SINGLE template: Megjelent a SZABOLCS-SZATMÁR-BEREGI SZEMLE idei első száma

[DEV: POST TYPE: post]

Szemle_2020_01

A SZEMLE 2020 TAVASZI SZÁMA

Megjelent a SZABOLCS-SZATMÁR-BEREGI SZEMLE idei első száma.

A vezető tanulmányt az 1970. évi Tisza-Szamosközi árvíz 50. évfordulója alkalmából Szlávik Lajos hidrológus mérnök írta.

A sok korabeli dokumentumot, fényképet, grafikont felvonultató elemzés külön értéke, hogy olyan szerző írta,

akinek mérnöki pályafutása az árvíznél kezdődött, később pedig a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője is volt.

A ’90-es évektől a vízügyi felsőoktatásban dolgozott, többek között kidolgozta a síkvidéki árvízi szükségtározók tervezésének és üzemeltetésének

modelljét és műszaki megoldásait, valamint az országos Vízkár-elhárítási Védekezési Információs Rendszer (VIR) szakmai koncepcióját,

irányította a rendszer létrehozását és fejlesztését.

A Szemle tanulmánya az érdeklődők és a jövő kutatói számára kiindulópontként szolgálhat.

Gróh Gáspár irodalomtörténész, a Magyar Szemle főszerkesztője mondta idén Nyíregyházán a Magyar Kultúra Napján a megnyitó beszédet,

amelyet közöl a Szemle. Megidézte Kölcsey szellemét: „példája azt mutatja, hogy mai gondjainknál sokkal több nehézség, baj, fizikai és lelki megpróbáltatás közepette,

a neki adatott tér, idő és sors fölé emelkedve az emberiség és a nemzet gondjainak terhét is magára véve tudott máig érvényes üzenetet hagyni.”

Szemle_2020_01

További írások:

A Szellemtörténet rovatban Takács Péter történész, az MTA doktora két magyar nemzeti tragédiáról fejti ki gondolatait

Reményik Sándor 1923. februárjában írt „Az utolsó mondat problémája” című verse alapján.

Féja Géza (1900–1978) a második világháború előtt a népi írók mozgalmának egyik vezéregyénisége volt.

1945–1956 között az irodalmi életből száműzve vidéken írta „Egy hívő naplója” című munkáját, amely különleges olvasnivaló.

A publikálatlan könyv első, „Protestálok” című fejezetét az író örököseinek engedélyével közli a Szemle.

A Történelem rovat Máriássy László (1888–1974) hivatásos katonatisztet mutatja be.

1909-ben avatták hadnaggyá a Ludovika Akadémián. A nyíregyházi huszárok egyik szakaszparancsnokaként szolgált,

a háborúban a galíciai fronton harcolt és esett orosz fogságba, ahonnan 1919-ben szabadult. I. világháborús naplója

a család felajánlásának köszönhetően került a nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményébe 2009-ben. Barkó Szabolcs középiskolai tanár tallózott benne.

Hamar Péter irodalom- és filmtörténész a történelmi filmet teszi vizsgálódásainak tárgyává, tekintettel arra, hogy a fogalom máig nem tisztázott.

Az Interjú rovat vendége Bartha Dénes, az MTA doktora, az erdők világának tudósa.

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának nyíregyházi születésű intézetigazgató professzorát Marik Sándor kereste föl. Az interjú központi eleme a természetvédelem.

A Szépirodalom rovat Magyar József (1953–2008) öt versét közli, amelyek a nyírbátori költő hagyatékából jutottak a Szemle szerkesztőségéhez.

Az idei Mészöly-díjas Csabai László és az Artisjus Irodalmi Díj ez évi kitüntetettje, Kováts Judit egy-egy írása is olvasható a folyóiratban.

Harmati Minka „Kállói képeslapok” című tárcája kellemes bemutatkozás a Szemlében.

A nyíregyházi születésű (1987) író Győrben él és publikál, jelenleg irodalmi ösztöndíjas Bajorországban.

A Szemle rovat négy kötetet mutat be. Zsoldos Ildikó: „Szatmár vármegye a XX. század eleji politikai viharokban” (Kujbusné Mecsei Éva).

Karádi Zsolt: „Franciák és magyarok”A francia-magyar irodalmi kapcsolatokról (Szilágyi Ildikó).

Nemesi és Polgári Füzetek 2. – Tanulmányok a Bessenyey családról. Szerk: Kührner Éva (Reszler Gábor).

„A kárpátaljai magyarság a 21. században” Esszék, tanulmányok. Szerk: Pusztay János–Zékány Krisztina (Máriás József).

A Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 2020-as év 1. száma online is olvasható az alábbi linken:

http://www.mzsk.hu/wp-content/uploads/SZABOLCS-SZATM%C3%81R-BEREGI-SZEMLE_2020_I..pdf

^ Tetejére