Az orvosi szakkönyvtárosok bőrükön tapasztalják, hogy szakmánk nagy bajban van. Tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi időben számos könyvtár bezárt, vagy ha még létezik is, már-már alig tud működni. Az egykori magas színvonal hanyatlóban van. Pedig a könyv és folyóirat mindig természetes tartozéka volt a kórházaknak. A ma is létező, 1945 előtti alapítású 16 kórház közül 11 rendelkezett könyvtárral az alapítást követően.[1] Az egykor zárt szakkönyvtárak kisebb része ma már környezetében nyilvános feladatokat is ellát, kiegészítve ezzel a köz- és felsőoktatási könyvtárak hiátusait. Azt gondolhatnánk tehát, hogy helyük van a magyar könyvtári rendszerben. A statisztikai adatok azonban másról szólnak.
'Könyvtártörténet' kategória archívuma.
Az európai reneszánsz történetében Magyarország különleges helyet foglal el. Szinte egy időben Nyugat-Európában, Hunyadi Mátyás udvarában talált otthonra a reneszánsz műveltség, majd innen sugárzott szét Kelet-Közép-Európa más országaiba. Az itáliai reneszánsz egyik első, Alpokon túli csomópontja azért éppen Magyarország, mert az európai egyetemes művelődésbe aránylag későn bekapcsolódó társadalomban a feudális viszonyok és az azt szemléltető egyházi műveltség nem ereszthettek olyan mély gyökeret, mint Nyugat-Európában. Ennek következtében Magyarországon nem ütközött, ütközhetett oly kitartó ellenállásba az itáliai reneszánsz ízlés- és gondolatvilága, mint a gótika és a skolasztika szülőhazájában (1).
‘Humanista szellemi örökségünk megőrzése Európában – a Reneszánsz Év jegyében’ tovább…
(Könyvtári kis híradó 2009. márciusi szám 27-29 p.)
Vörösmarty kolosszális költeményének kérdése a reformkori gyógyító intézményekben is felmerült, hogy ment-e előbbre a medicina általa? A válasz ugyanaz, a „fáziskéséseit” behozni igyekvő Magyarországon különösen. Tudjuk, hogy a költő 1828-1832 között a Tudományos Gyüjtemény (1. kép) szerkesztője volt, amelyben orvosi cikkek is megjelentek, verssel üdvözölte Hahnemannt, a homeopátia atyját.
(Könyvtári kis híradó 2009. márciusi szám 31-33 p.)
A megyei kórházak a gyógyítás legfontosabb színterei, de emellett ezekben is folyik tudományos munka. Ez nem a kísérletes orvostudomány művelésének színtere itt nem végeznek elméleti kutatásokat, sokkal inkább a mindennapi orvosi gyakorlathoz kapcsolódó problémákra keresik a választ. A kórházi orvosok közül számosan szívesen vesznek részt a tudomány művelésében is. Vannak, akik küldetésüknek tartják, hogy új gondolataikkal a tudomány részévé váljanak, másokat tanítsanak. Mások a szakmai vagy tudományos előmenetel (Ph.D.) miatt ragadnak tollat. Bizonyos állásokban és státuszokban kötelezettség is a publikálás, előadások tartása; pl. osztályvezetői kinevezéseknél követelmény.
(Könyvtári kis híradó 2009. márciusi szám 29-30 p.)
Nem mindennapi ajándékkal lepték meg a fennállásának 90 éves évfordulóját ünneplő Kállay Rudolf Orvostudományi Szakkönyvtár munkatársai a kórház vezetőit, dolgozóit, ünnepi tudományos ülésünk résztvevőit, s talán nem túlzás, ha azt állítom, hogy egy kicsit önmagukat is. Összeállították kórházunk dolgozóinak az utóbbi 20 évet felölelő tudományos munkásságát bemutató bibliográfiát. Az időzítés tökéletesre sikerült, a kötetet tegnap kaptuk meg a nyomdából.
‘A Jósa András Kórház dolgozóinak tudományos munkássága című bibliográfiáról’ tovább…
Nemzetközi kulturális kapcsolatok az I. világháború után
A „Kulturális és könyvtári kapcsolatok az Európai Unióban”c. ( Nyíregyháza, 2oo8.11.17.) MKE Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területi Szervezet szakmai tanácskozásán elhangzott előadás
‘Nemzetközi kulturális kapcsolatok az I. világháború után’ tovább…
Fülöp Géza – a rendszerváltás tanszékvezetője
a Nyíregyházi Főiskolán I.rész
Az alkalmazás körülményei
Fülöp Géza gazdag pályafutásának talán utolsó munkaviszonya az akkor még BGYTF (ma NyF) Könyvtár és Alkalmazott Informatikai Tanszékén tanszékvezetői munkakörben volt 1996.09.01. – 1997.02.28.között. Az ELTE Könyvtár tanszékéről nyugdíjba vonulása után nem sokkal tanszékünk vezetői széke váratlanul megürült. Mivel épp benne voltunk egy számunkra nagyon fontos TEMPUS projektben, annak harmadik, befejező évében, így sürgősen megoldást kellett találni erre a helyzetre. A főiskola vezetői szakmánk kiemelkedő személyiségét, professzorát kérték fel s nagy örömünkre szolgált az a hír, hogy a tanár úr elfogadta a megbízatást…
‘Emlékezzünk: Fülöp Géza I. rész’ tovább…
Legutóbbi hozzászólások