Az orvosi szakkönyvtárosok bőrükön tapasztalják, hogy szakmánk nagy bajban van. Tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi időben számos könyvtár bezárt, vagy ha még létezik is, már-már alig tud működni. Az egykori magas színvonal hanyatlóban van. Pedig a könyv és folyóirat mindig természetes tartozéka volt a kórházaknak. A ma is létező, 1945 előtti alapítású 16 kórház közül 11 rendelkezett könyvtárral az alapítást követően.[1] Az egykor zárt szakkönyvtárak kisebb része ma már környezetében nyilvános feladatokat is ellát, kiegészítve ezzel a köz- és felsőoktatási könyvtárak hiátusait. Azt gondolhatnánk tehát, hogy helyük van a magyar könyvtári rendszerben. A statisztikai adatok azonban másról szólnak.
A weblapok készítésében a legtöbb hibát a tervezés során követhetjük el. Ha megismerjük mások weblapjait tanulhatunk hibáikból és jó ötleteket meríthetünk, így sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat.(konyvtar.lap.hu)
Fontos az egységes arculat, ami igazodik a profilhoz, a design, a stílus tükrözze az intézmény profilját.
‘A könyvtári weblap készítés lehetőségei és buktatói’ tovább…
A fogyatékos emberek közöttünk élnek, de velünk szeretnének egészségesekkel együtt teljes életet élni és a társadalom hasznos tagjává válni. Fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi, esetleg mentális sérüléseik vannak, amelyekhez hozzájárul még a környezet viszonya, ami segítheti vagy akadályozhatja őket abban, hogy a többiekkel egyenlő alapon vehessenek részt a társadalom életében. Ezek az emberek, bár számarányukban a társadalom jelentős részét alkotják, nem kapnak megfelelő figyelmet és segítséget, hogy méltósággal és egyenlő eséllyel rendelkezzenek, sem életminőségük javításához, sem életvitelükhöz, sem társadalmi beilleszkedésük és elfogadásuk elősegítéséhez.
Az oktatás hagyományos eszköztára ma már a múlté. Ismeretekben, információkban egyre bővelkedő világunk oktatásunkat nehéz helyzet elé állítja. A napjainkban végbemenő informatikai forradalom lényegesen megváltoztatja a tanítás módszertanát és eszköztárát. Az innovatív jellegű próbálkozások a játékprogramokat sem kerülték el, bár a szakemberek véleménye megoszlik a kérdésben. Az egyébként is szűkös tanítási időkeret nem tud megbirkózni az átadás hagyományos formáin belül az elsajátítandó tudásanyaggal. Az oktatásban egyre nagyobb szerepet kapnak az informatikai eszközök és módszerek. Az ember veleszületett játékösztönét a „homo ludens” kifejezést először Huizinga holland történész vetette papírra.
Megint túl vagyunk egy sikeres tanfolyamon ahol 100 munkanélkülinek sikerült ingyen átadnunk a digitális írástudás lehetőségét. Az utóbbi tíz évben több ezer emberrel ismertettük meg a számítógépben rejlő lehetőségeket. A lakosság körében a digitális írástudás megismerése iránti igény komoly méreteket öltött, az általános műveltség részévé vált.
A vírusok éppen olyan programok, mint a többi felhasználói program, sőt ugyanolyan metódus alapján is készítik a programozáshoz jól értő szakembereknek köszönhetően.
A vírusok egy bizonyos platformra operációsrendszerre íródnak, kihasználva annak gyenge pontjait, megtalálva a rést a pajzson, ezért a vírusok nem terjedhetnek eltérő típusú számítógépek között. A vírus nem képes írásvédett lemezek vagy egyszer írható CD-k megfertőzésére. Nem minden vírus okoz végzetes károkat, néhányuk csupán bosszantó dolgokat művel: üzeneteket irkál a képernyőre , esetleg összekuszálja az adatokat.
A digitalizálás az informatika egyik olyan szegmense, amely újabb dimenziót nyitott meg számunkra, hogy megvédjük az utókor számára azokat a felbecsülhetetlen eszmei értékű könyveket, amelyek a folyamatos használat miatt pusztulásra vannak ítélve. A kultúra templomai, a könyvtárak számtalan olyan kincset rejtenek, aminek védelme minden jóérzésű ember számára fontos. A számítástechnika egyszerre forradalmasította az archiválást a visszakeresést a virtuális könyvtárak számára. A digitalizálás számtalan előnye mellett könnyen kezelhető, kereshető kiegészíthető, védi a könyvet, könnyen tárolható és szállítható, költségkímélő, mindenki számára hozzáférhető, akár egyszerre is. Nincs szükség hosszadalmas feldolgozásra, állományvédelemre, nincs sérülés, nincs kölcsönzési idő, hiszen addig és akkor olvasom el, amikor akarom az általam kiválasztott könyvet.
A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban már hagyományai vannak a felnőttoktatásnak. Közel hét éve foglalkozunk a számítástechnika népszerűsítésével. Az évek során sokan ismerhették meg nálunk az informatikában rejlő lehetőségeket.
A felnövekvő nemzedék nyilvánvalóan nem tanítható meg mindarra az ismeretre, amire az elkövetkező 40 évben szüksége lesz. A társadalom és a tudomány nagyléptékű fejlődése miatt nehezen jósolható meg mi lesz az az ismeretanyag, amire évtizedekkel később szüksége lesz a felnőtt társadalomnak. A változásokra nyitott és gyorsan reagálni tudó gondolkodó embereszményt kell megteremteni, aki plasztikus és jó alkalmazkodó képességű. Sajátos paradoxon az hogy minél képzettebb valaki annál inkább törekszik a naprakész ismeretek megszerzésére, míg a hátrányban lévő emberekben kisebb az igény a tanulásra. Az esélyegyenlőség megteremtésének záloga a távoktatásban van.
Az európai reneszánsz történetében Magyarország különleges helyet foglal el. Szinte egy időben Nyugat-Európában, Hunyadi Mátyás udvarában talált otthonra a reneszánsz műveltség, majd innen sugárzott szét Kelet-Közép-Európa más országaiba. Az itáliai reneszánsz egyik első, Alpokon túli csomópontja azért éppen Magyarország, mert az európai egyetemes művelődésbe aránylag későn bekapcsolódó társadalomban a feudális viszonyok és az azt szemléltető egyházi műveltség nem ereszthettek olyan mély gyökeret, mint Nyugat-Európában. Ennek következtében Magyarországon nem ütközött, ütközhetett oly kitartó ellenállásba az itáliai reneszánsz ízlés- és gondolatvilága, mint a gótika és a skolasztika szülőhazájában (1).
‘Humanista szellemi örökségünk megőrzése Európában – a Reneszánsz Év jegyében’ tovább…
Legutóbbi hozzászólások