Nyírgyulaj öt szülötte – Cseh Mihály, ifj. Szabó József, Szluk István, Tóth Árpád és Tóth István – Zombori Zoltán kezdeményezésére 2001-ben elhatározta falujuk történetének megírását, és megjelentetését könyv alakban. Elkezdték a helytörténeti kutatást, de mivel időközben ketten is elhaláloztak, az adatgyűjtés kedveszegetté vált, a munka lendületét vesztette.  2010-ben vették fel újra a fonalat, hogy összegyűjtsék és megörökítsék a mai és a jövő nyírgyulaji nemzedékek számára, amit szülőfalujukról, mindannyiuk gyermekkorának helyszínéről ma tudni lehet. Elsősorban földijeik emlékeit gyűjtötték össze, amit irattári kutatással is kiegészítettek, s hallatlan alázattal, pontossággal, tudással öntötték formába az eredményt. Nem történészek és helytörténészek lévén a mozgatórugó elsősorban a szülőföld szeretete, a legnemesebb patriotizmus volt, s ez a könyv minden egyes lapján átsüt.

Mi tudható meg a könyvből Nyírgyulaj községről?

1. fejezetben a község történetéről:

Természetföldrajzi adottságai, növény- és állatvilága
A község nevének eredete
A területén előzőleg eltűnt középkori település: Ábrány története
Nyírgyulaj területének története az őskortól kezdve – régészeti leletek, kőbalták fényképeivel, és a leletek pontos felsorolásával – a honfoglaláskoron át – a gyulaji evangéliumi töredék értelmezésével – a település létrejöttétől napjainkig
A történet kitüntetett pontjai: Rákóczi Ferenc a gyulaji táborban, a kuruc néphagyományok, az úrbérrendezés (1772), a község katonai leírása 1782-85-ből, az 1848-49-es szabadságharc, nyírgyulajiak az 1. világháborúban – a vitézzé avatottak és az áldozatok aprólékos névsorával, a 2. világháborúban való résztvétel, az 56-os szabadságharc és megtorlás falusi eseményei
A görögkatolikus, a református, a római katolikus egyház és a zsidó hitközség története, iskoláik és templomaik, imaházaik történetével, a hitélet részletes leírásával, a lelkészek adataival
Társadalomszerkezet és -történet a 20. század első felében: gazdálkodók, tanyák, gazdaságok, a cigánylakosság története
Gazdaság- és ipartörténet
Egészségügy
Kivándorlók évek és nevek szerint
A közintézmények története (posta, óvoda, iskola, könyvtár)
1945 utáni történet: a termelőszövetkezetek története a tagok névsorával
A nyírgyulaji alkotók számbavétele, a helység neves szülöttei (püspök, orvos, táblabíró, festőművész, művésztanár)
Társadalmi szerkezet az 1980-as években, különböző szervezetek
Közműellátottság

2. fejezetben a község néprajzáról

Nyírgyulaj földrajzi nevei
A halottvirrasztás leírása egy középiskolás diák által 1941-ből, siratóénekekkel
Halászat
Mesék falusi mesemondóktól
Díszített jármok Nyírgyulajban
Életmód a 20. században
Dohánytermesztés az 1960-as években
Pálinkafőzés; Tejcsarnok
Szappanfőzés; Lúgozás; Kenyérsütés; Disznóvágás; Lekvárfőzés; Káposztasavanyítás; Lapcsánkakészítés; Vályogvetés; A fűrészporos kályha; Kukoricamorzsolás, darálás
Kisbíró; Kántálás csillaggal
Gyermekjátékok
Helyi szólások és jellegzetes betűkiejtés
Babonák; Jóslások; Szokások

A gazdag tartalom jó minőségű és jól válogatott fotókkal és ábrákkal illusztrálva nyújt árnyalt, részletes és alapos képet a nyírségi faluról, az adatgyűjtők és szerzők szándéka szerint. Az írások, bőségesen vannak jegyzetelve, hivatkozva, a segítségnyújtók és adatközlők hiánytalanul felsorolva.

Tiszteletreméltó munka a szerzőktől, szép ajándék a falunak, kiemelkedő a megjelenő falumonográfiák sorában. Nyírgyulaji szólással szólva: nem pulyamunka, malacszalonna!

Trifonovné Karajz Borbála, 2013