáférhetővé válik a dokumentum. Léteznek az interneten olyan online fordító oldalak, amik bár kezdetleges formában, de lefordítják a digitális szöveget, ami a nyelvi korlátok átlépése mellett az interdiszciplinális kutatást is jól szolgálja. Az ingyenesen hozzáférhető virtuális könyvtárak természetesen komoly ellenállásra számítanak azoknál a könyvkereskedőknél kiadóknál, nyomdáknál, amelyek jelentős veszteséget könyvelhetnek el emiatt. A szerzői jog kérdése is tisztázandó feladat, mert így csak azokat lehet digitalizálni, amelyek a törvény hatályán kívül esnek, illetve amelyeket a szerző írásban megenged. Senkit ne riasszanak el az akadályok, mert az esélyegyenlőségről hiába a pallérozott stílus a politikusok részéről, mindaddig nem lesz belőle semmi, amíg a kultúra jól jövedelmező üzletág a kiválasztottak számára. A lehetőségek tárháza óriási, csak fel kell ismernünk és megragadni a tálcán kínálkozó alkalmat.

Szabó László István

MZSMVK Nyíregyháza

A 2008-ban indított tanfolyamunk célja, hogy megtanítsa az idősebb korosztály tagjait a számítógép használatára, az internet és a szövegszerkesztés rejtelmeire.
A számítástechnikai ismeretek ma már az általános műveltség részét képezik. A XXI. század embere nem nélkülözheti ezeket az alapvető ismereteket a mindennapi életben. Az idősebb emberek is felismerték azt, hogy a hivatalos ügyeik intézésében is óriási segítséget jelent a számítógép és az internet.
A lakosság jelentős részét kitevő társadalmi csoport informatikai szegregációját hozta magával a piacorientált társadalmunk. A tanfolyamunk missziója a generációk közötti digitális szakadék áthidalása. A társadalmi esélyegyenlőségért küzdő kulturális intézmények, köztük a mi könyvtárunk is felismerte ennek fontosságát.
A 25 órás gyakorlatorientált, kiscsoportos tanfolyamokon a résztvevők jól képzett szakemberek irányítása és segítsége mellett elsajátíthatják a világhálón való keresés és böngészés, a szövegszerkesztés illetve az elektronikus levelezés alapjait is. A hatékony oktatás érdekében kilenc főben maximáltuk a csoport létszámát. Minden egyes hallgatóval külön foglakozunk, figyelembe véve életkori sajátosságait, lehetőségeit, a leghatékonyabban alkalmazható didaktikai módszer megválasztásával segítve elő az ismeretek rögzítését. Ezalatt az ötször öt óra alatt nem csupán betekintést nyújtunk az informatika eddig számukra zárt világába, de CD-n is rendelkezésükre bocsátjuk a tananyagot, melynek segítségével tovább fejleszthetik ismereteiket.

A képzés tanúsítványt adó vizsgával zárul, amin elismerjük teljesítményüket.

A hallgatóink között éppúgy találhatunk szakmunkást mint orvost vagy jogászt . Közös bennük, hogy integrálódni szeretnének újra a társadalomba.

Az idősebb korosztály tanítása komoly pedagógiai és didaktikai ismeretet igényel, sok-sok toleranciát és nem utolsósorban empátiát. Minden hallgatóval külön-külön kell foglalkozni, feltérképezve a benne rejlő képességeket, felismerve korlátait és megtalálni számára a leghatékonyabb módszereket az ismeretek elsajátítására. Megtanulnak újra tanulni, hatékonyan és önállóan. Minél több didaktikai módszert találunk a pedagógus palettáján, annál nagyobb az esély arra, hogy megtalálja az egyén számára leginkább megfelelő leghatékonyabb módszereket. A minimális kompetenciához vezető út nincs kijelölve, sem iránya sem hossza. Ha a hallgatók tisztában vannak korlátaikkal nem értékelik kudarcként a pillanatnyi megtorpanásokat, hanem a tanárral együttműködve keresik a leghatékonyabb megoldást a probléma kiküszöbölésére.
Azoknak akik nem látnak jól, nagyobb betűket állítunk be a számítógépeken.
Annak érdekében, hogy együtt tudjunk haladni projektort használunk, így mindenki követheti az instrukciókat.
Ha a hallgatónál az ízületek nem működnek megfelelően, akkor megoldhatatlan számára például a két gyors kattintás végrehajtása, ezt kikerüljük azzal, hogy csak egyet kattint, majd lenyomja az „Enter”-t, az eredmény ugyanaz lesz.
A számítástechnikának megvan a sajátos „terminus technikus”-a ami ennek a korosztálynak idegen, ezért nehéz megtanulni. Az alapfogalmak megtanulása nélkülözhetetlen feltétele a továbblépésnek. Szemléletes példákkal igyekszünk megértetni az összefüggéseket.

Mivel ebben a korban már fáradékonyabb az ember, a folyamatos hosszan tartó figyelem megerőltető, ezért gyakori szünetekkel és beszélgetésekkel oldjuk fel a monoton tanulást. A hosszú távú memória már nem a régi, ezért gyakori ismétlésekkel próbáljuk elmélyíteni a tanultakat.
Az alapismeretek átadására elég ez a 25 óra, de a készségszintű ismeretek elsajátításához sokat kell gyakorolni. Azok a hallgatók, akiknek nincs otthon számítógépük vagy internet elérhetőségük, de tagjai könyvtárunknak, naponta egy órát használhatják a számítógépet az itt tanultak felelevenítésére.
Az elektronikus kommunikációban való jártasság révén, kapcsolatot teremthetnek a családjukkal, barátaikkal, rokonaikkal, az internet segítségével tájékozódhatnak az őket érintő társadalmi, kulturális, egészségügyi információkról.

Jó érzés ezeket az idős embereket újra látni, akik visszatérve könyvtárunkba már önállóan tudják használni a számítógépet.

Szabó László István

MZSMVK Nyíregyháza